Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-03-11 / 10. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő­utca 12. Telefon: 151. Laptulajdo­nos a pápai belvárosi Kath. Kör. POLITIKAI HETILAP. Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdeté­sek milliméteres díjszabás szerint. Pápa, 1934. március 11., vasárnap. XXX!. évfolyam, 10. szám. 9z élet kapujának miért kell történelmi pillanatokban mindig bezárulnia előttünk ? Miért van, hogy helyzeti energiánkat soha­sem használjuk ki ? Kétszáz éven át sérelmezési politika emésztette fel a nemzet tevékenységét és miatta lemaradtunk a korszerű szociális és gazdasági reformokról és ujjongtunk azon, ami magától is megjött volna. Elveszett ezekben a küzdelmekben a nemzet gerince: a magyar kisnemes és városi polgár. A kiegyezés után értelmetlen közjogi vitákban éltük ki magunkat és elhanyagoltuk a ma­gyar falu és magyar munkás kor­szerű érdekeit. Most meg az öncé­luságon vesződünk és teremtünk va­lami kisszerű öncélúságot, amilyen­nél csak egyéni pecsenyéket lehet sütni, de belepusztul a verejtékező magyar nép és a fiatal magyar ér­telmiség. Azután azzal dicsekszünk, hogy megszabadultunk a Habsburg dinasztiától és sértődött kondot­tierek módjára emlegetjük — igaz csak magunk között — a budaőrsi eredményeket. Jól van, mondjuk ak­kor igazunk volt, de néhány óra alatt olyat fordult minden, hogy me­gint idejét mult eszmékbe kapasz­kodunk bele. Ne emlegessünk már donquichotti eredményeket. Máris el­késtünk, percről-percre változik a világ és restaurálja a forradalomtól lerázott értékeket. Ausztria és Cseh­ország monarchista restauráció felé megy hihetetlen sebességgel, mi meg az öncélúság bástyáját védjük Szom­bathelyen, ahová egy éjtszakára nem lehet bemenni rendőri bejelentés nél­kül, mert attól félnek, hogy ott jön vissza a király. Kinek volna baj, ha visszajönne? A nemzetnek semmi­képen sem. Nem lehet egy országot zavaros és végig nem gondolt fan­tazmáknak kiszolgáltatni. A XX. szá­zad harmadik tizedében nem lehet a kilencvenes évek tiszántúli rögesz­méit fasizmussal filtrálni, hogy bele­kényszerítsék egy beteg nemzet tes­tébe. A török hódítás óta egyenes vonalba megyünk lefelé és eddig mindig lejebb jutottunk. Egyszer azu­tán már nem lesz lejebb és bezárul az élet kapuja — örökre. —á«. Robbanás történt a Bacon-gyárban. A lángbaborúit benzínlámpa okozta a szerencsétlenséget. A Bacon-gyár munkájában, a vá­ros e nagy gépezetében egy pilla­natra zavar támadt, a nagy gépezet­ben egy csavar meglazult s mindezt egy kétségbeesett, kínokkal teli em­beri kiáltás okozta. Strommer Má­tyás 25 éves segéd járt szerencsét­lenül. Március 3-án délután 4 óra­kor a sertések tisztogatásának végső simításait végezte, amikor munka­szomszédjának, Csillag Istvánnak benzinlámpája felrobbant. A szeren­csétlenül járt Strommer éppen a rob- { bánás pillanatában hajolt le, hogy | lámpája csövét felmelegítse. így tör­ténhetett, hogy mindkét felgyűrt ing­újjú karját és egész arcát elégette. A könnyen végzetessé válható eset­hez nyomban kihívták a mentőket, akik első segélyben részesítették és a kórházba szállították. A fehér kórágyon sápadt és el­gyötört arccal pihegő beteget meg­kérdeztük az esettel kapcsolatban, véleménye szerint a robbanást való­színűleg a lámpa túlságos gázada­golása okozta és erről, a hivatalos vizsgálat szerint, senki sem tehet. Mégy évre 60°| 0 házadó-kedvezményt biztosít a kormány. Munkaalkalom az építő iparban. Adókedvezményt nyújt a kormány azoknak, akik 1934. végéig épít­keznek, ha az építkezési költség családi házaknál az adóalap 30%-át, bérházaknál 15%-át teszi. A ked­vezmény 60%-os oly módon, hogy négy éven keresztül a házadó 15%-át törlik. A bejelentést nyolc nappal a munka megkezdése előtt a főszolga­bírónál vagy polgármesternél kell kérvény formájában megtenni, a munka befejezése után újra jelentést kell tenni, igazolva a kifizetett költ­ségeket. Felvilágosítást különben a városi adóhivatalok és körjegyzők adnak. Érdekes fejlemények a nagytfizsde engedélyének revíziója körül. Az engedélyes lemondott — még mindig nem adták ki az engedélyt. Pápán a nagytrafik joga Dras­kóczy altábornagy kezén volt. Ez a nemesgondolkozású úr jótétre hasz­nálta, mikor szegény embereket al­kalmazott a trafikban és úri módon megfizette azokat. Később látta, hogy mások jobban rászorulnak és ekkor egy nemes gesztussal lemondott jo­gáról. Ezért őszinte nagyrabecsülé­sünket érdemli. Nagy zavarba hoz­ták azonban a pénzügyi kormány tisztviselői. Elfogadták lemondását, de nem adták ki a jogot hadigon­dozottaknak vagy akárki másnak, j akin segíteni lehetne és kellene, ha­| nem megbízták a trafik továbbvite­lével bizonytalan ideig. Draskóczy altábornagytól távol áll, hogy nem őszintén mondott le. Ellenben azok a pénzügyi urak eljárásukkal ezt im­putálják neki. Most ott állunk, hogy a miniszterek becsületesen dolgoz­nak, de alantasaik között még min­dig akad, aki a maga hatáskörében folytatja a régi mókát és megtalálja annak módját, hogy az érvényben levő törvények és rendeletek ne ér­vényesüljenek. Hitler napolt Medgyeses. A napilapok annak idején jelen­tették már, hogy február 12-én este a Fertő mellett, Medgyesen milyen támadást intéztek a hitleristák a kat. plébánia ellen. Most érkezett hoz­zánk lapunk egy lelkes barátjának jóvoltából Reuter tanító levele, aki az események szenvedő hőse volt. Eb­ben a levélben ő maga írja le az eseményeket. Leveléből vesszük a következőket. Este 7 órakor a „nácik" a Horst Wessel-t énekelve, Hitlert éltetve in­dultak támadásra a kat. plébánia ellen. Németország ébredj, Dollfuss pusztulj kiáltásokkal fejlődtek fel a támadók Schranz ev. tanító vezeté­sével. A néhány csendőr és 10 vé­dőseregbeli vonul fel, de nem bír­nak a puskával, revolverrel, kapával, villával, igaszegekkel fölfegyverzett emberekkel. A megsebesül' őrmester telefonál Kismartonba, csak any­nyit -tud mondani: Segítség! Meg­sebesültem ! A telefón vezetékét tönk* retették. A karhatalom visszavonult, a tömeg pedig támadásra indult a plébánia ellen. Először kőzáport zú­dítottak az ablakokra, azután lövé­seket adtak le. A tömeget lelketlen izgatók azzal biztatták, hogy húzza­nak ki mindenkit a plébániáról és végezzenek velük. Különösen az öreg tanítót, Reutert követelik, aki plé­bános fiánál lakik. Az izgatást hall­ván, kimegy a plébános az emberek elé és meg akarja nyugtatni őket. Kővel dobálják és belelőnek. Most az elrejtett géppuska kiadását köve­telik, mert valaki bedobja a túlfűtött közvéleménybe, hogy gépfegyver van a plébánián. 11 órakor azonban meg­érkezik a segítség Kismartonból, sor­tüzet adnak a tömegre, mire az szét­fut a szélrózsa minden irányába. A karhatalom összeszedi a zavargókat, elfogja az ev. lelkészt és tanítót. A lelkészt a plébános közbenjárására szabadon engedik. A támadás Reuter tanító személye ellen irányult, mert Medgyesen megszervezte a keresz­tényszociálista pártot és a védőse­reget. Állítólag egy kommunista lází­totta a tömeget, aki azután Magyar­országra menekült. Griff Szálloda Kutrovácz Gyula bérletében. Tiszta, komfortos szobák. Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő borok. A vidéklek találkozóhelye

Next

/
Thumbnails
Contents