Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-08-18 / 34. szám

Bencés cserkészek a Maros mellett. Régi vágyunk leijei ült, mikor jul. 30-án d. u. elindult csapatunk, hogy két hétre, messze az Alföldön fel­verjük sátrainkat. Mindenki lelkében egy kis kíváncsiság volt. Milyen is az Alföld? Hát az igazat megvallva nem így képzeltük el. Gyönyörű er­dőben készítettük el a mi kis álla­munkat. Elötlünk végtelen róna s a nagy messzeségben ismét erdő. Itt éljük cserkészéletünket. Minden a mienk. Körülőttünk minden csupa szépség, a növény, a felhő, az előt­tünk teljesen ismeretlen Maros foly­dogálása, a levegő rezgése a rekkenő melegben. Mindenben meglátjuk a szépséget, amit a jó Isten keze alkotott. Szép, fenséges a mindennapi szentmise, amelyen résztvettünk és felemelt szív­vel énekeljük: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról". A táborozó cserké-z Isten müvei között jár. Mindén csupa élet és ro­mantika. Reggel nem édesanyánk csókjára ébredünk nem ágyról szál­lunk le. Romantikus az indiánussá sült bőrtől az éjjeli ijesztegetésig minden. itt a pusztai táborban látjuk a megkapó napkeltét és napnyugtát, halljuk a magyar gulyák kolompját. Megismerjük az alföldi magyar em­bereket. Vendégeink megszerettek bennün­ket és merjük remélni, hogy rajtunk keresztül a dunántuli népet. A ked­ves makóiak mindent elkövettek, hogy jól érezzük magunkat. Nem is gon­doltuk, hogy milyen hatást fogunk elérni táborunkkal. El is hiszem. A fiúk mindent elkövettek, hogy az itt megjelenő vendégek jól érezzék ma­gukat. Pl. az egyik őrs csinált egy különbejáratú kerthelyiséget a sátra mellé. Természetesen központi vilá­gítással. Merem állítani, hogyha a kedves pápaiak látták volna egyszer, nem az Eszterházy útra mentek volna sétálni, hanem ide. Igaz, hogy itt nincs tánczene, de van szívből jövő, igazán örülni tudó cserkészszájakból felhangzó szebbnél-szebb magyar dal. Egy másik őrs szép őrsi kaput csinált. A harmadik pedig egy egé­szen újfajta ebédlőt. Ez a cserkésztábor a mi világunk, a fiúk világa. A cserkésztábor terem­tés, természetes élet és államalkotás. De ezenkívül még valami. Ez a va­lami azt jelenti, hogy cserkészéle­tünkben .nincs megalkuvás vagy ki­vételezés* Mindent megpróbálunk s még a lehetetlennek látszónak is nekivágunk. Nem vagyunk elpuhul­tak, vagy betegek. Esőben is neki­indulunk, ha valamilyen célt el aka­runk érni. Ideáljaink magasan ra­MAGYAR eYÁRTMÁNY. •y6yy«i*rt*r«MHM tutpturtóJ gyognak előttünk, mi igyekszünk őhozzájuk felszállni, nem pedig azo­kat leszállítani. Jókedvűek vagyunk. Ha valami érdekes dolog történik, megénekeljük. Igy születnek a tábori rigmusok. Este pedig, mikor leszáll az est, k vonulunk a már lobogó tábortűz­höz. A cserkész a tábortűznél a lel­két melengeti. Ez a mi táborunk egyik legszebb és leghangulatosabb különlegessége. Az egész napi foly­tonos munka, mozgás, foglalkozás után a tábortűz a nagy elhallgatások ideje, amikor leheveredünk a szik­A fővárosi lapok már hetek óta tárgyalják az igazságügyminiszter ál­tal készített új ügyvédi rendtartás tervezetét. Az egész ország ügyvéd­sége nap-nap után üléseken, felira­tokkal, sajtó útján tiltakozik a ja­vaslat ellen, mely az ügyvédek fon­tos léterdekét is megtámadja. A pápai ügyvédek aug. 13 án dr. Molnár Imre elnöklete alatt tartottak ezen fontos kérdésben értekezletet. Az értekezleten a helybeli ügyvédek több mint fele része, az ügyvédje­löltek pedig teljes számmal megje­lentek. Dr. Molnár Imre az értekezlet el­nöke ismertette az összehívás célját, j majd dr. Hoffner Sándor a javaslat lényegbe vágó fontosabb ponijaival foglalkozott. A