Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-12-09 / 49. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Főutca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csákyutca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Meddig tart a sztrájk T Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a Perutz szövőgyár munkásainak sztrájkja a mult hétfő óta még mindig változatlanul tart. A sztrájk kitörésekor azt reméltük, hogy az egy-két napon belül elintézést nyer, a szövőgépek újból kattognak, a gyárkémény füstölög és a szorgos munkáskezek ismét foglalkozást kapnak, hogy maguk és családjuk szűkös betevő falatját megkereshessék. Nyolcszáz férfi és nő van már majdnem két hete munkanélkül és ezen nyolcszáz munkásnak még háromszor annyit kitevő hozzátartozója várja, hogy kenyérkeresője dolgozhasson. Ha ennek az áldatlan állapotnak az okait kutatjuk, bármennyire is szeretnénk a gyárvezetőség álláspontját és érveit elfogadni, mégis úgy látjuk, hogy a sztrájknak nem pusztán a munkásság az oka. Azt halljuk folytonosan, hogy most kevés az anyag, nem dolgozhatunk, majd pedig a készárűnak nincs piaca, azért nem lehet termelni. Ezzel szemben most azt hangoztatja a vezetőség* hogy többet és olcsóbban akar termelni, hogy versenyképes legyen és ezért vált szükségessé az új munkarendszer bevezetése. Ezen két körülmény között bizonyos ellentmondást vélünk felfedezni. Minek a több- j termelés, ha nincsen piac, vagy kevés a nyersanyag. Azt készséggel elfogadjuk, hogy a gyár az olcsóbb termelést kívánja bevezetni, azonban ez az olcsóbb termelés ne a munkások kárára történjen. Végeredményben nyolcszáz munkás mindennapi kenyere kell, hogy fontosabb legyen, mint egy nagyvállalatnak az a célja, tiogy hasznát növelhesse. Méltán elvártuk volna egy olyan vállalattól, amely mind az államtól, mind a várostól különféle kedvezményeket kap, hogy a köz érdekében félreteszi a nagyobb hasznot célzó terveit akkor, mikor ezek a tervek a többszáz munkás érdekeit sértik. Nem lehet közömbös városunk egy polgárának sem, hogy nyolcszáz ember keres-e, vagy pedig nem. Ezen tömeget kitevő munkásság helyzete, munkátlansága kihatással van a város széles rétegére. Végeredményben a fillérekből összegyűlő heti kereseFőszerkesztő : GRATZER JANOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P„ negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerinl. Hasábmiliméier a hirde. tések között 4 fill., a szöveg között 5 fillLángok martaléka lett egy 5 éves fiúcska. Megrendítő szerencsétlenség Takácsi községben. November 27-én Takácsi községet ' tragikusan végződő szerencsétlenség hozta izgalomba. Szelle János 5 éves kisfiúcska a konyhában levő katlan körül játszadozott anélkül, hogy valaki is felügyelt volna rá. Édesanyja ugyanis éppen a padláson volt elfoglalva, más pedig nem volt, ki a kisgyermekre vigyázott volna. A házi teendőit végző édesanya a padláson éles sikoltásra lett figyelmes és mikor lélekszakadva lerohant a padlásról, látta, hogy öt éves kisgyermeke égő fáklyaként lángokban áll. A borzalmas látványosságot szolgáltató tüzet mihamarabb sikerült is eloltani, azonban sajnos azalatt a szerencsétlen gyermek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy pár óra múlva belehalt sérüléseibe. A szomorú tragédia a megállapítás szerint úgy keletkezeti, hogy a katlanból kieső szikra meggyújtotta az ott játszadozó kisfiúcska ruháját, kinek talán első pillanaiban tetszett is ezen új látványosság és a tűz tovább terjedve a könnyen égő ruhán, a gyermeket teljesen elborították a lángok. A szülők ellen az eljárás megindult. A Bakonyér szabályozása. Kedden délelőtt fél 10 órakor népes tárgyalás volt a városháza nagytermében. A Bakonyér szabályozása szerepelt a tárgysoron és kb. 200 érdekelt partbirtokos jelent meg. A tárgyalást Porubszky Elemér várm. főjegyző vezette. A