Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)
1934-02-04 / 5. szám
Az OMKE alelnökének előadása a kereskedők aktuális problémáiról. Az elmúlt vasárnap, január hó 28-án az OMKE pápai szervezete gyűlést tartott Kohn Mór elnöklésével a Ltoyd nagytermében. Erre az alkalomra érkezett Pápára Vértes Emil, az OMKE alelnöke és Nádor Jenő titkár, akiknek személyes megjslenése még inkább emelte a gyűlés fontosságát és színvonalát. Délután fél 4-kor az é deklődőkkel zsúfolásig megtelt Lloyd nagytermében Sas József helyi titkár a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést. Utána Vértes Emil nagy érdeklődés közepette emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban megköszöni a meleg fogadtatást, melyben őt a város és a helyi kereskedőtársadalom részesítette. Tolmácsolta Sándor Pál orszgy. képviselő, az OMKE elnökének üdvözletét. Őszinte, keresetlen szavakban méltatta Pápa kulturtörténelmi jelentőségét és mindig értékes, még a mai nehéz viszonyok közepette is szépen működő kereskedelmi életét. Előadása tárgyára térve megelégedéssel szegezi le, hogy a mostani kormány minden erejével segíteni akar a válsággal küzködő kereskedelem sorsán. Határozottan állítja, hogy az ipar és kereskedelem forgalma alaposan megcsappant és ennek ellenére az adókivetés a régihez mérten közel a háromszorosára emelkedett. A forgalom csökkenését nagy részben a tisztviselői fizetések leszállításában látja, mert a fizetéscsökkentéssel igen meggyengült a társadalom eme számottevő rétegének vásárló ereje. Az illusztris szónok azon nézetének ad hangot, hogy nemcsak a mezőgazdaság szorul támogatásra, oly értelemben, hogy csökkentik az adóterheit, hanem az ipar és kereskedelem is, mert a kettő együtt ép olyan, ha nem nagyobb teherviselő tényezője az országnak. Egy régi miniszteri nyilatkozat volt: nem vagyok ellensége a kereskedelemnek, a mostani miniszter pedig a kereskedelem barátjának mondja magát, mert az ország jövőjét részben ebben látja megoldhatónak és támogatást igért, mely ígéret bár igen csekély formában, már meg is valósult. Vértes Emil alelnök zárószavai után Nádor Jenő titkár beszámolója következett, mely után Láng Károly indítványára üdvözlő táviratot küldtek Sándor Pál elnöknek. Csökkent a munkanélküliség az 1933. év utolsó negyedében az előző év megfelelő szakához viszonyítva. Messze van o felsővárosi közlegelo. A felsővárosi birtokosságnak a közlegelője messze, 3 kilométerre a várostól a pálházi határban van. Ez a horribilis távolság természetesen sohasem konveniált az állattartó gazdáknak, mert tejgazdaságra beál !ított teheneit nem hajthatta ki erre a legelőre. A távoli közlegelőre való kihajtás lehetősége még irreálisabbá vált, mikor a Kisfaludy utcát végig lekövezték, mert a kemény talaj az állatok patáját tönkretette. Kb. 1925. évben egy mozgalom indult meg a gazdák körében, mely azt célozta, hogy a birtokosok egy része kiválik a közlegeltető társulatból és illetőségeiket felszántják. A földmivelésügyi miniszter döntött is e kérdésben és a kiváló gazdákat az 1932. évi közgyűlés kibocsátotta közlegelői illetőségükkel. Ezek már évek óta mezőgazdasági termelésre | használják fel a földet s a bentmai radó birtokosság pedig, mint értesültünk, február hó 22-én délelőtt tartja alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. Eddig ugyanis a felügyeleti jogot a város polgármestere gyakorolta az ügyek vitele tekintetében és az adminisztrációt ideiglenes tisztikar végezte el. A kiválás okozta küzdelem tehát látszólag befejeződik a jövő hónapban, de — sajnos — ez a közgyűlési határozat nem hozza közelebb a közös legelőt és a rentábilis gazdálkodás követelményei nem kapnak megfelelő megoldást. Ezt a kőzlegelőt közelebb kell hozni és máshol elhelyezni, mert a tőrvényadta célját a mai körülmények között el nem érheti. Gondolkodjanak rajta az illetékesek, mert ezt az egész város jobb érdeke követeli. Védi a kormány a magyar aratómunkást. Aratási