Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)
1935-09-15 / 38. szám
Á beiratkozottak száma a pápai intézetekben. Az Állami Tanítóképzőbe beiratkoztak eddig összen 129-en, a pótbeíratások még folyamatban vannak, úgyhogy előreláthatólag 150 növendéke lesz a.z intézetnek. A bencés reálgimnáziumba 375 tanuló iratkozott be. Az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló tanítónőképzőbe 136-an, a polgáriba 212-en, az elemibe 565-en, az óvodába pedig 135-en iratkoztak be. A ref. Nönevelö intézet tanítónőképzőjébe 143, a polgáriba 132, a gyakorló iskolába 32 növendéket vettek fel. A róm. kai. fiúpolgáriba 209 növendék iratkozott be. A ref. kollégiumba összesen 586-an iratkoztak be. Javaslat az Ipartestületek készpénzvagyonának mobilizálására. E hét végén rendezi az ország iparossága szokásos évi kongresszusát Nyíregyházán. A kongresszuson egy igen érdekes javaslat kerül tárgyalás alá. A benyújtóit javasat a kisiparosok hitelellátását kívánja elősegíteni az Ipartestületek rendelkezésére álló tőkével. A terv részletei a következők: Egyes ipartestületeknek tőkéjük van, amely eddig legtöbbször kamatozaílanul hever a testület pénztárában, vagy ha pénzintézetnél van is elhelyezve, úgy csak nagyon kevés kamatot hoz, így ezek a tőkék a gazdasági élettől el vannak vonva. A javasíat azt célozná, hogy az ipartestületek összegyűjtött tőkéjükből az egyes rászoruló iparosoknak kölcsönt lehesen nyújtani. A kölcsön kérelmeket egy őt tagú bizottság bírálná el az iparhatósági biztos elnöklete alatt, a bizottság tagjai nem részesülhetnek kölcsönben. Az adminisztratív munkát az ipartestület jegyzője látná el. Termé szetes a kölcsönök csak megfelelő fedezet mellett kerülnek kiadásra. A javaslat azt célozná, hogy a tőkeszegén/ kisiparosságot tőkével ellássa és így lehetővé tegye nekik a fokozottabb mérvű termelést. Az egész ország iparossága nagy várakozással tekint az életrevaló javaslat sorsa elé. Török Bálint u. 18. sz. házban egy háromszobás földszin» íes 1 aká s november l-re K í A D Ö. Érdeklődni lehet: Puchinger Sándornál, I Pápa, Fehér malom. 337 Új tűzrendészeti törvényjavaslat. Már beszámoltunk arról, hogy a belügy minisztériumban régebben foglalkoznak azzal a t-érdéssel, miképpen lehetne a tűzoltóságot országosan megszervezni. Különösen a vidéki tűzoltóságra nézve lenne ez nagyon kívánatos, mert a vidéki tűzoltóságnak — különösen a kisebb városokban és falvakban — sem megfelelő felszerelése nincsen, sem intézményes kiképzésben nem részesülnek, úgy hogy nagyobb értékek mentek már veszendőbe azért, mert a tűzoltóság megfelelő időben és módon nem tudott közbelépni. A tűzoltóság országos megszervezésével kapcsolatban tervbe vették a kőtelező tűzbiztosítás bevezetését is. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már el is készült, úgy hogy az rövidesen tárgyalás alá is kerül. A tervezet szerint az országot négy kerületre osztják, mégpedig Győr, Debrecen, Szeged és Pécs körzetre, ahol a központ mindenütt a nevezett város lesz. E négy kerület élére kerületi tűzrendészeti felügyelők kerülnek, akik fölött az Országos Tűzrendészeti Felügyelőség áll, élén a tűzrendészeti főfelügyelővel. A vezérelv az egész ország tűzoltóságának államosítására, korszerű modern felszereléssel való ellátása és intézményes kiképzése. Természetesen ezeknek a rendelkezéseknek a keresztülvitelére pénz kell és a szükséges fedezetet a kormány a tűzoltási pótdíjak szedésével fogja előállítani, amit a tüzbiztosítási díjak után a biztosító vállalatoknak kell befizetniök. Ezek a pótdíjak a felekre át nem háríthatók. Ezzei szemben azután a kormány a kötelező tűzbiztosítást akarja bevezetni, úgy, hogy a vállalatok sokkal nagyobb forgalomra tesznek szert. A törvényjavaslat ha egyes kisebb részleteiben nem is de a maga egészében kihatással van a gazdasági életre is. Ha modernizálják az egész országban a tűzoltóságot, akkor ez feltétlen érezteti hatását a magyar iparban is és így közvetlen vagy közvetve újabb munkaalkalmat teremt. Kiirtják a novaszőlőt. A szőlőtermelés szabályozása, a magyar bor minőségének megvédése céljából a kormány egy törvényjavaslatot készített, amely már az ősszei a parlament elé is fog kerülni. A javaslat tulajdonképpen két részből áll, amelyek közül az egyik megszervezi a