Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-09-23 / 38. szám

Pápai huszárok küldöttsége Hackensen tábornagynál. Júliusban a napilapok képes mel­lékletei közölték, hogy a pápai hu­szárosztály tiszti küiJöttsége kint járt Münchenben és részt vett a német lovasságnak az évenként más-más nagy városban rendezett emléknapján. Közvetlen érdeklődésünkre meg­tudtuk a küldöttség tagjaitól, hogy ezen a napon a német birodalom 110 békebeli lovasezrede képviseltette ma­gát az óriási felvonuláson, ami a sok színpompás háborúelőtti egyenruhát, a sok ragyogó vértet és díszes sisa­kot tekintve, ma, 20 esztendő távla­tából egészen álomszerűnek tünt fel, telve egy nagy világbirodalom min­den hatalmának és fényének vissza­tükrözésével. A pápai tiszti küldöttság ez alka­lommal akarta átadni Mackensen tá­bornagynak, a lovas emléknap fő­védnökének a pápai huszárosztály díszkardját, hogy ezzel kifejezésre juttassa azt a mély tiszteletet és hó­dolatot, melyet a magyar honvéd lovas-tisztikar, s elsősorban a pápai huszárosztály tisztikara az ősz tábor­nagy iránt tanúsít, kinek bölcs ve­zetése alatt nagyszámú magyar csa­pat is küzdött a világháborúban : mindig eredményesen és nagy len­dülettel haladva a gondosan elő­készített és soha el nem maradt győzelem felé. A gondos és alapos előkészítés jellemezte Mackensen tábornagy va­lamennyi hadműveletét. Ennek tud­ható be, hogy e hadmüveletek elejé­től-végig a legcsekélyebb ember­áldozat mellett kivétel nélkül teljes sikert eredményeztek. Mackensen tábornagy a háború folyamán a volt cs. és kir. 10. hu­szárezred tulajdonosa lett s mivel ez a huszárezred az összeomlás után szintén megszűnt, a mai új huszár­ezredek és osztályok a régi magyar huszárezredek dicsőséges történeté­nek, hagyományainak es történelmi ereklyéinek ápolását kapták meg­tisztelő feladatul. így a pápai hu­szárosztály többi közi a volt „Mac­kensen" huszárezred hagyományait ápolja. Ez a kapcsolat volt az indítóok a pápai huszárosztály tiszti küldöttsé­gének Münchenben való megjelené­séhez s a tisztikar díszkardjának át­nyújtásához. Mivel Mackensen tábornagy aka­dályoztatása miatt az utolsó napon lemondta részvéteiét a müncheni lo­vas emléknapról, a pápai tiszti kül­döttség az emléknap müncheni fő­rendezőjének, Willmer ny. á. alez­redesnek adta át a díszkardot azzal a kéréssel, hogy Mackensen tábor­nagy által alkalmasnak kijelölt idő­pontban azt nyújtsa át Stettinben, a tábornagy állandó lakhelyén. A dfszkard átadása augusztus hó közepén meg is történt. Ezt Mac­kensen tábornagy meleghangú kö­szönő levélben hozta a pápai tiszti­küldöttség vezetőjének, vitéz Marjay Keresztély őrnagynak tudomására. E levél egyes részleteit, amennyi­ben a magyar nép és a magyar ka­tona megbecsülését érintik s e réven általános érdeklődesre számot tart­hatnak, alábbiakban közöljük: „E kard családom jövő nemzedé­kei előtt azon közeli kapcsolatokról fog tanúskodni, melyek engem Ma­gyarország hősies fiaihoz fűztek, kik hazájukért mindvégig lelkesedéssel és vitézül harcoltak. Mélyen fájlaltam, hogy e szép, ér­tékes kardot nem tudtam személye­sen átvenni a küldöttség kezéből ,s nem üdvözölhettem személyesen a magyar bajtársakat, kik eljöttek bi­zonyságot tenni, hogy a világhábo­rúban megacélosodott magyar-német fegyverbarátság emléke tovább él. Legszebb emlékeimként őrzöm azt a harcratermettséget, vitézséget és forró hazaszeretetet, mellyel Magyar­ország huszárjai a világháborúban küzdöttek. Hűséges katonaszívemből kívánom, hogy a régi huszárezredek hagyomá­nyait ápoló csapatrészek oly férfiakat, katonákat és lovasokat neveljenek, kik méltó képviselői lesznek az elő­dök katonai szellemének, tehetségé­nek és teljesítményeinek. „Isten oltalmazza Magyarországot 1" Harangzúgás közepett® kezdődött meg a XXV. kat. nagygyűlés. Szombaton este harangzúgás jelzi az egész országban, hogy Budapes­ten kezdetét vette a XXV-ik jubiláris Katolikus Nagygyűlés. A főünnepség vasárnap reggel 10 órakor az Ügető­versenypályán és délután 3 órakor a Szent István Bazilika és az Or­szágház előtt zajlik le. A főváros elhatározta, hogy a XXV. jubiláris katolikus nagygyűléssel kap­csolatosan a város utcáit fellobogózza és a nagygyűlés tartama alatt, szep­tember 22., 23., 24. és 25. napjain a város nevezetes épületeit esténkint kivilágíttatja. A keresztes gyorsok a vidék tíz­ezreit viszik Budapestre, hogy a ma­gyar katolikus élet legnagyobb de­monstrációján részt vegyenek és hogy hitet tegyenek hitük mellett. Hénelék képkiállítása. Minden évben megrendezik Hé­nelék gazdag kiállításukat, ahol be­mutatják egy-egy esztendő művészi termését. Hénel Gusztáv kiállított ké­pei között képviselve van a ködös Amsterdam, Adria, az élénkszínű al­pesi táj és a pápaigházak romantikája. Színkeverése és ecsetkezelése bo­szorkányosan ügyes. Minden képnek megvan a maga külön speciális színe és dinamikája. A ködös Amsterdami csatorna a maga elmosódó kontúr­jaival művészien teljes. A felsővárosi paraszt udvar nagyon valóságízű. Az aratós képein (sajnos az idén ebből kevés van) letompított szinek kelle­messége nyugszik és az alakokban ott ring a munka gyönyörű ritmusa. A fehérmalomi kép a víz tükröződé­sének remek megoldása. A többi munkája is az útját megtalált, meg­állapodott festőművész mesteri és biztos ecsetvonásait dicséri. Hénel Margit az idén is virág­csendéleteivel jelent meg a kiállításon. A virág festése az ő külön speciali­tása. Melegen bársonyos szinek tob­zódnak képein és szinte illatoznak a rózsái és szekfüi. Különösen sikerült a Pünkösdi rózsák és Pipacsok c. képe. Ezek versenyeznek a természet művészi alkotásaival. Életet lehelnek. Nagyon sikerült a borospalackos kép technikai megoldása. Az üveg lehe­letszerű ábrázolása művészi tökély. A drapériák kiválasztása a csendéle­teknél sikerültnek mondható. A pápai művészetpártoló és sze­rető közönség igazi műélvezetet ta­lál a kiállításon és nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét Héne­lék képkiállítására. A kiállítás 26 án zárul, addig d. e. 9— vk \ és 3—V28 óráig látogathatja a közönség. Trianoni kereszt-avatás. Csonka hazánk egyik legnagyobb méretű és legimpozánsabb emlék­műve a Kemenesalja gyöngyén, a 294 méter magas Sághegyen elké­szült a „Trianoni Emlék-kereszt*, amelyet szeptember 23-án, vasár­nap avat fel a rendező-bizottság országraszóló keretek között. Az ün­nepélyre Budapestről filléres, Pápá­ról kultúrvonatok indulnak ez alka­lommal Celldömölkre, ahol ugyan­ekkor a kemenesaljai gazdák nagy­sikerűnek ígérkező gyümölcs-, szőlő­és borkiállítást is rendeznek. Ez alkalommal adja át Celldömölk nagyközség az újonnan megválasz­tott díszpolgárának, gróf Takách­Tolvay József nyug. altábornagynak, a frontharcos szövetség elnökének díszpolgári oklevelét. Az ünnepély a Sághegyen pontban déli 12 óra­kor kezdődik. Felszólalnak: gróf Takách-Tolvay József nyug. altábor­nagy, Herczeg Ferenc, a Revíziós Liga elnöke, Nagy Emil dr., volt igazságügy miniszter, Ostffy Lajos dr. főispán és Jánossy Gábor ország­gyűlési képviselő. Az ünnepélyt közebéd, majd 3 órakor a „vasi bokréta", mintegy 10—15 község népművelési bizott­sága magyar táncokat és régi vasi népszokásokat mutat be ugyancsak a Sághegyen. Este tűzijáték és az impozáns kereszt kivilágítása fejezi be az ünnepélyt. (Mint értesülünk, Pápáról sokan szándékoznak átmenni a szép ün­nepségre. Vájjon Pápán mikor lesz ilyen ünnepség ? Nálunk mikor avat­nak hősi szobrot, vagy országzász­ló!?) Tankönyveit a Ker. Nemzeti Nyomdában Pápa, Csáky-u. 21, lelefon 157. 51 köttesse. Patakba fult a vén cigány. Folyó hó 16-án Rigó József 69 éves cigányzenész Mezőlak községben bucsun volt és amikor onnan haza­felé ballagott, útközben elfáradt és leült a Séd-patak partjára pihenni, de megszédült és beleesett a vízbe. Segítségére siettek ugyan, de már csak a holtestét tudták a vízből ki­venni. A vén cigányt zeneszóval ki­sérték utolsó útjára. wwwwwwww ^ • Egy furcsa ember J különös halála. \ Kilenc napig feküdt halva f a szobában. * A Damjanich-utca egyik házában lakott Tóth Ferenc 60 év körüli kü­lönös ember. Az emberekkel nem 1 igen érintkezett, az elméje kissé zavarodott volt. Néha napokig nem mutatkozott, P elzárkózott. A mult hetekben sem j látták a szomszédok. Eleinte fel sem r tűnt, mikor azonban már egy hete ^ nem mutatkozott, gyanút fogtak és a ^ zárt kaput egy rendőr jelenlétében feltörték. Megdöbbentő látvány tárult 1 a szemük elé. Az öregembert a szoba pad­lóján halva találták. Mint az orvosi vizsgálat megállapí­totta, szívszélhűdés ölte meg a ma­gányos embert és már kilenc napja feküdt halva, mire megtalálták. Valószínű, hogy már halála előtt néhány napig beteg volt, de nem tudott segítséget hívni és a társtalan ember segítség hiányában meghalt. Sok pénzt takarít meg, ha mindennemű SZŰCSMUNH919T SZILASSY szücsmesterrel vigeitatl Kossuth-u. 30. sz. alatt. (A postapalotával szemben) 75 Jutányos árak! Szolid és pontos kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents