Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-11-11 / 45. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Főszerkesztő : GRATZER JÁNOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. riával szoros érintkezést tart fenn. Mert érdeke a germán és szláv erők között a Róma emlőjén közösen ne­velkedett ezen latinkultúrájú népekkel nemcsak ellentétben nincs, hanem alapjában véve azonos. És ugyan­akkor, amikor a maga igazának ér­vényesülésére szoros, kulturális és gazdasági kapcsolatok kimélyítésével békés uton munkálkodik, a vele ezer éven át testvéri közösségben élő népek boldogulására is önzetlenül törekedik, mert az autarchiák helyett az egész­séges rendezésre is utat mutat azon a helyen, ahol tartósan rendet terem­teni a római szent birodalmon kívül eddig is csak a szentistváni magyar királyság tudott. Fepselyfosztogatohot keres a rendőrség. Lelketlen emberek e hó 6-án éjjel I könyöradományt elvitték. A rendőr­az Assisi Szent Ferenc utcai ápolda ség ezen elvetemült ismeretlen tette­falán elhelyezett perselyt feltörték és j sek kézrekerítése érdekében a nyo­a benne levő ismeretlen mennyiségű | mozást megindította. Tatarozási kedvezményekről. A tatarozási adókedvezmények ha­tárideje folyó évi december hó 31-én jár le. Értesülésünk szerint a minisztérium már foglalkozik a kérdéssel, hogy ezen kedvezményt meghosszabbítsa, bár a kedvezmények megadásánál bizonyos módosítások készülnek. Ugy látjuk, hogy az illetékes ható­ságokat az vezeti a kedvezmény ha­táridejének meghosszabbítására, hogy mégis volt gyakorlati jelentősége en­nek a rendeletnek. Reméljük a határidő kitolása ser­kenteni fogja a háztulajdonosokat a fokozottabb tatarozásra. Nagy tűz Szűcs községben. Négy lakóház, 14 pajta és számos Ingóság égett el. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Csáky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Magyar út. A germán és szláv erők közé ékelt és a monarchia romjain mestersé­gesen felhizlalt kisantant államok el­lenséges gyűrűjétől körülvett ma­gyarság baráti kapcsolatokért érthe­tően azon népek felé fordul, amelyek­kel való szoros kulturális s nem egyszer politikai kapcsolatai idején hatalmi állásának legvirágzóbb kor­szakait termelte ki. A történeti kutatás kimutatta, hogy amint a keresztény szellemi közösség­be való belépésünk nem Bizánc ut­ján, hanem Rómán keresztül Szent István államférfiúi zsenialitásának mesterműve volt, úgy a magyar ál­lameszme integritásának fennmara­dása, sőt időnkénti növelése, az el­lentétes törekvésekkel és főleg a már akkor jelentkező germán terjeszkedési vággyal szemben jórészt az Árpádok, Anjouk és Mátyás céltudatos külpo­litikájának tudható be. Mohácsi el­bukásunk után a szükségszerűen vá­lasztott Habsburg uralom alatt más érdekszférába kerültünk ugyan, mégis, ha nagy küzdelmek árán is meg tudtuk találni népünk fejlődésének és érvényesülésének útjait s hogy Trianonban talán a mohácsinál is nagyobb katasztrófa zuhant le ránk, most sem állhatunk itt tétlenül, hogy árva magyarságunkba temetkezzünk bele. A túlhajtott nacionalista elv, mely szétrobbantotta a monarchiát s három szomssédunkat gyűlölettel teliti elle­nünk, az összes dunavölgyi kis ál­lamnak sírját áshatja meg és csak a nagynémet és nagyszláv hatalmi tö­rekvések érvényesülését segítheti elő. A két veszedelem közül pillanatnyi­lag a nagynémet a fenyegetőbb. Bár­mennyire fájó megállapítás lehet egye­sek számára, de tény, hogy egész­séges államalakulat létrejötte a Du­navölgyben Németországnak nem ér­deke, a széttagolt, egymással szem­benálló kisállamok ziláltsága a német Volksgemeinschaft eszméjének jobban megfelel. A magyarság történelmi