Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-09-16 / 37. szám

nem tudod ? Aki becsületes meggyőződésből velünk homlokegyenest ellenkezőt vall és ennek az álláspontnak az összes következményeit levonja, én az előtt tisztelettel fejet hajtok, de aki csak érdekből, akár hozzám csatlakozik, akár ellenünk foglal állást, azt utálom és megvetem. ifiért wagyunk mi legitimisták? Mindenek előtt azért, mert történelmi jog alapján állunk, szemben a forradalmi joggal. Mi az 1918. évi forradalmat nem vagyunk hajlandók elfogadni jogforrásul és politikai erkölcstelenségnek és jellemtelenségnek tartom a forradalmat üvöltve gyalázni, s emellett a forradalom gyümölcseihez görcsösen ragaszkodni. Mi a mai magyar jogrendet elismerjük, engedelmeskedünk is neki, de közvetlenül az ősi alkotmányos jogrend útját egyengetjük. Erre kötelez és felhatalmaz bennünket az 1920. I. t.-c. Hívei vagyunk a legitimizmusnak azért, mert hívei vagyunk a demokráciának és a népuralomnak és ellenségei vagyunk mindenféle diktatúrának, legyen az fehér vagy vörös vagy barna, még pedig azért, mert mindenféle diktatúra kerékbetöri az emberek lelkét, megalázza méltóságát, rabszolgává teszi, s mert mindenféle diktatúrának egy ellenforradalom a tragikus következménye. A Szent Korona tana az egyetlen, amely eredeti és tartós esélyekkel biztosítja a demokráciát, mert törvényileg, erkölcsileg és jogilag megalapozott királyságnak nem kell félnie a szabadságtól, a demokráciától. A néptől csak a diktatúrák félnek, mert azok hijjával vannak a törvényes és alkotmányos kellékeknek. Hitvallás az általános titkos választójog kérdéséről. Mi mindannyian hívei vagyunk a népuralomnak, s ezért olyan választójogot követelünk, amely a népnek uralmát biztosítja. Nyíltan és egyenesen megmondom: én Griger Miklós, küzdök az általános, egyenlő, titkos választójogért, aki a néptől fél, annak rossz a lelkiismerete. Én tudom, hogy a nép megbízható, ezért nem félek az általános egyenlő titkos választójogtól. Azt követelem, hogy olyan választójogi törvényt csináljanak, amely visszatükrözíeti az ország politikai hangulatát, amely olyan mint egy földrajzi mappa, bemutatja a hegyeket és völgyeket, pontosan olyan, mint egy katonai térkép, hogy a parlamentben minden társadalmi réteg képviselethez jusson. Nem az általános, titkos választójog csinálja a forradalmakat. Amikor a francia forradalom, a világ legvéresebb forradalma kitört, akkor nem volt általános, titkos választójog, nálunk sem volt 1918-ban és mégis forradalom lett. Egy becsületes választójog révén a parlamentbe kerülnek azok az emberek, akik a nép érdekeit képviselik, s akkor nem kell forradalomtól tartani. Most nemrégiben egy választójogi törvénytervezet jelent meg. Kegyetlen és embertelen azért, mert épp a legszegényebb embereket akarja kizárni a választásból. Herceg Esterházynak nincs szüksége arra, hogy érdekeit valaki a parlamentben képviselje, hanem a népnek van erre szüksége. Én azt mondom, a választójog kérdésében lehetnek maradi felfogásúak is, de ezt különösen rossz néven veszem Echardt Tibortól. Közbeszólás : Külügyminiszter akar lenni. Az omké$ király a szegények királya. De felveszem beszédem fonalát és azt mondom, hívei vagyunk a legitimizmusnak, mert hívei vagyunk a szociális evolúciónak, a szociális gondolat szabadságának. A király a szegények királya lesz, nemcsak azért, mert királya egy, az élet nehézségeitől megkínzott országnak, hanem azért is, mert saját gyermekkorán megtanulva a szűkös életviszonyokat, saját egyéni tapasztalataival és nemes lelkületénél fogva reményt nyújt arra, hogyha szava lesz az ország közéletének irányításában, akkor a dolgozó tömegek hóna