rendeletet bocsátott ki a földmivelésügyi miniszter, melyben jelzi, hogy csak egész kivételes esetekben engedélyezi a külföldi munkai mazása nélkül bonyolítsák le a termelők, végül pedig közli a munkásokkal, hogy ha a fizetett napszám saját maguk és családjuk megélhekások szerződtetését. Ajánlja azután, J tését nem biztosítja, kérhetik a fiNéhány perc múlva már a gőzölgő forró vizes medencében ázott a szép, pirosbőrű sertés. Hamarosan megkopasztották ritka szőrdiszétől, s ráeresztették a benzinlámpák szikrázó lángját. Mire egy sertés eljut odáig. Boszorkányos gyorsasággal megy itt minden. Hozzáértő kezek percek alatt végzik el az egyes müveleteket és hipp-hopp — a felvágott sertés már a mérlegen áll. Pápay dr. magyarázza a Bacon gyártás titkait. Minden héten 380 darab sertést vágnak le és szállítanak Londonba. A levágott sertések még egy hétig különféle processusokon mennek keresztül, mire szállítható állapotba kerülnek. London gyomra nagyon kényes, csak kifogástalan árűt vesz át. Hogy milyen lelkiismeretes és alapos munkát kiván ez a Bacon gyártás, annak elég bizonyítéka az tény, hogy 20 féle kalkulust kapnak a levágott sertések, súly és minőség tekintetében. Amerikai szabású üzem készül. A most divó régi gyártási mód helyett rövidesen bevezetik az amerikai rendszert, ami sokkal tökéletesebb és gyorsabb. Minden munkás csak egyféle műveletet hajt végre az elcsendesült sertésen, úgy, hogy mire a vágány végére ér az anyag, teljesen feldolgozva mehet a hűtőbe. Ezt az üzemváitozást az is szükségessé teszi, hogy február havában egy sonkagyárat állítanak fel, ahol újabb 20 munkás kap elhelyezést. Milyen sertéseket vég a Bacon? Csak yorksire fajtát, s kimondottan hússertést. Ezeket a sertéseket nem szabad tengerivel és olajos magvakkal etetni, mert attól zsírosodnak. Ezt pedig nem szeretik Londonban. A minősítésnél is tekintetbe veszik ezt és a vastag szalonnáju sertések bizony rossz kalkulust kapnak. Az uradalmak már berendezkedtek a hússertések tenyésztésére s a vállalkozó kedvű gazdák is próbálkoznak vele. Megéri, mert 20%-kaI magasabb árat kapnak érte, mint á magyar sertésekért. Kívánatos lenne, ha a pápai gazdák is belevágnának a hússertések tenyésztésébe, arai elég szép hasznot jelentene nekik a mai dömpinges világban is. A Bacon üzem felállítása szinte konjunktúrát teremtett a sertéstenyésztés terén. Használják ki a konjunktúrát azok, akik szinte predesztinálva vannak erre. A mai világban vállalkozási kedv nélkül megélni nem lehet. Ezen a téren ne legyünk maradiak. A sírás, a panaszkodás nem segít. Ne várjunk mindent mástól, segítsünk egyszer már magunkon — saját magunk. hogy azokat a munkákat, amelyeket kézierővel lehet végezni, gépek alzetendő legkisebb bér hivatalos megállapítását. Bacon gyártás titkai. Öt sertés hallgat egy perc alatt. — Sonkagyár készül Pápán. — Érdemes-e Hússertést tenyészteni? Mikor beléptem a vágóhid csarnokába, lángoló benzinlámpák fénye vakított először. A körbenfutó vágányokon kettészelt sertések tömege függött békés együttlétben. Ezeket a hallgatag sertéseket még láttam délelőtt virgonc röfögéssel sza- \ Iadgálni az udvaron. Ezek se gondolták — ha egyátalán tudnának gondolkodni, — hogy délután már kiterített tetemük felett huny le a nap. A tömeggyilkolás színhelyén. Pápai dr. vezet tovább, a sertésgyilkolások színhelyére. Néhány pirosbőrű halálraítélt vár a bakók szúrására. Riadt szürke szemükben ott setteng a félelem. Hiába, ez így van az állatoknál is. Hamarosan sorra kerülnek. A könyörtelen hóhérok elkapják a visongó állatokat. Egy gyönyörűen irányított szúrás és a sertés tusája a földi élettel befejeződött. Mindennemű TÜZELOHNYHGOK megbízható és jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó Pápa, Györi-út 26. szám. Telefonszám: 124. RCZAGHY FOTÓSZAKÜZLET FOTÓLABORATÓRIUM PÁPA, KOSSUTH-UTCA 32. a postapalotával szemben Az összes fotóanyagok választékos nagy raktára, kölcsönzés, gépcsere stb. :-: Alacsony árak!