hegyközségeket, és korlátozza az új szőlő telepítését, a másik pedig a borkezelés és édesítés új szabályait állapítja meg. Az első javaslat érlelméDen minden olyan községben, ahol 50 hóid vagy ennél nagyobb szőlő vagy gyümölcsterület van, hegyközség alakul. A hegyközség Köteles a terület őrzéséről gondoskodni és irányítani a kártevők elleni egységes védekezést. Az egy vármegye területén levő hegyközségek vármegyei, ezek viszont országos S2Ő1Ő- és borgazdasági tanácsba egyesülnek. A javaslat egyik legfontosabb része, amely kötelezővé akarja tenni az u. n. Nova szőlőnek a teljes kiirtását, illetőleg helyettük ennek a földterületnek jó minőségű szőlővel való betelepítését. Az állam ehhez az átültetéshez megfelelő tá mogaíást is biztosítana. Hogy ezt a munkát ellenőrizni is tudják, kötelezővé akarják tenni, hogy a hegyközségek megfelelő szakképzettségű szőlőkezelőket is alkalmazzanak. A törvényjavaslat másik része a bor előállítását, kezelését és forgalomba hozatalát szabályozza. Törvényeink eddig megengedték a bornak sűrített musttal való édesítését is. Ebből azonban csak kellemetlenség keletkezett, mert sokan csak a forgalomba hozatal előti adíak a borhoz sűrített mustot, ami utóerjedést okozva, a bort zavarossá tette és az ilyen bort szállítani sem lehetet*. A javaslat szerint sűrített mustot csak a seprőjéről még le sern fejtett borhoz szabad adni. Lehet azonban a bort javítani 92 százalékos borpárlatnak a borhoz való adagolásával is. A forgalomba hozatalnál meg keli jelölni a bor származási helyét és minőségét. Ha a belső fogyasztást lényegesen meghaladó mennyiségű bor teremne, a kormánynak jogában lesz a felesleges mennyiséget lefoglalni és így az árak túlságos esését megakadá{ lyozní. Köttesse önyvelt 21. sz. Tel. 157. „A kereskedelmet csak kereskedelemmel lehet pótolni." A kereskedelmi miniszter ellene van a monopólium Törekvéseknek s azt hirdeti, hogy a kereskedelem szabadságát csak a legszükségesebb mértékben szabad korlátozni. Mint a szövetkezeti eszme régi híve, az ideális célokat követő szövetkezetek működését fontosnak tartja, de a demagógia eszközeivel dolgozó álszövetkezetek ellen jogszabályokkal lép fel. A kiforratlan és zavaros elméletek divatos kísérleteivel szemben megnyugtatóig hatnak az ilyen kijelentések éppen most a kormány köréből jönnek s a legilletékesebb miniszter: a kereskedelmi miniszter felfogását s álláspontját tükrözik vissza a kereskedelemről. Ha ugyanez a meggyőződés fog valóra válni tetteiben ami bemutatkozó nyilatkozatát hatotta, akkor új lehetőségekkel lesz gazdagabb s nem egy csalódással szegényebb a kereskedelem s vele a gazdasági élet. * * Időközi választás ellenzéki győzelemmel, nem is egészen félévvel az általános választások nagy kormánypárti győzelme után. Ez történt Eleken vasárnap. Bizonyára nem azért, mert a kormánypárt nem akart győzni, hanem azért, mert nem tudott. Pedig nem csak hogy jól felkészült a küzdelemre, hanem valószínűleg minden rendelkezésére álló hatalmi eszközt fel is használt. Ha sikerrel járt volna éppúgy hivatkozna az eredményre, mint most az ellenzék az övére. Túlozni jelentőségét mégsem indokolt. Ebben a győzelemben szerepe volt a megválasztott közszeretetben álló személyének is, nemcsak az erősödő ellenzéki hangulatnak. Egy ellenzéki képviselővel több vagy kevesebb nem befolyásolja a kormány ténykedéseit, ami a tényen felül az ellenzéki győzelemnek mégis jelentőséget ad, az az ellenzéki összefogás, amely nem maradt hatás nélkül s talán nemcsak Eleken. * * * A szabadság klasszikus hazájában Svájcban nem kell az alkotmány módosítás, meg vannak elégedve a régivel s nem kívánnak újat, melytől semmi újat sem váriak a nép javára, hanem annál többet láttak benne kárára. Pedig a javaslatban szó sem volt parancsuralomról, totalitásról, gleichsaltolásról, arra talán gondolni sem mertek, akik alkotmányrevizióval álltak elő. A svájci népnek még kóstoló sem kell az új áramlatokból s a népszavazáson fölényesen utasított vissza minden kísérletet. Az alkotmány módosítási kísérletet is s azt is, hogy rajta kísérletezzenek vele. A svájciak nem fogadnak el olyan alkotmány módosítást, mely előbbutóbb odavezethet, hogy több benne a módosítás, mint az alkotmány. Svájc népe döntött. Kitart régi alkotmánya mellett. Ugy, ahogy az