Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-09-15 / 38. szám

Á beiratkozottak száma a pápai intézetekben. Az Állami Tanítóképzőbe beirat­koztak eddig összen 129-en, a pót­beíratások még folyamatban vannak, úgyhogy előreláthatólag 150 növen­déke lesz a.z intézetnek. A bencés reálgimnáziumba 375 tanuló iratkozott be. Az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló tanítónőképzőbe 136-an, a pol­gáriba 212-en, az elemibe 565-en, az óvodába pedig 135-en iratkoz­tak be. A ref. Nönevelö intézet tanítónő­képzőjébe 143, a polgáriba 132, a gyakorló iskolába 32 növendéket vettek fel. A róm. kai. fiúpolgáriba 209 nö­vendék iratkozott be. A ref. kollégiumba összesen 586-an iratkoztak be. Javaslat az Ipar­testületek kész­pénzvagyonának mobilizálására. E hét végén rendezi az ország iparossága szokásos évi kongresszu­sát Nyíregyházán. A kongresszuson egy igen érdekes javaslat kerül tár­gyalás alá. A benyújtóit javasat a kisiparosok hitelellátását kívánja elő­segíteni az Ipartestületek rendelke­zésére álló tőkével. A terv részletei a következők: Egyes ipartestületeknek tőkéjük van, amely eddig legtöbbször kamatozaí­lanul hever a testület pénztárában, vagy ha pénzintézetnél van is elhe­lyezve, úgy csak nagyon kevés ka­matot hoz, így ezek a tőkék a gazda­sági élettől el vannak vonva. A ja­vasíat azt célozná, hogy az ipartestü­letek összegyűjtött tőkéjükből az egyes rászoruló iparosoknak kölcsönt lehe­sen nyújtani. A kölcsön kérelmeket egy őt tagú bizottság bírálná el az iparhatósági biztos elnöklete alatt, a bizottság tagjai nem részesülhetnek kölcsönben. Az adminisztratív munkát az ipartestület jegyzője látná el. Termé szetes a kölcsönök csak megfelelő fedezet mellett kerülnek kiadásra. A javaslat azt célozná, hogy a tőkeszegén/ kisiparosságot tőkével ellássa és így lehetővé tegye nekik a fokozottabb mérvű termelést. Az egész ország iparossága nagy várakozással tekint az életrevaló ja­vaslat sorsa elé. Török Bálint u. 18. sz. házban egy háromszobás földszin» íes 1 aká s november l-re K í A D Ö. Érdeklődni lehet: Puchinger Sándornál, I Pápa, Fehér malom. 337 Új tűzrendészeti törvényjavaslat. Már beszámoltunk arról, hogy a belügy minisztériumban régebben fog­lalkoznak azzal a t-érdéssel, miképpen lehetne a tűzoltóságot országosan megszervezni. Különösen a vidéki tűzoltóságra nézve lenne ez nagyon kívánatos, mert a vidéki tűzoltóság­nak — különösen a kisebb városok­ban és falvakban — sem megfelelő felszerelése nincsen, sem intézmé­nyes kiképzésben nem részesülnek, úgy hogy nagyobb értékek mentek már veszendőbe azért, mert a tűz­oltóság megfelelő időben és módon nem tudott közbelépni. A tűzoltóság országos megszervezésével kapcso­latban tervbe vették a kőtelező tűz­biztosítás bevezetését is. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már el is készült, úgy hogy az rövi­desen tárgyalás alá is kerül. A ter­vezet szerint az országot négy kerü­letre osztják, mégpedig Győr, Debre­cen, Szeged és Pécs körzetre, ahol a központ mindenütt a nevezett város lesz. E négy kerület élére kerületi tűzrendészeti felügyelők kerülnek, akik fölött az Országos Tűzrendé­szeti Felügyelőség áll, élén a tűzren­dészeti főfelügyelővel. A vezérelv az egész ország tűzoltóságának államo­sítására, korszerű modern felszere­léssel való ellátása és intézményes kiképzése. Természetesen ezeknek a rendelkezéseknek a keresztülvitelére pénz kell és a szükséges fedezetet a kormány a tűzoltási pótdíjak szedé­sével fogja előállítani, amit a tüz­biztosítási díjak után a biztosító vál­lalatoknak kell befizetniök. Ezek a pótdíjak a felekre át nem háríthatók. Ezzei szemben azután a kormány a kötelező tűzbiztosítást akarja beve­zetni, úgy, hogy a vállalatok sokkal nagyobb forgalomra tesznek szert. A törvényjavaslat ha egyes kisebb részleteiben nem is de a maga egé­szében kihatással van a gazdasági életre is. Ha modernizálják az egész országban a tűzoltóságot, akkor ez feltétlen érezteti hatását a magyar iparban is és így közvetlen vagy közvetve újabb munkaalkalmat te­remt. Kiirtják a novaszőlőt. A szőlőtermelés szabályozása, a magyar bor minőségének megvédése céljából a kormány egy törvény­javaslatot készített, amely már az ősszei a parlament elé is fog ke­rülni. A javaslat tulajdonképpen két részből áll, amelyek közül az egyik megszervezi a hegyközségeket, és