Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-04-29 / 17. szám

A Magyar Cserkészszövetség 'közgyűlését ápr. 28-án tartották meg a kultuszminiszter képviselőjének je­lenlétében. Tudomásul vették a szám­vizsgálók j elentését és megszavazták az új költségvetést. Állást foglalt a közgyűlés a munkásifjúság vasár­napja mellett. A közgyűlés után dísz­ebéd volt, hol a miniszterelnök is megjelent és beszédben válaszolt az elhangzott köszöntésekre. Pápa város és feHrnjélie. Megjelent dr. Tóth Ferenc természeti­és emberföldrajzi tanulmánya. Városunk és környékének legújabb tudományos ismertetése. A nagy gonddal, ízléssel, alapos szaktudás­sal megírt modern tanulmány első­sorban segédkönyvnek készült az Ál­lami Tanítóképző növendékei szá­mára, de tanulságos és egyben él­vezetes olvasmány mindannyiunknak, akik szeretjük a tudományosan szé­pet. A szerző elmélyült, komoly mun­kákban megalapozott szaktudása, ter­mészetszeretete és altruisztikus el­gondolása cseng ki a könyvecske minden sorából. A tudományos mű a modern földrajzkutatás eszközeivel világítja meg Pápa és környéke ter­mészeti viszonyait. A szerző figyelme mindenre kiterjed, amit egy új, tel­jesen modern földrajzi szakmunkától várhatunk. A vidék talajáról, felszín­kialakulásáról, szerkezetéről és víz­rajzáról a geológus tudós értekezik, a környék tájképeiben, klímájában, talajában, növényzetében, települési viszonyaiban és a lakosság foglal­kozási ágainak a taglalásában pedig a gondos tudással kutató és meg­látó földrajzi szakember'. Az ember­földrajzi részben historikus szemmel, meglepő közgazdasági és szociális érzékkel tárgyalja szerzőnk váro­sunkat. Adatai nem lesznek száraz statisztikai felsorolások, mert min­den ténymegállapításába, vagy fel­sorolásába a pedagógus lelkes hevü­letét viszi be. Különösen érdekes és újszerű a könyvnél a tanulók és az olvasó egyéni foglalkoztatása. Ezt a célt szolgálják az ügyesen feltett kérdések, feladatkitűzések és a sza­badon hagyott oldalrészek. A gond­dal és műizléssel összeválogatott ké­pek, vázlatok, táblázatok bármilyen világváros tudományos kalauzának díszére válnának. Ha figyelmesen át­tanulmányoztuk, helyesebben átéltük, átélveztük a könyvet, nemcsak ala­pos tudásra, új ismeretekre tettünk szert, hanem felüdítő, kellemes ol­vasmányt is kaptunk egyben és ön­kénytelenül magával ragadott bennün­ket a szerző szerény és mégis a köz­napi fölé emelő lelkesedése. Az értékes müvet a Pápa és Vi­déke lapvállalat adta ki. Vasárnapi leséi. Halálraégett a kunyhóban. A pápai szemétlerakodó telep mel­lett, az országút árkában egy ku­korica-góréban lakott Takó József 22 éves nyilvántartott elmegyenge. Április 20-án este, úgy látszik, hogy éhségét elverje, rossz bádogból rakott tűzhelyén burgonyát sütött. Miután belakmározott, nyugodtan álomra haj­totta fejét. A hamvadó parazsat a később feltámadó szél felszitotta úgy, hogy a szalmakunyhó meggyulladt. A szerencsétlenfiatal ember csak akkor ébredt fel, amikor már ruhája is tüzet fogott. Szörnyű égési sebei­vel még elvonszolta magát az útra, ahol összeesett. A mentők eszmé­letlen állapotban szállították kórházba harmadfokú égési sebekkel. A bor­zalmasan összeégett fiatalember szom­baton délelőtt 11 óra tájban meg­halt. A kórházban olyan kijelentést tett, hogy a kunyhót bosszúból gyúj­tották volna meg, ezzel szemben azonban megállapítást nyert, hogy a szerencsétlen fiú saját gondatlan­sága miatt pusztult el. A Deák-szintársulat Pápán. Szombaton este kezdik meg ezidei idényüket Deákék. Amint az előze­tes jelentésből látjuk, a tavalyi gárda majdnem teljes számban együtt van. Az ismerősök között csupán Józsa Irma neve hiányzik. Repertoárjukban ott vannak a legújabb fővárosi da­rabok, melyek hatalmas közönség­sikert értek