Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-01-14 / 2. szám

T WM^jmmmmMmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő­utca 12. Telefon: 151. Laptulajdo­ao8 a pápai belvárosi Kath. Kör. POLSISKfiB HETILfSP. Előfizetési ér: negyedévre 2 pengő­Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetés sek milliméteres díjszabás szerint. Pápa, 1934. január 14., vasárnap. XXXI. évfolyam, 2. szám. Lojálisalinak keli lennünk a mindenkori kormány­zattal szemben, de nem vakoknak. Nem előlegezünk bizalmat, mégis bizalommal fogadunk minden intéz­kedést a kormánytól, nincs külön várnivalónk semmiféle kormánytól, mégis úgy nézünk a kormányra, mint a közjó letéteményesére. Nem va­gyunk ott kormánypárti beszámoló­kon és kiizzadt magasztalásokon, nekünk ott nincs keresnivalónk, de ott vagyunk, amikor a nemzetért dolgozni kell és ott vagyunk, ami­kor a nemzetért anyagi áldozatokat kell hozni. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon nem a katoli­kusok a leggazdagabbak és nem ők a magasságok boldog birtokosai. Ha összeállítja valaki a magyar nagy­vagyonok statisztikáját, nem a kato­likusok vagyona vezet, ha a magas állásokat állítaná valaki össze "ÚT n. felekezeti szempontból, nem a kato­likusoké volna a pozíciók nagy része. (Kedves statisztikus ur: nemcsak az ingatlan tőkét értjük, hanem a moz­gó tőkét is, amely szives volt hitelét testvérétől megvonni mostanában.) De ha valaki a proletárokat szedné össze, alig találna közöttük mást, mint katolikust és a munkásokat meg a dolgozó kisembereket nézné meg — ők tulajdonképen a nemzet nap­számosai — alig akadna más mint katolikus. A kormányoknak leghűségesebb emberei vagyunk. Nincs olyan kor­mány, melyet nem támogatunk, nincs olyan törvényhozás, melynek nem engedelmeskedünk, nincs olyan köz­igazgatás, amely ellen katolikus lá­zadozna. Nem szolgalelkűség tőlünk vagy gyáva félelem, hanem okosság, annak az okossága, hogy államrend­nek kell lenni. Ha Néró vagy Cali­gula, újabb kiadásban mondjuk Calles képviseli az államrendet, ok­vetlenül engedelmes polgárok leszünk és meghalunk, ha az u. n. államér­dek kivánja. Meglesz, amint megvolt véleményünk az államkormányzatról és nem rejtjük véka alá, de lojálisak leszünk, azok is voltunk. De nem bizantinusok, mégha kívánják is. Bánt bennünket, bár okot nem adtunk rá se forradalommal, se el­lenzékieskedéssel, hogy 1848 óta minden kormány a katolikusoktól fél és bizalmatlan irántuk. Még egy kormány sem gondolt arra, hogy az ország még lejebb állana a liberális kormányok politikája nyomán, ha nem lett volna a névtelen katolikusok kon­zervatív tömege, amely lojális volt a kormány iránt, de nem tette ma­gáévá a kormány világnézetét. A történelem nekünk ad igazat és a történelem jogán kérjük, ne kívánják, hogy tömjénezzünk és hitet válto­gassunk, jó katonák, jó polgárok, jó munkások leszünk mi anélkül is és hűségünk honorálását sem fogjuk megkívánni, de elvárjuk a megbe­csülést és a nemzet vagyonából min­ket megillető kicsiny bért.. Elitéltek négy zúgvalutázót. Amerikai polgár is volt az elitélt pápaiak között. A budapesti büntetőtörvényszék Horváth-íanácsa a mult pénteken ítélkezett négy ember felett, akik ellen az volt a vád, hogy nagyobb mennyiségű dollárt titokban, maga­sabb árfolyamon hoztak forgalomba. A büntetőtőrvényszék a vád és a védelem meghallgatása után bűnös­nek mondotta ki a vádlottakat és Berger Manót 10 hónapi börtönre 1200 P pénzbüntetésre, Czinczheim Dávid kereskedőt 1 hónapi fogház­büntetésre, özv. Pintér Antalné ame­rikai állampolgárt 30 napi, Szabó Józsefet pedig 14 napi elzárásra ítélte, de az utóbbiaknak büntetését felfüggesztette. Az ügyész súlyos­bításért fellebbezett, az első két vád­lott pedig a bűnösség kimondása és a büntetés nagysága miatt. Jogerő­sen majd a Kúria dönt, ahova fel­lebbezés folytán került az ügy. Rossz reszelőkkel végigcsalta a Dunántúlt egy szélhámos. jfcUCTMmii mi iK A károsultakat keresi a csendőrség. Mult év nyarán egy fiatalember Baranya és Bács megye több köz­ségében felkereste a gépészeket, ko­vácsokat, bognárokat és felajánlotta nekik, hogy az egyik budapesti gyár­ban elhasznált reszelöiket csekély díjért kiélesitteti. A hiszékeny emberek közül sokan átadták neki hasznavehetetlen reszelöi­ket, sőt előleget is fizettek az élesí­tésre. Az illető ezután eltűnt a környékről és nem jelentkezett többé. A csendőrség a károsultak feljelen- 1 tésére nyomozást indított az ügyben és megállapította, hogy az illető Rósen­feld Nándor 28 éves ügynök, aki a reszelőket Pécsett egy re­szelögyárnak eladta és mind ezek árát, mind a jóhiszemű polgároktól beszedett előlegeket el­költötte, azután megszökött. Rosen­feldet a vasasi csendőrök efogták és átadták a pécsi kir. járásbíróság­nak. A csendőrség most azután nyo­moz, hogy nem követett e el hasonló szélhámosságokat másutt is, mert megállapította, hogy Rosen­feld a mult év folyamán úgyszólván az egész Dunán­túlt végigjárta. A hasonló módon megkárosított egyének tegyenek erről jelentést a csendőrségnél. Egy fenyegető társadalmi jelenség. — Ritynaii a hÉzasságitóíísefe. — Dr. Teveli János. A vidéki, még találóbban : a fa­lusi életnek kiható fontosságú jelen­sége, hogy baj van faluhelyt a család­alapítás körül. Azelőtt, a boldog békeidőben, ha a falusi legény hazajött a katona­ságtól, feleséget hozott a házhoz, aki nemcsak élettársa, de munkatársa is volt. A háború utáni időben a kö­zéposztály is rákapott egy átmenetileg: egészen jól bevált életberendezke­désre: a szülők lakásából egy szobát lefoglaltak a fiatalok és megvoltak egy ideig a szülők asztalánál. A szegé­nyebb osztályok is hamar rájöttek arra a soha eléggé nem hangsúlyoz­ható igazságra, hogy minden élet­berendezés kőzött legolcsóbb a há­zasság. Nem úgy a falusi gazdatársadalom. Annál holt vágányra futott a család­alapítás. Legalább egy eléggé ki­terjedt vidéken, főleg a XVIII. szá­zad elején bevándorolt németség körében. Itt nem szokták a paraszt­birtokot az örökösök kőzött felosz­tani. A birtok az egyik testvér kezén marad, aki azután a többit „kifizeti", így valóságos paraszt-hitbizományok keletkeznek. Ez a rendszer akadályozta meg a lakosság elszegényedését, viszont rossz oldala, hogy a testvérek és örököstársak örökrészének kész­pénzben való kiadása igen nagy ter­het jelent a birtokban maradt új gazda vállán. Készpénz híján köl­csönt kellett fölvennie. Ez aztán, fő­leg ha egy-két gyöngébb esztendő következett, a gazda anyagi össze­roppanását is előidézhette. A devalváció idején nagyot válto­zott ugyan ez a helyzet, de azóta a falusi gazdatársadalom sora meging súlyosra fordult. Sem a termények­nek, sem az állatoknak nincsen ára, az ipari cikkek ellenben nem olcsób­bodtak, a közterhek pedig a roska­dásig emelkedtek. Épen ezért ma a házban maradó testvér sokkal inkább képtelen a Griff Szálloda Kutrovácz Gyula bérletében. Tisxta, komfortos szobák. Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő borok. A vidékiek találkozóhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents