Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)
1935-01-27 / 4. szám
XX XII. év folyam, 4. szám, KM m IBI ll 11 Hl i mii III, n mam ^ •' POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csákyiitca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. A telepítés. A mai gazdasági problémák egyik legfontosabb kérdése, a telepítés foglalkoztatja leginkább mosta gazdaságpolitikusokat. Sokat hallunk a telepítés ellen és ugyancsak a mellett is. Kétségtelen, hogy a mai viszonyok között nagy horderejű ez a kérdés és megérdemli, hogy az érveket minden oldalról meghallgassuk. Anélkül, hogy egyik, vagy másik érv helyességét, illetve helytelen voltát akarnánk kimutatni, tisztán a magunk álláspontját akarjuk kifejteni. Statisztikai kimutatások nyomán már mi is többszőr elszomorító képei rajzoltunk a munkanélküliség nagyfokú emelkedéséről. Ezen kimutatások legnagyobb része az ipari munkanélküliek adatait tünteti fel, ami azt jelenti, hogy a földmunkásságra vonatkozó munkanélküliség adatait illetőleg csupán feltevésekre vagyunk utalva. Minden statisztikai adat hiányában, a saját kis körünk, közvetlen vidékünk adatait szemelőtt tartva is tudjuk, a földmunkás munkanélküliek száma nem marad el meszszire az ipari munkanélküliségtől, A földmíves munkanélküliek számához kell számítanunk még azokat a tíz holdon aluli gazdákat is, kiknek más mellékfoglalkozásunk nincsen, vagy nem foglalkoznak a földműveléssel kapcsolatos más hasznothajtó üzemággal, így pl. szakszerű gyümölcstermesztéssel, tejgazdálkodással stb. Ezen osztályba tartozókat is a munkanélküliekhez számítva, igen elszomorító képet kellene kapnunk. • A telepítés kérdését tehát főként a munkanélküliség kérdésén keresztül kell vizsgálnunk. Egy kormánynak sem lehet közömbös és nem tekinthet el az ezrekre rugó munkanélküli tömeg mellett. Speciálisan hazánkban kell, hogy legfőbb gondot fordítsunk a gazdaságban foglalkoztatott és jelenleg munkanélkül álló tömegre. Hazánk lakosságának egyik legértékesebb eleme a földműves osztály, nem szabad tehát ezt az osztályt kipusztulni hagyni, hanem minden eszközt meg kell ragadni, hogy ezt a réteget a magyar és keresztény társadalomnak megőrizzük. A munkanélküliség kérdése már sok komoly és nagyeszű közgazdásznak fejtörést okozott, azonban még egyiknek sem sikerült ezt a kérdést gyökerében megoldani. Ha Főszerkesztő: GRATZER IÁNOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Tíz százalékkal emelkedett a pénzintézetek takarékbetét állománya. A Statisztikai-hivatal megállapítása szerint a budapesti 12 legnagyobb pénzintézeténél és a Postatakarékpénztárnál a takarékbetétek összege 535 8 millió pengőről 587 9 millió pengőre emelkedett, tehát 52 1 millió pengővel növekedett. A folyószámla betétek pedig 1 '4 millió pengővel növekedtek. A betétek növekedését a kamatoknak tőkésítése eredményezte. Ezek szerint tehát a betét állomány átlagosan tíz százalékkal emelkedett, amiből nyilvánvaló, hogy a tőkeképződés nagyon lassú irányú. Különösen tapasztalható lesz a gyenge eredményű tőkeképződés a vidéki pénzintézeteknél, hol egyes helyeken még visszafejlődés is mutatkozik. A gyenge eredményű tőkeképződés okait abban látjuk egyrészt, hogy az emberek kereseti lehetőségei csökkennek, így magát fenntartandó tőkéjéhez kell nyúlnia. Egyik oka, az is, hogy a pénzintézetek még mindig nagyon kis kamatot fizetnek a betétek után, így a tőkésnek elveszik a kedvét, hogy pénzét takarékbetét formájában gyümölcsöztesse. Rendezendő volna tehát a kamat kérdés és akkor az emberek kedvet kapnának a takarékbetétek növelésére és tőkegyűjtésre. Autókarambol. Vasárnap, január 20-án délután egy óra tájban az utcai járókelők egy könnyen nagyobb szerencsétlenséggel végződhető autókarambolnak lettek szemtanúi. Az egyik autó a Liget-utcából jött felfelé és a Fő-utca felé akarta útját folytatni, ugyanakkor a másik kocsi a Fő-téri standról a kórház felé tartó tt. Az ellenkező iránybői jött autő vagy egyáltalában nem kapott