Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-08-18 / 34. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VnSARNOP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptalaj ckmos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb? miliméter a hirdetések között 4 fiiIj. a szöveg között 5 fill. Rendkívüli városi közgyűlés. Végre tető alá került a lakbérleti szabályrendelet. Jzent István király. Neve tündöklő csillagként ragyog felénk ezer év távolából is. Országépítő lánglelke erőt és ihletet sugároz ma is. Csodálatos nagyságú egyéniség. Imádkozó szent. Istenbe olvadt alázatos bizalmú lélek. Békét teremtő bölcs törvényhozó. Hazát alkotó okos telepítő. Igazi uralkodó, kormányzó király. A tett embere. Jobbjával épít, kardot villogtat, sújt vagy áldást oszt. Törzsekre szakadt, hősi bravúrokban fogyó keleti népét egységbe kényszeríti, nomád törzsekből nemzetet alkot, törvényt szab rája s átmenti Nyugatra. Szelleme Nyugat szokásait vizsgálta s ültetgette is népébe hasznosát, de szívében mindig magyar maradt. Szomszédai már-már tort ültek az egykor rettegett magyarok alkonyán, mikor István király felkelő napként új hajnalt fakasztott népében s országépítő lángeszével ezerévre vetette meg magyarjai lábát a Kárpátok medencéjében ezer ellenség közepette is. Keresztények közt kereszténnyé tette, müveit Nyugattól körülvéve kiművelni törekedett. így alkotott az egykor népek országútján első királyként erős birodalmat, ezeréves országot. Mennyi vész, baj zúdult azóta ránk! „Megfogyva bár, de törve nem" áll még mindig hazánk! Szent István alapvetése jó volt, fundamentuma évezredekre szóló biztos alap. Ezerév minden viharát kibírta. Nagy remnyünk ez a jelen szomorú válságaiban, megcsonkitottságunk sötét napjainkban is! Szomszédaink most is népünk letűnését várták, kapzsi kézzel darabolták szét hazánk testét, elakarták zárni előlünk az élet lehetőségét s győzelmi mámorukban már- már tort ültek felettünk, de a szentistváni Magyarország gondolata erőt ad nekünk, „tündöklő csillagunk" világít a jelen szomorú éjében s biztos útmutatóként jelzi az irányt, amelyen újra élet fakad számunkra. Törzsfőnöki elkülönülés helyett egység, lélekben imádságos bizalom és krisztusi erkölcs, a jelen kicsinyes érdekei helyett jövőbe néző éles szem, egyén helyett a köz, akaratban, tettben az elnyomók közt is élni törekvő erő! Ez Szent István gondolatai Ezt sugározza „Csillagunk

w I Gyászos öltözetben siró magyarok kövessük Őt, hogy felkeljen «az élét napja újra hazánk felett! Dobrovich Agoiten. Hamuth János polgármester augusztus 12-én d. u. 3 órára hívta egybe a város képviselőtestületét. Három órakor mikor az elnöklő polgármester megnyitotta a közgyűlést, a városi tisztviselőkön kívül alig 8 városatya lézengett az ülésteremben. Az elmaradt 3 közgyűlési jegyzőkönyv hosszú ideig tartó felolvasása és hitelesítése után az elnöki bejelentések következtek és ezután került sor a napirend letárgyalására. Elfogadta a közgyűlés azon polgármesteri javaslatot, hogy a városi tisztviselők baleset biztosításáról külön szabályrendeletet nem készít, hanem azok továbbra is az OTI-nál lesznek biztosítva. Az ingatlan átruházási illeték kérdését a belügyminiszter országosan rendezte, úgy ennek megfelelően fogadta el az erre vonatkozó szabályrendeletet a képviselőtestület. Az ingatlan átruházási illeték T50°/o-ban lett megállapítva. A közgyűlés legfontosabb tárgya az új lakbérleti szabályrendelet volt. Egy már régóta hangoztatott kívánság nyert ez által teljesítést és ennek megfelelő alapossággal is tárgyalta a képviselőtestület ezen fontos szabályrendeletet. A kellő jogi szaktudással és alapossággal elkészített javaslatot dr. Uzonyi Kálmán tanácsos ismertette pontról-pontra. A pontonként ismertetett javaslathoz több ízben hozzászólottak és sokszor a javaslattal szemben tett módosításokat fogadta el a képviselőtestület. Hozzászólottak a javaslathoz dr. Török Mihály, dr. Lusztig Sámuel és dr. Györké Sándor városi képviselők, az előadói javaslatot pedig dr. Hoffner Sándor védelmezte, ki az egész munka készítője volt. Az összes pontok letárgyalása után a közgyűlés a javaslatot kevés módosítással elfogadta, A polgármester javaslatára a képviselőtestület