Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-07-07 / 28. szám

PÍPf ÍS VI0ÍKF 1 i ! , Í 1 nia, a szellemi kincseknek nem szabad csökkentük, s a Balkán szom-^ szédságában a legnagyobb veszedelmünk a kultúra elbalkánizálódása volna Itt a kérdés súlypontja, itt az iskola legégetőbb nehézsége, itt a szülők legnagyobb gondja; hova, melyik iskolába adják gyermekeiket, tiogy szülői lelkiismeretüket is megnyugtassák gyermekük jövőjéről is gondoskodjanak, a nemzeti kultúrát ás támogassák, s e mellett a kimondhatatlan sok áldozatot se hozzák tiiába. Minden együttérzésünk a szülőké e gondjaikban, minden imádságunkba belefoglaljuk azt a jobb jövőt, mely egyedül tudja majd megoldani ezt a nehéz kérdést. (m. f. dr.) 1 vidéki városokban helyezik el a Jugoszláviai menekülteket. Jugoszláviából kiüldözött magyar véreink közül még sok van olyan, aki nem tudott véglegesen elhelyezkedni az országban. Ezért a kiutasítottak ügyében Kozma Miklós balügy miniszter körrendeletet intézett az összes vidéki törvény hatóságokhoz, melyben közli, hogy a még el nem helyezett kiutasított magyarokat a törvényhatóságok közt felosztva helyezzék el. A vidéki városoknak július l-ig kell nyilatkozni arról, hogy hány jugoszláviai menekültet tudnak el helyezni. Emelkedett a széntermelés. Most tették közzé a statisztikai kimutatást az első negyedév széntermeléséről, szénszállításáról, kiviteléről és behozataláról. A kimutatás szerint az év első negyedében a tiazai bányák 19,165.025 métermázsa szenet termeltek, 2.4 százalékkal többet, mint az 1934. év hasonló időszakában. A hazai szenekből 8 6 százalékkal több szén került a kereskedelmi forgalomba, mint 1934. első negyedében. A forgalomba került szénmennyiségből a közlekedés 3.3, az ipar 6.6, a mezőgazdaság 275.798, a közmüvek 2.8, a háztartás 4 3 millió métermázsát vett át. A mezőgazdaság szénbeszerzése örvendetes javulást tüntet fel. A közmüvek közül a villanytelepsk nagyarányú emelkedése érdemel figyel met. A háztartási fűtés tétele szintén lényegesen növekedett, még pedig 2.9 millió métermázsáról 3.6 millió métermázsára. Külföldi szénből öszszesen 506.681 mátermizsát hoztunk be, szemben az 1934. év első negyedév 739.272 métermízsájával. A szénbehozatal az utolsó négy évben a legkisebb. Kokszból 410.051 métermázsa jött be az országba, 64 030 métermizsával kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Belföldi és külföldi szén és koksz összesen 17.8 millió métermázsa került kereskedelmi forgalomba, 1.150.378 métermizsi/al, •vagyis 6.9 százalékkal több, mint az elmúlt év első negyedében. Húszéves találkozó a A hagyományos Péíer-Pál napján jöttek össze a bencés gimnázium húsz év előtt érettségizett növendékei. Ez volt a főgimnáziummá alakult régi kisgimnázium első nyolcadik osztálya, melynek megvalósulását évtizedeken keresztül annyi vággyal, rajongással és odaadó szeretettel kivánta és munkálta Pápa egész katolikus társadalma. Ezért jelent ennek az osztálynak összejövetele mindig többet egy-egy sablónos találkozónál, mert jele íti annak a sok küzdelem emlékének a felújítását, amit ma már szinte érthetetlen módon meg kellett ebben a városban vívni azért, hogy a négy osztályos kis iskolából a város és vidék katolikus társadalmának nagyfontosságú nevelőintézete kifejlődhessék. A régi osztálytársak közül, akik húszan végezték a nyolcadik osztályt, 17-en vannak életben, közülök egy Amerikába szakadt. Az itthon élő 16 közül 11 -en megjelentek a találkozón, négyen kimentették magukat részben elfoglaltságuk, részben betegség miatt. Ez a körülmény is mutatja, hogy az osztály tagjaiban, melynek érettségije már a világháború viharos éveibe esett s amelynek tagjai egy kivételével fegyverrel a kezükben vették ki részüket 18 éves fejjel a háború kíméletlen fáradalmaiból, mennyire él az egymás iránt érzett szeretet és ragaszkodás érzése. Az egybegyűltek a következők voltak: Barta Károly lakásberendező és felesége Budapestről, dr. Böröcz József százados, orvos Veszprémből, vitéz Hajdan József folyamőr kapitány és felesége Mohácsról, Hajdan Kálmán csendőrszázados, gazdászati tiszt és felesége Sopronból, dr. Kovács Ferenc az IOKSz. igazgatója Budapestről, dr. Lippay Lajos fővárosi állatorvos és felesége Budapestről, Lovas Ignác vezető jegyző Bakonyjákóról, Nagy Ferenc