el. A tavaly megismert és megked­velt színtársulatot a pápai műpár­toló közönség szeretete várja és re­méljük, hogy kellemes emlékeink az idén még kellemesebbek lesznek a Deák-színtársulatról. Szombaton este a színtársulat Strausz: Kék Duna T. operettjével kezdi az idei szezónt. Ez az operett Budapesten a tél folya­mán hetekig táblás ház. előtt ment. Kíváncsian várjuk a pápai bemutatót. Bányaszerencsétlenség Tapolcafán. A tapolcafői kőbányában naponta folyik a szorgalmas munka. Kőfejtés, kőtörés közepette so k alattomos ellen­ség les a nem körültekintő munkásra. Ápr. 19-én robbantás közben Bognár Ferenc 20 éves pápai lakos, kőtörő­munkás járt szerencsétlenül. Való­színűleg a megkövetelt óvatosság hiányában nem eléggé fedezte ma­gát s így történt, hogy kőszilánk csa­pódott a homlokába. A kődarab oly erővel vágódott neki, hogy homlokát összezúzta. Az Irgalmasrend pápai közkórházába szállították, ahol a sú­lyosan sérültet azonnal elsősegély­ben részesítették. I Győződjék meg On is olcsó araimról és áruim príma minőségéről. Állandóan dús raktár min­dennemű fűszer, csemege, gyar­matárú és pipere cikkekben. A n. é. közönség szíves pártfogását kéri: Katula Károly Szolid kiszolgálás! — Mindent házhoz szállítok! Az úri ember. Felfogásunkban és beszédünkben valami különös és áhítatos értéket képvisel az úri ember. A múltban társadalmi osztály volt az úri ember jogokkal és kiváltságokkal. Születé­sével került bele osztályába. Most is társadalmi osztály és műveltségével, iskolázottságával kerül bele az illető. Abban nincs hiba, hogy társadalmi osztály, hiszen társadalmi osztályok mindenkor voltak és lesznek. Az egészséges társadalom nem is szün­teti meg ezeket az osztályokat, ha­nem összhangba foglalja és nem a bántó momentumokat emeli ki, mini az osztályharc világnézete, hanem a valóságos értékeket váltja ki a kö­zösség javára. Minden társadalmi osztálynak ugyanis olyan értékei van­nak, melyeket a másik nélkülöz és igényel. A társadalom az úri ember­től elvárja a nobless oblige-ot. Ma úri embernek lenni nem jogot jelent, hanem kötelességet. A legújabb férfi divat például, bármilyen remekül fe^ szüljön elegáns termetén, még nem kvalifikál. Nem kvalifikál az iskolai végzettség sem, nem a társadalmi összeköttetés. Még nem úri ember valaki, ha kifogástalanul tudja az érintkezés formáit. Az úri ember lelke legmélyéig müveit és finom a gon­dolkodásában. Nem gondolkodik máskép házi használatra és a fórum meg méltóságos barátai számára. Az úri ember nem piszkosszájú bizalmas baráti körben, nem gondolkozik fri­volan a női nemről. Nem nézi le a női gyengeséget és használja ki bru­tálisan, hanem lelkében él Arany­örökszép gondolata: Istenem, mivé lesz a teremtés gyöngye? Amivé mi tesszük, mi erősek — gyönge. A munka neki nem kényszerűség és teher, hanem a legkomolyabb élet­hivatás. Erre legjobb tehetségét és erejét kell adnia. Igényei nincsenek. A parvenük szava, hogy ezt és ezt várom az élettől. Az úri ember ad és bőkezűen ad és ha igazi úri em­berek dolgoznak a társadalom javára, a társadalom bőkezűen honorálja. Voltakép az úri ember is csak egy­szerűen ember, de ember a leg­javából. —ác« Pünkösd Mária-Zellben. A pápai ferences III. Rend Mária­Zell-i zarándokútjára máj. 6-ig lehet jelentkezni. Útirány: Sopron, Bécs­újhely, Semmering, Mürzzuschlag, Nürzsteg, Mária-Zell. Autóbusz költ­ség 25 P. Jelentkezni lehet ferences III. Rend igazgatójánál, Ferencesek. Árleszállítás! A 6x9-es másolat most 12 fillér. Egy 6x9-es tekercs film 10 drb. 6x9-es gázfénypapir 1-10 pengő. 30 fillér. A friss fotóanyag sikerült felvételünk előfeltétele, azért vásároljon a llnnr^aflhll fotÚSZO&BziBÍIllll MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK! MUlJlIjf _

Next

/
Thumbnails
Contents