Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-07-21 / 30. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség r Horthy Miklós Fő-utca 21. Teiefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csákyutca 21. Telefonszém: 157. Laptulajdonos: a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméler a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. [t Kránitz Kálmán. A veszprémi egyházmegyét nagy gyász érte Kránitz Kálmán veszprémi nagyprépost, felszentelt püspök, a magyar katolikus papság nesztorának a mult hét péntekjén történt elhalálozásával. Egy nemes és mindig csak Isten dicsőségéért, embertársai javáért, az egyházmegye felvirágozásáért dobogó szív szűnt meg működni. . Életében ment volt minden kicsinyes emberi gyarlóságtól, főcélja az volt, hogy imádságos lelkületével Isten boldogító kegyelmét kivívja magának. Főgondját képezte embertársainak boldogsága, anyagi áldozatokat nem kiméivé, volt mindig ott megtalálható, hol a szükség éppen a legnagyobb volt Alamizsnás keze mindig nyitva volt, a szegények soha nem távoztak tőle üres kézzel. Számtalan iskola, templom köszönheti neki létét, bőven juttatott kulturális és vallási egyesületeknek adományokat. Kilencven éven felüli korában is bámulatos szellemi és testi frisseséggel áldatott meg a Mindenható által, munkabírása sok fiatalt szégyenitett meg. Egész életén át imádkozott és dolgozott, sehonnan nem vonta ki magát, ha munkát kellett vállalnia, legyen az hazafias, vallásos, szociális célkitűzés. Veszpémvármegye és Veszprém városa közéletében élénk szerepet vállalt józan és tárgyilagos állásfoglalása döntő volt a közéletben. Mint az egyházmegye 28 éven át volt felszentelt püspöke és püspöki helynöke nagy szerepet játszott az egyházmegye kormányzásában, sok ideig mint egyházmegyei főtanfelügyelő is működött. Munkabírása az utolsó pillanatig nem csökkent, püspöki helynöki megbízatása alól is csak a mult évben kérte felmentését. Kránitz Kálmán 1841. július 1-én Zalaapátiban született, 1863. augusztus 1-én szentelték pappá s így 73 évet töltött az Úr szolgálatában s mint ilyen talán az egész világ egyik legidősebb katolikus lelkésze volt. 1898. évben Hornig biboros kanonokká nevezte ki és mint 37 éven át volt kanonok bizonyosan a legjöregebb volt, 1907-ben püspökké szentelték, 1922-ben pedig a veszprémi ősi káptalan nagyprépostja lett. Volt egyházmegyei főtanfelügyelő és püspöki helynök. Megszűnt dobogni a legnemesebb főpapi szív, mély megilletődéssel állunk Kránitz Kálmán ravatala előtt és bizton tudjuk egy élet önmegtagadó és imádsággal telitett munkája által megtisztult lelke elnyeri az élet koronáját. Az elhunyt főpap temetését július 15-én Rott Nándor megyéspüspök távollétében Hanauer Á. István váci püspök végezte fényes papi segédlettel. Délelőtt 9 órakor a veszprémi székesegyházban engesztelő szentmisét mondott Hanauer püspök, majd utána következett a temetési szertartás. A temetési szertartáson képviseltette magát a vármegye, Veszprém és Pápa városa, az összes egyházi katonai és polgári hatóságok. A beszentelés után a koporsót a vesz| prémi székesegyház kriptájába vitték ] és ott helyezték el örök nyugalomra. Magyaros formaruhá bevezetése az iskolában. Hóman Bál nt vallás és közoktatásügyi miniszter felhívást intézett a középiskolák igazgatóságához, hogy a szülői értekezleteken mutassanak rá a magyaros formaruhák erkölcsi nevelő hatására és ajánlják a szülők figyelmébe, hogyha felmerül az új iskolai ruhák beszerzésének szükségessége, akkor ne idegen szellemű matróz és egyéb formaruhákat vásároljanak, hanem magyaros ruhát. A legtöbb intézetben már úgyis be van vezetve valamilyen formaruha, akár I mint egész ruha, akár mint diáksapka; azonban ez mind idegen'szellemű. A kultuszminiszter most arra hívja fel az intézeteket, hogy ezek helyett — fokozatosan és anélkül, hogy a szülőknek ez nagyobb megterhelést jJentene — iskolai cé'ra megfelelő magyaros formaruhát vezessenek be. Töröltethetők az és MABI hátralé Egy rendkivül fontos rendeletet adott ki a kormány a közelmúltban, amely különösen a munkaadókat érdekli. A rendelet a társadalombiztosításra vonatkozó egyes intézkedéseket módosítja A leromlott gazdasági viszonyok folytán ugyanis egyes munkaadók nem tudták pontosan az OTI és MABI díjakat fizetni és az így felszaporodott díjak mind nagyobb terhet jelentettek a a munkaadókra. A most megjelent rendeletnek legfontosabb intézkedése, amely az OTI és MABI hátralékok felerészben való törlésére és a késedelmi pótlékok teljes elengedésére ad módot. A rendelet szerint mindazok az ipari és kereskedelmi munkaadók akik OTI vagy MABI díjakkal hátralékban vannak és hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy üzemeik vagy üzleteik csak a hátralékos díjak csökI kentése mellett tarthatók fenn, akkor a tőketartozásokat, azok 50 százalékáig, a késedelmi pótlékokat pedig teljes égészében törölni lehet. A megmaradó 50% töketartozásra pedig 36 havi részletfizetési módozat engedélyezhető. A kérvényeket október 31-ig kell benyújtani amelyeknek felülbírálását egy munkaadókból és munkavállalókból álló bizottság végzi megfellebbezhetetlenül. A munkavállalók részéről már régóta mozgalom indult, hogy csökkentsék ezeket a terhes hátralékokat és ez a rendelet a munkavállalók körében őszinte örömöt keltett és sok indokolt panaszt orvosol. Tagravert. Ezt a furcsa címet azért választottam, mert ez jobban szembeötlik és úgy lehet, többen olvassák magát a cikket az egzotikus cím kedvéért, mint hogyha előre ismernék tartalmát. Tagravert — ugye napról-napra kevesebben leszünk, akik még ismerjük ennek a rejtélyesen hangzó szónak az értelmét ? Tagravert — valamikor, a régi császári és királyi közös hadseregbeli világban, az áldott békeidőben, a zenés ébresztőt hivták Tagraveille-nek. amiből a magyar baka csinálta a tagravertet, mint sok más társával együtt a Zapfen-streichböl a capistrángot. Tagravert — ilyen ébresztőt szeretnék én most megkomponálni, had szóljon ékesen, lelkesen, fülbemászóan, hogy fölébredjünk tőle mindnyájan, kik Pápa városának idegenforgalmát sajnos oly lagymatagon, oly álmatagon kezeljük. Nemrég e lap hasábjain már egyszer fölemeltem szavamat és rámutattam arra, hogy az országnak minden valamire való városa sorra megrendezi a maga idegenforgalmi napját, ünnepét, kiállítását, zászlószentelését, jubileumát, évfordulóját, szoborleleplezését, szüreti mulatságát, házavatását, mintavásárját, gyümölcskostolóját, versenyét, sporthetét, tanfolyamát, díszpolgári oklevél-átadását, kórházfölszentelését, alapkőletételét, dalárda-ünnepélyét, gyöngyösbokrétáját, tüzoltónapját, filléres gyorsát stb. — és Pápa— ez volt a cikkemnek is a címe — és Pápán nem mozog senki és semmi. És Pápára nem csalogatunk idegent. És Pápa nem tud mit nyújtani, ami annak az idegennek a figyelmét fölhívná és a kíváncsiságát annyira fölcsigázná, hogy érdemesnek tartaná legalább egy napra eljönni városunkba. És Pápa eljár Kőszegre, de nem tudja idecsalni Kőszeget. És Pápa a „Dunántúl Athénje" díszítő jelzőt vindikálja magának, de még nem tudta elérni, hogy évenként legalább egy dunántúli város középiskolájának tanulóifjúsága tanulmányi kirándulást rendezne városunkba. És Pápa emléktáblával és szoborral hódol egykori diákjainak, Deák Ferencnek, Petőfi Sándornak és Jókai Mórnak, de nevezetes múltjának értékeit nem