korlátozza az új szőlő telepítését, a másik pedig a borkezelés és édesí­tés új szabályait állapítja meg. Az első javaslat érlelméDen min­den olyan községben, ahol 50 hóid vagy ennél nagyobb szőlő vagy gyü­mölcsterület van, hegyközség alakul. A hegyközség Köteles a terület őrzésé­ről gondoskodni és irányítani a kár­tevők elleni egységes védekezést. Az egy vármegye területén levő hegy­községek vármegyei, ezek viszont országos S2Ő1Ő- és borgazdasági ta­nácsba egyesülnek. A javaslat egyik legfontosabb része, amely kötelezővé akarja tenni az u. n. Nova szőlőnek a teljes kiirtását, illetőleg helyettük ennek a földterületnek jó minőségű szőlővel való betelepítését. Az állam ehhez az átültetéshez megfelelő tá mogaíást is biztosítana. Hogy ezt a munkát ellenőrizni is tudják, kötele­zővé akarják tenni, hogy a hegy­községek megfelelő szakképzettségű szőlőkezelőket is alkalmazzanak. A törvényjavaslat másik része a bor előállítását, kezelését és forga­lomba hozatalát szabályozza. Tör­vényeink eddig megengedték a bor­nak sűrített musttal való édesítését is. Ebből azonban csak kellemetlen­ség keletkezett, mert sokan csak a forgalomba hozatal előti adíak a bor­hoz sűrített mustot, ami utóerjedést okozva, a bort zavarossá tette és az ilyen bort szállítani sem lehetet*. A javaslat szerint sűrített mustot csak a seprőjéről még le sern fejtett bor­hoz szabad adni. Lehet azonban a bort javítani 92 százalékos borpár­latnak a borhoz való adagolásával is. A forgalomba hozatalnál meg keli jelölni a bor származási helyét és minőségét. Ha a belső fogyasztást lényegesen meghaladó mennyiségű bor teremne, a kormánynak jogában lesz a feles­leges mennyiséget lefoglalni és így az árak túlságos esését megakadá­{ lyozní. Köttesse önyvelt 21. sz. Tel. 157. „A kereskedelmet csak kereske­delemmel lehet pótolni." A kereske­delmi miniszter ellene van a mono­pólium Törekvéseknek s azt hirdeti, hogy a kereskedelem szabadságát csak a legszükségesebb mértékben szabad korlátozni. Mint a szövetke­zeti eszme régi híve, az ideális cé­lokat követő szövetkezetek működé­sét fontosnak tartja, de a demagógia eszközeivel dolgozó álszövetkezetek ellen jogszabályokkal lép fel. A ki­forratlan és zavaros elméletek diva­tos kísérleteivel szemben megnyug­tatóig hatnak az ilyen kijelentések éppen most a kormány köréből jön­nek s a legilletékesebb miniszter: a kereskedelmi miniszter felfogását s álláspontját tükrözik vissza a keres­kedelemről. Ha ugyanez a meggyő­ződés fog valóra válni tetteiben ami bemutatkozó nyilatkozatát hatotta, akkor új lehetőségekkel lesz gazda­gabb s nem egy csalódással szegé­nyebb a kereskedelem s vele a gaz­dasági élet. * * Időközi választás ellenzéki győ­zelemmel, nem is egészen félévvel az általános választások nagy kor­mánypárti győzelme után. Ez történt Eleken vasárnap. Bizonyára nem azért, mert a kormánypárt nem akart győzni, hanem azért, mert nem tu­dott. Pedig nem csak hogy jól fel­készült a küzdelemre, hanem való­színűleg minden rendelkezésére álló hatalmi eszközt fel is használt. Ha sikerrel járt volna éppúgy hivatkozna az eredményre, mint most az ellen­zék az övére. Túlozni jelentőségét mégsem indokolt. Ebben a győze­lemben szerepe volt a megválasztott közszeretetben álló személyének is, nemcsak az erősödő ellenzéki han­gulatnak. Egy ellenzéki képviselővel több vagy kevesebb nem befolyá­solja a kormány ténykedéseit, ami a tényen felül az ellenzéki győze­lemnek mégis jelentőséget ad, az az ellenzéki összefogás, amely nem ma­radt hatás nélkül s talán nemcsak Eleken. * * * A szabadság klasszikus hazájában Svájcban nem kell az alkotmány módosítás, meg vannak elégedve a régivel s nem kívánnak újat, melytől semmi újat sem váriak a nép javára, hanem annál többet láttak benne ká­rára. Pedig a javaslatban szó sem volt parancsuralomról, totalitásról, gleichsaltolásról, arra talán gondolni sem mertek, akik alkotmányrevizió­val álltak elő. A svájci népnek még kóstoló sem kell az új áramlatokból s a népszavazáson fölényesen utasí­tott vissza minden kísérletet. Az al­kotmány módosítási kísérletet is s azt is, hogy rajta kísérletezzenek vele. A svájciak nem fogadnak el olyan alkotmány módosítást, mely előbb­utóbb odavezethet, hogy több benne a módosítás, mint az alkotmány. Svájc népe döntött. Kitart régi al­kotmánya mellett. Ugy, ahogy az

Next

/
Thumbnails
Contents