javaslat felett hosz­rázó tűz mellé és gondolkodunk, emlékezünk, mesélünk, énekelünk. „Te jársz eszembe jó Anyám, Téged sieretlek igazán." A tábortűz mellé lélekkel, hangu­latial telepszik a cserkész. Éppen ezért a barátságok itt tisztulnak és nemesednek, a régiek megerősödnek, újak itt fűződnek. A tábortűz embe­rei összekötött lelkű emberek. A tábortűz után a „Bús magyarok imádkoznak" cimü dal éneklésével kapcsolatban lehuzzuk a trikolórt és Iefúvás után álveszi egy tücsök csen­des birodalmát. Azt hiszem, ebből a táborból min­denki szívben és lélekben megerő­södve fog visszatérni Dunántúlnak egy megszokott, csendes kis váro­sába. Harsány! Sándor. szasabb és izgalmas vita fejlődött ki, a felszólalások azonban egy kérdés­ben megegyeztek, hogy a törvény­tervezet rossz, ellenkezik az ügyvéd­ség szellemével, annak fogalmazása pongyola és sok helyütt ellentmondó. Az ügyvédjelöltek részéről dr. Bu+ dimátz Mihály és Czuppon Sándor szólottak hozzá a javaslathoz és sé­relmezték, hogy a javaslat szerzett jogokat sért. A mindvégig izgalmas lefolyású értekezlet a javaslatnak a következő elvi kérdéseiben foglalt állást: 1. Nem kívánja a pápai ügyvédség a kamarai tagfelvételnek a javaslat | szerinti bevezetését és ezúton a Ka­mara autonómiájának csökkentését. Kifogásolja, hogy a felvétel kérdé­sében más mint a Kamara, így kü­100 °jo-ig hazai gyártmány! Kapható: KOHN JÓZSEF cementgyárában, Pápa. Iönösen a kir. ügyészség is bele szólhasson. 2. Ellenzi a zártszám megvaló­sítását, az ügyvédi pálya maradjon továbbra is szabad pálya. 3. Tiltakozik az óvadéknak bár­milyen címen, vagy összegben leendő bevezetése ellen. 4. Nem tartja kívánatosnak az ügyvédhelyettesség bevezetését. 5. Sérelemnek tartja, hogy a felvé­telnél nemzetiségi, faji és vallási szempontok vétessenek figyelembe. 6. Tiltakozik az ellen, hogy az ügyvédi munkák díjainak behajtását a törvénytervezet ismét nehezebbé tegye és ezáltal az ügyvédek meg­élhetését veszélyeztesse. 7. Nem tartja helyénvalónak, hogy a felsőbb biróságoknál csak 5 év, vagy ezen felüli gyakorlattal rendel­kező ügyvédek tárgyalhassanak. A pápai ügyvédeknek ezen értekez­letén a fentebbi elvi kérdésekben ho­zott határozatát eljutattják a kamara utján az igazságűgyiminiszterhez és tiltakoznak az ellen, hogy az ügyvé­dek gazdasági helyzetének javítása örve alatt, ilyen törvény kerülhessen a parlament elé, amely lényegében szerzett jogokat sért, ellenkezik ősi hagyományainkkal és lényeges meg­terhelést jelent az egyébbként is ne­héz helyzetben levő ügyvédeknek. HÍREK. A bencés főgimnázium cserké* szei a Makó mellett levő püspök­leilei táborozásukból augusztus 17-én délelőtt 10 órakor érkeznek meg. A szülők a táborozásból hazatérő cser­készeket ünnepélyesen fogadják. Halálos verekedés* Vaszar köz* ségben aug. 13-ra viradó reggelen Hérics János 56 éves vaszari gaz­dálkodót régi haragosa megtámadta és megverte. Az ütlegelés következ­tében Hérics oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a pápai kórházba kellett szállítani. A kórházba szállí­tása után az öreg gazdálkodó csak­hamar meghalt. A csendőrség meg­indította a nyomozást, Szijjártó Dá­vid és Nagy Béla vaszari legényeket, mint gyanúsítottakat letartóztatta és a veszprémi ügvészség fogházába szál­lította. A lő és olcsó nyomtatvá ny, pontos és gyors kiszolgálás Hozta a vevőt a Ker. M@mzetS Hyomcfába, (Pápa, Csáky-utca 21.) ahol mindennemű nyomdaipari munkát, könyv­kötést és a legkűlőRfélébb képkereteket rendeiheti. A pápai ügyvédek egyöntetűen foglaltak állást a készülő ügyvédi rendtartás ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents