Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-05-26 / 22. szám

Ezüstmise és oltárszentelés a ferenceseknél. A rendtartomány vezetői Pápán. Kérje még ma a Dr. OETKER-féle legújabban megjelent második kiadású mely befőző recepteket is tartalmaz Kívánságra ingyen és bérmentve küldi: Dr, Oetker tápssergyár Budapest Vili, Conti-utca 25 202 202 ül QMfCE előadó ülése. Vasárnap, máj. 19 én az OMKE pápai hel>i csoportja egy mindvégig figyelemreméltó előadó gyűlést ren­dezett. Az előaoáson megjelent Ha­muth János polgármester, dr. Sulyok Dezső orsz. gyűlési képviselő és a helyi társadalom reprezentánsai. Az előadás síkerét már eleve biztosította Balkányi Kálmán, az OMKE igazga­tójának megjelenése, kit Pápán már több izben tartott értékes előadásai­ból sokan ismernek. A gyűlést Kohn M. Mihály, az OMKE helyi elnöke nyitotta meg, Üdvözölte a megjelenteket, az elő­adókat. majd kegyeletes szavakkal emiékeze t meg dr. Antal Géza ref. püspökről, mint az OMKE volt igaz­gatósági tagjáról, ki Pápán első iz­ben karolta fel a kereskedői érde­keket. A megjelentek az elnök ha­tásos és szépen felépített megemlé­kezését áliva hallgatták végig és ezzel adóztak az elhunyt püspök emlé­kének. Balkányi Kálmán bevezető sza­vaiban ugyancsak megemlékezett dr. Antal Gézáról, majd rátért azon kér­désekre, amik a kereskedő osztályt leginkább érdeklik, Beszámolt az OMKE állásfoglalásáról az ipartör­vény 47. §-ának módosítása kér­désében, majd a vámpolitikát kifo­gásolta. A mindvégig élvezetes és figyelmet lekötő előadást a hallga­tóság hosszas tapssal jutalmazta. Nádor Jenő OMKE titkár szaka­vatott kézzel az adóztatási kérdése­ket boncolgatta és rámutatott az adóztatásnál mutatkozó sérelmekre. Mindkét szónok tartalmas előadá­sát Wittmann Ignác, a Lioyd elnöke köszönie meg és ezzel a gyűlés véget ért. Fizessen eio a „PflPBÉS VIDÉHÉ^-FB I Kettős, meleg és bensőséges ün­nep színhelye lesz a pápai ference­sek temploma vasárnap, május 26-án. A pápai szerzetescsalád köztiszte­letben álló, a legszélesebb körökben szeretettel, megbecsüléssel körülvett elöljárója, P. Markó Dénes 0. F. M. gvárdián ezen a napon ünnepli pappá­szentelésének huszonötödik évforduló ját. Az ünnepélyes keretek közé ter­vezett ezüstmise reggel 9 órakor kez­dődik s mint értesülünk, a kézvezető tisztét a rendtartomány főelöljárója, P. Scheirich Bonavenfura O. F. M. provinciális tölti be, míg az ünnepi beszédet P. Bendes Valérián 0. F. M. exdefinitor-generális, többszörösen kiérd, rendtartományi főnök, szom­bathelyi teológiai tanár mondja. P. Markó Dénes a ferences lelki­pásztorkodásban eltöltött negyed­százados munkája során mindig az elöljárók legteljesebb bizalmát érde­melte ki és eredményes, értékes mun« kára tekinthet vissza. Papi munkáját a Magyarok Nagyasszonyának ősi kegyhelyén, Andocson kezdte, majd Budapesten, Székesfehérvárott, Nagy­kanizsán működött sok sikerrel; 1916-ban Pozsonyba vezérelte a rendtartományi főelöijáróság bizalma, majd a szakolcai szeráfi kollégium praefecfusa lett, később pedig az érsekújvári kolostor főnöke. 1919-ben emelte a főelöijáróság bizalma a pápai kolostor gvárdiáni tisztségére, amelyet a konstitucionális megszakí­tásokkal immár tizenkettedik eszten­deje tölt be sok szeretettel, időköz­ben a rendtartományi kormánytanács tagja és szombathelyi gvárdián volt. Bár szívvel-lélekkel a lelkipásztori munkának élt, a ferences igehirdető apostolok egyszerűségével járta a vi­déket és mindenütt elismerést szer­zett szónoki tevékenységével — negy­vennél több népmissziót tartott —, működésének szinterén azonban ma­radandó, értékes alkotások is tanús­kodnak pihenni nem tudó tevékeny­ségéről. Elég csak a szombathelyi hittudományi főiskola kibővítésére és a pápai ferences templom belső megújítására utalnunk. Megkapó szimbóluma a jubiláns tevékenységének, hogy épen ezüst­miséjével esik öss2e a nagyszerűen renovált pápai ferences templom ol­tárainak megáldása, ame'yet vasár­nap, május 26-án délután 4 órakor végez a rendtartomány főelöljárója, P. Scheirich Bonaventura provinciális. Gróf Esterházy Károly egri püspök emléke. A városi képviselőtestülethez dr. Török Mihály v. képviselő gróf Ester­házy Károly egri püspök, városunk bőkezű mecenása emlékének megörö­kítése végett az alábbi indítványt adta be. Minthogy ezen indítvánnyal min­denben teljesen egyetértünk, azt szó­szerinti szöveggel az alábbiakban is­mertetjük, remélve, hogy ezzel is hoz­zájárulunk az indítvány nemes gon­dolatának megvalósításához. Pápa város sok évszázados múlt­jának nagy alakjai között egy sincs, akinek nevéhez e város szempontjá­ból annyi nagy alkotás dicsősége fűződnék, mint gróf Esterházy Károly egri püspökéhez. Gróf Esterházy Károly építtette en­nek a városnak legnagyszerűbb köz­épületét: az öregtemplomot. Azt a hatalmas Istenházát, amely nemcsak Magyarország egyik legkiválóbb épí­tészeti műremeke, hanem az egész világ egyházi építményei közt is méltó a megemlítésre, az összehasonlításra. A világot járt aranyszájú pap: Hock János veti fel egyik írásában a kér­dést : melyik szebb, a kölni dóm-e vagy a milánói, a reimsi, az amiensi vagy a párisi katedrális-e, melyik Mosóbőr kesztyű . 2-50 P Gyermek kesztyű . —*78 f Selyem kesztyű. . 1*90 P Férfi mBSÖlttP kesztyű 4 90 P tette reá mind e műremekek közül a legnagyobb hatást ? És ő, a világ­járta pap, aki mindezeket a világ­hírű alkotásokat saját kultúrált sze­meivel látta és megbámulta, azt a vallomást teszi, hogy ő valamennyi között és valamennyi előtt a legszebb­nek a kőoszlopos láncokkal bekerí­tett pápai kéttornyos templomot tartja, mert valahányszor elmerengve emlé­kein — és most saját poétikus sza­vait idézem — csendesen felemeli a fátyolt, a mélységek legmélyén a pápai öregtemplomot találta meg. Városunk legszebb tere: a párját rikító esztétikai hatást kiváltó hatal­mas Főterünk is a nagy püspöknek köszönheti létrejöttét, mert e teret az öregtemplom megépítésével kapcso­latban ő planíroztatta és alakíttatta ki a mai formájában. Gróf Esterházy Károlynak köszön­heti e város legértékesebb festészeti remekeit is: mert az ő határtalan áldozatkészsége folytán kerültek a pápai plébánia-templom falaira a 18. század egyik legnagyobb freskó­festőjének: Maulbertschnek halhatat­lan alkotásai. És e tekintetben nem­csak az anyagi áldozat meghozata­láért illeti hála és köszönet a nagy egri püspököt, hanem azért is, mert mint Pigler Andor szép tanulmányá­ban kimutatta, e csodás festmények megalkotásánál a nagyműveltségű és zseniális maecenás „mutatott új irányt, még pedig később világraszóló új irányt a barokk légköréből jövő nagy festőnek". Gróf Esterházy Károly építtette en­nek a városnak hasonlíthatatlanul leg­V* kg Meinl VF. kávé... Í-— 2Va dkg Meinl III, iea —.37 JA kg Maliin'kakaót — 1 tábla Mein!-csokoládé — Vi kg Kon/Atrmkeksz — — .45 10 dkg levestészta— — 1 kg Japán-rizs — V* kg Epoca — MEINL GYULA R.-T. fióküzletében: Pápa, Horthy Hlklös F3-utca 19 nagyobb szabású és minden valószí­nűség szerint örökidőkre legpompá­sabb magánépületét: a várkastélyt is. Azt a fejedelmi lakot, amelynek külső szépsége és belső kincsei és az azt körülövező, ugyancsak a nagy püspök által létre varázsolt hatalmas angolpark természeti gyönyörűségei ihlették dalra Nikolait, a halhatatlan zeneszerzőt, aki legnagyszerűbb al­kotásának : a Windsori víg nők c. operájának örökéletű áriáit és meló­diáit ennek a kastélynak és parknak művészi inspirációkat keltő környe­zetében vetette papírra. Gróf Esterházy Károly nagy nevé­hez fűződik e város méreteiben és kihatásaiban leghatalmasabb gazda­sági alkotása is: ő szorította jelen­legi medrébe a Tapoca folyót és a Bakonyerét. A város körül elterült óriási, terméketlen és egészségtelen pocsolyákból ekként keletkeztek a gyönyörű várkert és a hires tókertek, amelyek terményei több, mint egy évszázadon keresztül tették ismertté és dicsértté országszerte Pápa város nevét, hogy végül is, a nagy világ­égés után, e kertek helyén száz meg száz pápai család építhessen magá­nak emberies, saját hajlékot. Semmi sem mutatja jobban a Tókertek le­csapolása nagy művének még orszá­gos szempontból is rendkívüli jelen­tőségét, mint az, hogy már a leg­első hazai újság: a Magyar Kurir is első (1789.) évfolyamában, nagyobb költeményben dicsőíti e korszakos jelentőségű műveletet és annak alko­tóját, de érdemesnek tartja ezt a megemlítésre jelenkori kiváló törté­netírónk : Szekfü Gyula is egyik leg­újabban megjelent történelmi mű­vében. Gróf Esterházy Károly alkotása az Irgalmasrendi kórház is, amely több, mint másfél évszázadon át egyetlen és jelenleg is legnagyobb jelentőségű közegészségügyi intézménye a város­nak és járásnak. Elég, ha felvetjük a kérdést: mi­lyen lenne — vagy helyesebben meg­formulázva: mi lenne Pápa városa az öregtemplom, a Főtér, a grófi kastély, a várkert, a szabályozott Tapolca, Bakonyere, a Tókertek, a kórház nélkül: és teljes mértékben igazat kell adnunk Kiss Istvánnak, aki a pápai plébánia történetéről szóló kiváló müvében azt írja, hogy a mai Pápa alapját gróf Esterházy Károly egri püspök zseniálitása és határtalan bőkezűsége vetette meg. És igazat kell adnunk Kiss István ama szemrehányó jellegű megállapí­tásának is, hogy Pápa városa mind-

Next

/
Thumbnails
Contents