dr. Weltner Sándor v. orvost ügyvezető orvosnak kijelölte, kit nemcsak azért kellett ezen tisztséggel megbízni, mert egyedül bír a megkívánt képesítéssel, hanem azért is, mert évtizedes munkásságával a város egész lakosságának tiszteletét és elismerését vívta kí. Elfogadta a képviselőtestület azon javaslatot, hogy a Sághegyi bazaltbányából 100 vágón kiskockakő kötessék le szerződésileg útépítések céljaira. A pápai Ref. Főiskola részére 300 P évi alapítványt létesített a város. A városi főkertésszel kötött véglegesítési szerződést a közgyűlés elfogadta. A főkertész szerződés szerinti javadalmazása havi 135 P készpénz, meghatározott villany és tüzelő szolgáltatás, lakás és 200 Q-öl kert használat. A fizetés 3 évenként havi 8 pengővel emelkedik. A mezőgazdasági statisztikai összeírással felmerült 772-12 pengő költségnek a városi háztartási alap terhére leendő kifizetését a képviselőtestület megszavazta. A mezőlaki tűzkárosultak felsegélyezésére a közgyűlés 400 pengő segélyt szavazott meg. A legtöbb állami adót fizetők névjegyzékének összeállítására a közgyűlés dr. Hofner Sándor, v. Karcsay Béla, Jilek Ferenc és dr. Sulyok Dezső v. képviselőket küldte ki. Tóth Gáborné házadő menteségi kérelmét elutasította a képviselőtestület. — Elhatározta a Pápa—adászteveli út építése alkalmával elfoglalt gyalogút helyett létesítendő új útra 10 D-öl területnek a megvásárlását. — A Csóka-u. 10. sz. házat a város 1000 pengő vételárért megvásárolja. — Az inségakció céljaira beszerzett lófogatok további fentartását mondotta ki a közgyűlés Ruip Jenő ellenző indítványával szemben. Töös István vámos részére havi 40 P, Pitzl Mátyás né ovodai dajka részére havi 21*50 P kegydíjat állapított meg a közgyűlés. A tárgysorozat letárgyalása után Hajnóczky Ferenc a Varga utcában uralkodó állapotokat és a Fő utcának a Fő-tértől az Esterházy utig terjedő útburkolatának veszélyességét tette interpelláció tárgyává. — Nagy János a magas építkezéseknél használó kavicsra és a Rohonczy út befejezetlen építkezésére hívta fel a polgármester figyelmét. A polgármester válasza után a közgyűlés 6 órakor ért véget. Fokozódik a kisipari termelés. A világháborút követő évek mind nagyobb mértékben kényszerítetiék az európai országokat az Önellátás politikájára. Ez a politika eredményezte, hogy Magyarországon, amely tulajdonképen mezőgazdasági ország, az ipar, így különösen a gyáripar fokozott támogatásba részesült. A gyáripari termelés növekedése eredményezte azt, hogy a világhíres és szép eredményeket felmútaió kisipar mindinkább háttérbe szorult. A kisipar lemaradásának fő oka az volt> hogy a kedvezményezett nagyiparral a versenyt felvenni nem tudta. Mig a nagyiparnak rendelkezésére állott a tőke, addig a kisipar tartaléktőkéjét is felélte. A gyári termelés a maga tömegtermelésével teljesen kiszorította a kisiparnak jobb és kiválóbb termékeit. A legutóbbi egy-két év azt engedi következtetni, hogy a kisipar ismét elfoglalja azt a helyet, ami őt régóta megilleti. A gyáripari termelés mellett mind nagyobb tért nyer a kézmfiiparosság Az elmúlt évek termelési eredményeit figyelembe véve a kis és középipar 1930 év óta 800 millió pengő értékénél többet termel. A közel egy milliárd értékű termelésből csak 12 százalék jut javítási, szerelési és karbantartási munkákra, míg közel 700— 800 millió értékű termelés, mint új iparcikk kerül ki a magyar kézműiparos kezéből. A kisiparosok közül a termelésben az élelmezési, a ruházati, a szállodás és vendéglői ipar foglalja el az első helyet. Jelentős szerepet tölt be az építőipar, ennek termelése 110— 120 millió pengő körül mozog, mig az élelmezési iparok termelése meghaladja a 200 millió pengőt. Az üzemenkénti munkateljesítményt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egy kis műhely körülbelül évi 4-5000 pengő értékű átlagos termelést végez, de vannak egyes iparágak, hol ennél jóval többet termelnenk, ilyenek a pálinka, likőr, nyakkendőkészítők és a kesztyűsök. Vannak iparok, hol az évi termelés értéke nem haladja meg az 1—2 ezer pengőt, ilyenek a kovácsok, kocsijavítók, kosárfonók, kötélgyártók és ácsok. Az alkalmazott nélkül dolgozó kisiparos; átlagos évi termelése 2 ezer pengőm alul marad. - a#—