hivatásá­nak tudatában jár el, amikor a ká­oszból kivezető utakat keresi s a helyes magyar utat akkor követi, amikor az Árpádok és az Anjouk nyomán Olaszországgal és Lengyel­országgal való barátságát kimélyíti s a közelebbi mult tanulságait és hasz­nálható elemeit hasznosítva, Auszt­Hétfőről keddre virradó éjtszakán éjfél tájban a későbben hazatérő pá­paiak arra lettek figyelmesek, hogy Csót irányában az egész égboltoza­tot kísérteties fény világítja meg. A i látványosságnak beillő éjféli kivilá­gítás sejtetni engedte, hogy valahol a vörös kakas borzalmas pusztítás­sal szedi áldozatait. Hajnalban utánajártunk az éjjeli kivi ágítás okainak és sikerült a bor­zalmas szerencsétlenségről hű képet kapnunk. Szűcsön éjfél tájban a biró szalmakazla kide­ríthetetlen okból kigyulladt. Az éppen akkor dühöngő szélvihar fokozta a tűz hatását és egymásután gyulladtak ki a házak végében egy­más mellett álló kazlak, majd a kö­zeli pajtákat is kikezdte a tűz, sőt egyes házakat sem kímélt meg a terjedő veszedelem. Az éjjeli álmából felriadt község lakosságának apraja-nagyja sietett a tűz oltására, s azonnal kilene község tűzoltósága sietett segítségül. Kilenc község tűzoltósága szaka­datlanul szerda délig dolgozott a tűz továbbterjedésének megaka­dályozásán, ami végre sikerül is. A 12 óra folyásig tartott borzal­mas tűzvész 4 lakóházat, közöttük egyeseket teljesen, 14 pajtát telve a gazdák felhalmozott őszi takarmá­nyával, 3 istállót, 3 szalmakazlat, kb. 125 tyúkot, 15—20 drb. libát, egy malacot és nagyobb mennyiségű takarmányt, gazdasági eszközöket hamvasztott el. A kár a 40.000 P. körül mozog, aminek nagyrésze biztosítás révén megtérül. A nyomozás megindult a tűz ke­letkezése okainak felderítésére. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilimé^er a hirde­tések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Nem világítják kirakataikat a kereskedők. Néma tüntetés a magas áramdíj ellen. Hétfőn az esti órákban a Fő- és Kossuth utcán végighaladva csodálko­zással tapasztaltuk, hogy a kiraka­tok egymás után sötétek, egyikben­másikban pedig egy-két gyertyaszál pislákoló fénye akarja a kirakatok­ban levő árukra több-kevesebb si­kerrel a figyelmet ráterelni. Különö­sen szembeötlő volt ez a jelenség a Kossuth utcában, hol egymás után következnek a kereskedők üzletei. Itt majdnem babiloni sötétség fo­gadta az embert és ha az egy két utcai lámpa nem világított volna, .égés?, bátran ,egy eldugott kis falu utcájára képzelhettük volna magunkat Szerkesztőségünk kötelességszerű­ig utánajárt, hogy a szokatlan jelenség okát kinyomozza és erről olvasóközönségü n knek tájékoztatást nyújtson. A kereskedők álláspontja. Felkerestük Kohn M. Mihályt, az O.VIKE elnökét, ki készséggel állott lapunk rendelkezésére és kérdéseinkre a következő választ adta: A város villanyfogyasztóinak egy tekintélyes része a kereskedő osztály, kik nem­csak azzal járulnak hozzá a város villanyüzemének jövödelméhez, hogy lakásaikat és üzleteiket világítják, ha­nem lényeges a fogyasztásuk a ki­rakatok világítása folytán is. A kirakatok világításával a kereskedők közcélt is szol­gálnak, mert a nagy kirakatok világítása hoz­zájárul az utcavilágítás fokozásához is. Az ízléses kirakatok kivilágítása a várost emeli is, mert a város jel­jegét feltétlenül a szép és kellően kivilágított üzletek adják meg. Köztudomásu, hogy a kereskedő osztály nehéz helyzetben van, minden emberileg elképzelhetőt felüF­haladva igyekezik magát fenntartani. A kereskedő osztály a város adófize­tőinek tekintélyes részét teszi ki, tehát indokolt, hogy a város is belátással legyen ezzel az osztállyal szemben,

Next

/
Thumbnails
Contents