Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-12-16 / 50. szám

l^taxOh AcuAajtófa,f\ 3. Az új rendszer bevezetésével három bérkategória lesz: I. 24 f., U. 28 f, III. 32 f. 4. Az átlagos keresetet a félévi kereset alapján állapítják meg, az így megállapított órabérek márc. 31-ig maradnak érvényben. • 5. Aki az új rendszemek nem fe­lel meg és ezért a gyár elbocsájtaná, az márc. 31-ig heti 8 P segélyt kap. 6. A gyár köteles a törvényes mun­kaszüne et pontosan betartani. 7. Az új rendszer bevezetésére márc. 31-e előtt vaiászínüleg nem kerül a sor. A munkásokkal ismertették ezt a tervezetet és kedden este úgy látszott, hogy azt el is fogadják. A gyár igaz­gatója azonban csak a gyártulajdo nos Perutz Testvérek jóváhagyásá­tól feltételezetten járult hozzá a ter­vezethez és evégett érintkezésbe lépett a Prágában lakó tulajdonosokkal, kik azon­ban állítólag nem járultak hoz­zá ehhez a megegyezéshez. Mikor a munkásokkal közölték a gyártulajdonosok válaszát, azok tit­kosan leszavaztak, hogy a korábbi feltételek mellett felveszik a munkát, vagy nem. 529 munkás szavazott le, ebből 444 nemmel, 85 pedig igennel. Tehát a nagy többség úgy határo­zott, hogy ilyen körülmények között tovább kitartanak a sztrájk mellett. Értesülésünk szerint a környék­beli falvak lakói közül többen jelent­keztek a gyár felhívására új munkás­kén való felvételre, azonban a mun­kások sztrájkőrsége békésen eltaná­csolta őket. Nagy sikere voit a novellapáiyázatnak. Lapunk a vidéki irói gárda kitű­nőségeinek megismertetése céljából noveilapályázatot hirdetett. A pályá­zati felhívás nem várt sikerre veze­tett. Ugyanis 32 darab szebbnél­szebb palyamunkát küldtek be szer­kesztőségünkbe. Szerkesztőségünk bí­rálóbizottságot kért fel a müvek át­tanulmányozására. Annak tagjai fo­kozott gondossággal kezdték meg a nagyszámú pályamunka felülbírálását. Az eredményt lapunk jövőheti szá­mában közöljük. Alapos a reményünk, hogy a nagy­számú mű közül több majd orszá­gos viszonylatban is megállja a he­lyét és így reméljük, hogy lapunk elősegitője lesz annak, hogy vidé­künk ismeretlen irói közül egyesek közismertté lehessenek. Csökken az ország lakossága. A sajtó már több ízben felemelte tettek száma 48.605, a meghalfaké szavát és ezáltal felhívta a közfigyel­met az egyke szörnyű pusztítására. Az országos statisztikai hivatal jelen­tése szerint, a születések száma az utóbbi időben ijesztő módon vissza­esett. Ez év harmadik negyedében, júliustól szeptemoerig az élveszüle­31.134 volt, a természetes szaporo­dás tehát 17.471 lélek. Ezzel szem­ben a mult év ugyanezen hónapjai­ban 21.812 lélekkel szaporodott az ország lakossága, tehát négyezer ma­gyarral született kevesebb az idén, mint tavaly. Lelkigyakorlatos ház Veszprémben. A mai kor idegpattantó, kegyetlen, vad hajszájába belefáradt ember ösz­tönszerű, szent vágyódással keresi az Istenközelség békés, kolostori csendjét. Ez az egyre fokozódó vágy hívja életre az ország különböző ré­szein a lelkigyakorlatos házakat. A ferencesek egri, kolozsvári és szé­kesfehérvári lelkigyakorlatos háza, a budapesti Manréza és a bencések tihanyi békés, szent magánya a lelki megújhodást kereső világiak öröm­szigete. Most örömmel értesülünk arról, hogy a veszprémi ferencesek a rend­tartományi és az egyházi főelöljáró­ság hozzájárulásával tágas kolos­torukat megosztják a világiakkal és mintegy tizenhat szerzetescellát lelki­gyakorlatot végző világiak számára alakítanak át. Lesz azután a lelki megújhodást ke­resők számára külön kápolna, elő­adóterem és kert. Értesülésünk sze­rint az átalakítási munkálatok, me­lyeknek kezdeményezője Zichy Pál gróf nagyvázsonyi földbirtokos, már meg is kezdődtek. A helyzet ma már az, hogy ha csak a szép terv meg­valósulása a szükséges anyagiak miatt nem késik, akkor még a jövő év folyamán meg­nyílik az egyházmegye szék­helyén ez az új, nagyrahiva­tott intézmény, ahol minimálisra redukált ellátási költségekért lelkigyakorlatozó csopor­tok avatott vezetéssel többnapos ma­gányba vonulhatnak, hogy erőt gyűjt­senek a további küzdelemhez. KARÁCSONYKOR legyen az ajándék szép, praktikus és olcsó, hogy öröme legyen annak, aki kapja, de az is örül­:-: jön, aki adja. A nagy karácsonyi vásár megkezd ődö tt. WBIIiUBB •B^lim^mJWl'HraWWBIitBBfe^ Kirakataimban a leszállított árúcikkek nagy­része már megtekinthető. RAIDL BigaTá HUHáza "T***™? H^ni vk ,—.—— nSSosstdlyán Pápa, Kossuth-utca 6. Telefon: 174. 248 Heti kritika. Lezajlott a nagy per, amely tulaj­donképen nem is volt per, legalább is nem az jogi értelemben. Voltak ugyan vádlók és volt egy vádlott, a kiszemelt áldozat, a vádlók azonban csak vádaskodtak, de nem bizonyí­tottak, mert nem voltak komoly bi­zonyítékaik s jogi érveléseik abban merültek ki, hogy amire nézve nem tudták kimutatni, hogy megtörtént, nem akarták elfogadni, hogy nem történt meg. Az a fórum pedig, mely előtt az ügy tárgyaltatou, nem azt kereste, bűnös-e a vádlott vagy sem, még kevésbbé azt, hogy hol az igaz­ság, következésképen nem is szol­gáltathatott igazságot, mint ahogy nem is bíróság az, ahol a vádlók maguk is befolynak a határozatba. Az egész világ tudja, hogy a Nép­szövetség egy politikai manőver fe­lett tanácskozott, ahol a jogi érvek helyett politikai motívumok játszották a döntő szerepet. Nem ítéletet hoz­tak, hanem egy határozatot, ami nem jogszolgáltatás Sándor király meg­gyilkolása okának kiderítéseként, ha­nem politikai megegyezés a béke megóvásaként. * * * A vak is láihatja, hogy a Népszö­vetség a kisantant minden fenyegető magatartása és a balkáni csoport szívós erőfeszítése dacára sem volí hajlandó Magyarország bűnrészes fe­lelősségét megállapítani s hogy Ma­gyarország mint a józanabb fél en­gedett, addig a határig, ameddig el­mehetett, nem tévesztve szem elől tá­volabbi céljait. Belgrád pillanatnyi­lag ugyan nagyra lehet azzal a ké­tes értelmű szépségtapasszal, amelyet kizsarolt, amellyel azonban sem azt a célját el nem érte, hogy a magyar békernődosítási törekvéseket elgán­csolja, sem azt, hogy rajtunk ke­resztül Olaszországot megtorpedózva, a francia-olasz közeledést megse­bezze. * * * Ránk nézve a genfi perből a ta­nulság az, hogy Olaszország szilár­dan mellettünk áll, Lengyelország barátságba realitás, Anglia rokon­szenve a miénk, Franciaországtól jelenleg más magatartást nem vár­hatiunk, mint amit mutatott, Török­ország ellenséges viselkedéséből pe­dig okulhatunk, minthogy a német sajtó tartózkodó hűvös hangja gon­dolkodóba ejtett. * * * Nem ránk, hanem Titulescura mondták, hogy nem viselkedett sport­szerűen és nem a mi barátaink kö­zül jelentette ezt ki valaki, hanem a kisantant barátja, Laval. Rajta múlik, hogy sportszerűtlenül viselkedő ba­rátai helyett olyanokat válasszon Franciaországnak, akiknek méltósá­gával az illem is vele jár. Most ami­kor külügyminiszterünk figyelmét fel­hívta arra, hogy Jugoszláviának nyúj­tott támogatásból láthatjuk, hogy íme Franciaország barátsága milyen szi-

Next

/
Thumbnails
Contents