szabályozási terv részletes ismertetése után az egyes érdekel t partbirtokosok képviselői szóltak hozzá a tervhez. Az egész tárgyalásból azt a véleményt szűrtük le, hogy az érdekeltek majdnem egyhangúan megegyeznek abban, miszerint a mai viszonyok nem alkalmasak ilyen terv keresztülvitelére és főként abban, hogy annak költségeit az ismertetett terv szerint az érdekeltek nem viselhetik. tük mégis több ezer pengőt tesz ki. A munkásság sztrájkjával tehát a város gazdasági életéből több ezer pengő van elvonva. Ugyanis az a gyári munkás, ki heti 10—20 pengős keresetét megkapja, nem rakja azt félre, hanem úgy, ahogy megkapja, mindennapi szükségleteinek beszerzésével azonnal vissza is adja a Köznek. Megérzi tehát ezen áldatlan állapot súlyát a kereskedő, iparos és gazdaosztály is. Különösen most, a tél küszöbén és a karácsonyi ünnepek előtt gazdasági szempontokból is fontos ez a kérdés. Most, mikor a legszegényebb ház szükségletei is emelkednek, fontos érdek a téli tüzelő beszerzése, a téli ruházat pótlása, de éppen úgy fontos az is, hogy minden család érezhesse a karácsony szent melegét. Nem lehet \ szónélkül tűrni azt, hogy nyolcszáz, család karácsonyi ajándéka a munkátlanság, kenyértelenség legyen. A karácsonynak, a szeretet ünnepének magasztos hangulata kell, hogy átjárja még a tőkét is ebben a kérdésben és ha kell, érdekeinek feláldozásával kötelessége a munkásság és az egész lakosság segítségére sietnie. Úgy látjuk, még nem késő a békés megoldás lehetősége. A munkásság, úgy látszik annak hatása alatt, hogy két heti bére még tart, még csendesen viselkedik. Félünk azonban, hogy a szükség beköszöntésével a szenvedélyek is fellázadnak. Ezt pedig minden körülmények között el kell kerülni városunk, de magának a gyárnak érdekében is. Hassa át tehát mind a munkaadót, mind a munkásságot a karácsony, a szeretet ünnepének érzése és juttassa ezt az áldatlan állapotot mindkét fél teljes megelégedésére mielőbb nyugvópontra. cy. Annélklil, hogy a tárgyalással részletesen foglalkoznánk, kötelességünk véleményünket ezen kérdésben ismertetni. Mindenben elfogadjuk azt, hogy a Bakonyér szabályozására szükség van, azonban ez semmiesetre se szolgá

1hat a város lakosságának újabb megterhelésére. Ha tehát feltétlenül keresztül kell ezt a munkát vinni, úgy ez csak kormánysegéllyel eszközölhető, mert nem lehet a mai súlyos viszonyok között a városnak egy kis polgárától, így különösen a legnagyobb mértékben érdekelt gazdáktól azt követelni, hogy holdanként ujabb 30 pengős terhet vállaljanak. Érthetetlen a tervnek az a felfogása, hogy azokat, kik a Bakonyér medrét leginkább igénybe veszik a többi érdekeltekkel teljesen egyforma mértékkel méri, a szabályozási költségekhez való hozzájárulásnál. Régi panasza a felsővárosi gazdatársadalomnak, hogy a Perutz; szövőgyár szennyvízét a Bakonyérbe vezeti le. A főként mérgedő festék anyagokat tartalmazó gyári szennyvíz nemcsak" azzal okoz kárt, hogy nagyobb lerakodások vannak a mederben és ezek a medret kicsinyítik, hanem a mérges anyagok a parti birtokosok terményeit is tönkreteszik, tehát méltányos kívánság, hogy a Perutzgyár nagyobb mértékben járuljon hozzá a szabályozási költséghez, mint az, ki tulajdonképpen semmi hasznát nem látja a szabályozásnak, mert a néha előforduló áradások még mindig nem olyan károsak, mint a gyári szennyvíz. Ugyanígy nagy mértékben veszi igénybe a Bakonyerét a Vágóhid szennyvize is. Amennyiben tehát a szabályozás félté lenül elvégezendő, úgy annak keresztül vitele, ha az érdekeltek teljes tehermentesítése nélkül nem történhetik, úgy az illetékesek arra törekedjenek, hogy ennek költségeit legnagyobb részben azok viseljék, kiknek leginkább szükségük van a Bakonyérre. Nem helyeselhetjük tehát a költségeknek olyatén való elosztását, hogy mindenki birtoka nagy. ságának arányában viselje, mert ez igazságtalan volna.