jelzést az ott szolgálatot teljesítő rendőrőrszemtől, vagy a rendőr éppen akkor nem azon a részen volt és így abban a tudatban, hogy az út szabad, haladt mitsem sejtve, gyanútlanul az előírt sebességgel és nem látta, hogy vele szemben ugyancsak egy autó jön. A két kocsi a Leszámítoló sarkánál találkozott össze és és teljes erővel egymásnak szaladt. Mindkét kocsi súlyos töréseket szenvedett, emberéletbben kár nem esett. Felhívjuk az illetékesek figyelmét erre a halálkanyarra. Talán tanácsos ! volna ezen a ponton állandóan egy rendőr tartani, hogy ehhez hasonló, vagy talán még súlyosabb balesetek ne fordulhassanak elő. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P„ negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Súlyos tűzvészt okozott a gyújtogatás B.-tamásiban. A legutóbbi napokban a környék három községéből jelentettek tűzvészedéi met. Január 5-én éjjel 11 óra tá ban Bakonytamásiban Hirtner Vilmos ottani lakos cséplőgépje kigyulladt és vele együtt elégett egy elevátor, egy ponyva, ötven zsák, egy traktor és az egész gépház pedig súlyosan megrongálódott. A tüzeset körülményei, különösen pedig az a tény, hogy a hivatalos becslés szerint az összes kár 4125 P, míg ezzel szemben a cséplőgarnitúra 14 4000 P-re, az épület pedig 8.600 P-re volt biztosítva, kitartó nyomozásra késztette a hatóságokat. Ennek során azután megállapítást nyert, hogy a tűzet gyújtogatás idézte elő. Itt említjük meg azután, hogy január 9 én Takácsi községben id. Körmendi Sándor szalmakazla gyulladt ki és szintén elégett. Itt a kár 120 P, amely azonban biztosítás utján részben megtérül. — Homokbödöge községben ugyancsak január 16-án> Lampert Gábor kecskeólja gyulladt ki és egy kecskével együtt elégett. A kár mintegy harminc pengő. Megállapítást nyert, ho^y a két utóbbi esetben a tűz gondatlanság folytán keletkezett. voltak is itt-ott részleteredmények, generális segítséget azonban egyik terv sem nyújtott. Hiú ábránd volna bárki részéről annak feltevése, hogy gazdasági viszonyaink javulásával a munkanélküliség problémája magától megoldódik. A munkanélküliséget ugyanis, nem tisztán a rossz gazdasági viszonyok okozták, annak okai sokkal mélyebben keresendők. Országunk megcsonkítása eredményezte azt, hogy sokan a munkások közül, kik NagyMagyarország idején máshol keresték meg kenyerüket, most erre a kis területre vannak utalva. Sokan voltak, akik a megszállott területről j jöttek hazánkba és ezek is itt-ott egy állást elfoglalva csak növelték az éhezők seregét. Gazdaságaink nagy része lerongyolódott, a birtokos osztály kénytelen volt magát mindjobban összehúzni és azt a munkát, mit eddig négy munkással végeztetett, csupán felével végezteti. Az utóbbi egy-két év ugyan sejtetni engedi, hogy a gazdálkodás elérte a rossz visszonyok mély pontját, azonban ehhez még korai volna olyan reményeket fűzni, hogy a munkanélküliség megszűnik. A gazdaságban mindinkább térthódító gépierők alkalmazása is nagyban elősegítette a munkanélküliség növekedését. Mindezen okok folytán előállott nagymérvű munkanélküliség egyetlen segítés módját mi sem látjuk másban, mint a telepítésben. Tudjuk azt, hogy a telepítés sem fogja száz százalékban ezt a problémát megoldani, de mégis lesz olyan hatással, hogy jó egy pár ezer embert kivesz az éhezők seregéből. Közvetlen veszély nem fenyegeti és a mindennapi kenyere meg lesz azon egyénnek, aki a telepítés folytán egy pár hold földet kap. Igaz, hogy sok érdeket sért a telepítés keresztülvitele, azonban ezen sérelmek kel), hogy eltörpüljenek a munkátlanság és kenyértelenség szörnyű szenvedései mellett. A telepítést tehát minden körülmények között keresztül kell vinni, csak szemelőtt tartandók, hogy a telepítés nem merülhet ki pusztán a földosztásban, erre már van egy elszomorító példánk. Kellően kidolgozott és megalapozott terv alapján szabad ezen nagyfontosságú kérdéshez hozzányúlni és ha megfelelő módon lesz megoldva, úgy annak áldásos eredményei nem maradhatnak el. gy*