káptalani főintéző és felesége Veszprémből, Okolicsányi József főintéző Győrszentmártonból, Balázs Jenő főintéző és felesége Buzsákról, dr. Sulyok Dezső ügyvéd, országgyűlési képviselő és felesége Pápáról. Megjelent mint „kültag" Maros Cirjék bencés tanár is Gy&foől, aki hat osztályt végzett ebben az osztályban. Az egybegyűltek misét hallgattak a bencés templomban, megkoszorúzták az elesett osztálytársak, — Németh József, Neuhauser Andor és Tarján József, — emléktábláját a gimnázium épületében s utána társas ebéden vettek részt a Kaszinó kertjében. A délután a régi diákemlékek kedélyes felújítása mellett családi körben telt el, este pedig az osztálytársak a Varró féle étteremben gyűltek össze a hajnali órákig tartó társasvacsorára. A gimnáziumot és a rendházat a vakációzó tanári kar megbízásából Sümegh Lotár bencés tanár képviselte a találkozón, aki a találkozók rés ére szíves volt szent misét is mondani. A legközelebbi találkozó idejét 5 év múlva tűzték ki, amikorra, minthogy ez a dátum egybeesik a főgim ázium első érettségijének 25 éves jubileumával is, nagyobb szabású ünnepséget terveznek a gimnázium legöregebb „érett" diákjai. Sajnos, a volt tanári kar tagjai elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg a gimnáziumban először érett tanulók húsz éves találkozóján. Hirdetmény. 9 Pápai HitelH Részráytársasá 1935. évi július hó 1-én megalakította önsegélyző-egyletét három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként 1 pengd befizetéssel Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. 3 jegyzstt bsíefrészek arányában kölcsön igényelhető. Minden egyéb feltételre készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. m.: Heti kritika. I . . • A felhatalmazás bizalom kérdése éi a parlamenti többség, mely természetesen a legteljesebb bizalommal viseltetik a kormány iránt, a légvédelmi törvényben a kormánynak: olyan széleskörű felhatalmazást adottmely eddig példa nélkül áll a magyar állam életében. Remélhetőleg ezután is. Nem tesz jó szolgálatot sem a kormánynak sem a köznek az, aki precedenst emleget. Ennek az abnormális felhatalmazásnak, mely a honvédelem ügyét szolgálja, nem szabad precedensnek lennie. A mimiszterelnök maga is elismerte, hogy nem lehetett tökéletes törvényt alkotni az élet fogja megmutatni kell-e valahol változtatni rajta. Kár ugyan, hogy egyes pontjai jogászi felfogás szerint belegázolást jelentenek a jogrendszerbe, azonban élet és halál kérdéséről van szó, amit nem lehet jogi vitákkal elintézni. Viszont éppen úgy áll az is, hogy ami a honvédelem magasabb ügyének szolgálatában még érthető, további vonatkozásokban semmikép sem volna menthető. * * * Senki sem akarja, sőt minden komoly tényező ellene van, mégis mintha minden körülötte forogna, legalább is körülötte zajlik csaknem minden vita, ami a mai belpolitikai életben felmerül. Arról vitáznak ami nincs és azért vitáznak nehogy legyen, mert különböző jelekből arra következtetnek egyesek — nem is kevesen, — hogy távolodíink az ezeréves, kiépített alkotmányos rendtől és olyan rendszer felé haladunk, amely a magyar népléleknek idegen nemcsak a kormánnyal szemben bizalmatlan politikusok, hanem egyes a napi politikán kivül állók megnyilatkozásaiból is mind sűrűbben csendül ki az aggodalom egy parancsuralmi rendszer lehetőségével szemben, „mellyel megfélemlíteni lehet ugyan embereket, de csatát nyerni nem." Már pedig soha olyan kemény harcban nem álltunk létünkért, mint most. Akik parancsuralom mellett igyekeznek hangulatot csinálni felelőtlenül s az alkotmányosságot maradisággal vádolják, nincsenek tisztában azzal mi az alkotmányosság és hová vezethet a diktatúra. Különben nem kívánnák, hogy ne csak látszat, hanem valóság legyen. * * * Minden hétre jut egy-egy diplomata látogatás vagy külügyminiszter* utazás, nem is beszélve arról a sok diplomáciai jegyzék-váltásnál, melyek keresztül-kasul, pro és kontra váltogatják egymást Európa országai között. A külpolitikai helyzetkép úgyszólván napról-napra változik. Anglia nem tud megegyezni Olaszországgal az abesszin kérdésben, ugyanakkor a francia és olasz vezérkarok együttműködésről tárgyalnak, holott a dunai kérdésben nem azonosak a felfogások, ebben Anglia álláspontja látszik közelebbievőnek az olaszhoz^ Anglia mind jobban közeledik Né-