alá fog nyúlni. Mikor néhány évvel ezelőtt nála jártam, azt mondotta nekem: . — Apát úr, én tudom, hogy ön a szegények embere, én pedig a szegények királya akarok lenni. Én, Griger Miklós, itt is megLegitimisták vagyunk azért is, mert a szabadkirályválasztásból nem kérünk. Hogyan is történne ilyen szabadkirályválasztás ? Mindenekelőtt jelöltet keresnének. Az egyik azt mondja, hozzunk egy angol herceget jó sok fontsterlinggel, a másik egy maharadzsát szeretne behozni az országba, annak reményében, hogy bőven hoz pénzt magámerem mondani, miként a parlamentben, hogy bátran sikraszállok a dolgozó emberek érdekében és éppen ezért állok én a király mellé a szegény nép érdekében. Aki ismeri a történelmet, tudja azt, hogy a magyar királyság eszménye és tradíciója nincs ellentétben a leggyökeresebb szociális gondolatokkal sem. A történelem napnál világosabban bizonyítja, hogy a múltban a királyi család, akinek egyébként sok bűne volt, a nép vezetőivel, a karokkal és rendekkel szemben nem egyszer képviselte a szociális eszméket. így Mária Terézia, aki a jobbágyság felszabadításának megindítója volt (Urbárium). Ezt minden történelmet tudó embernek el kell ismernie, ha ez nem volna így, egy lépést sem tennék a kibontakozó legitimizmus érdekében. A nemzeti öncélúiéi és a Habsburg eszme. val. Aztán az egyik párt a másik párt jelöltjéről leszedné a keresztvizet. A végén lenne királyunk, de felség nélkül, úgy mint most királyság van, király nélkül. Mindenki, aki azt hiszi, hogy ez királyválasztás lenne, az téved. Ez egy klikkkirály lenne, egy trianoni király, akinek a felségjogát én például nem ismerném el és minden eszközt megragadnák, hogy az ő trónját aláássam. Ma a Habsburg eszme teljesen egybevág a nemzeti eszmével Ma a restauráció jelenti a nemzeti öncélúságot, s a magyar hatalmi eszmének a diadalát. Perdöntő tanúként hivatkozom nemzeti nagylétünk sírásóira: Benesre, Jefticsre és Titulescura és barátaikra, akik azt mondják, hogy a magyar legitimizmus jelenti a történelmi Magyarországot, ellene vannak és ellenségei a restaurációnak, ellenségei a revíziónak, s ezért félnek tőle jobban^, mint az ördög a szenteltvíztől. Ők tudják, hogy a restaurációnak feltétlen következménye az volna, hogy úgy a Felvidéken, mint Erdélyben és másutt a bomlás folyamata megindul. Fegyverrel nem szerezhetjük vissza régi határainkat, le vagyunk fegyverezve és gyengék vagyunk, Szent István koronája azonban reményt nyújt erre. Mi nemzeti politikusok vagyunk és nem habsburglakájok. Nem a királyi családot akarjuk restaurálni, hanem a népet és az országot. A mi legitimizmusunk jelenti Kassát, Kolozsvárt, Aradot, s a dicső szentistváni Magyarországot s éppen ezért azt merem mondani, hogy aki a királykérdésben, ebben a fontos köz; jogi és alkotmányjogi kérdésben nem tart velünk, öntudatlanul is közös állásponton van Benessel és társaival, egy gyékényen árul velük, akik 15 év alatt többet ártottak nekünk, mint a Habsburgok 4 évszázad alatt. A magyar Jövő és a legitimizmus. Legitimisták vagyunk azért, mert a királyság helyreállítása nyújtja a magyarság hatalmi állásának biztosítását a Dunavölgyében. A mohácsi vész óta nem akadt komoly államférfi, aki el tudott volna zárkózni e gondolat elől, még Kossuth Lajos sem, aki száműzetésében azt írta Magyarországról, hogy konfoederatió nélkül csak harmad vagy negyedrangú szerepet játszhatunk Európában. Hát hogyha Kossuth Lajos Nagymagyarországról szólva, Nagymagyarország létét csak így vélte biztosítottnak, úgy nekünk is bele kell törődnünk abba, hogy országgal létesítsünk kapcsolatot, amely nem elég hatalmas arra, hogy minket elnyomjon, de emellett mégis velünk együtt egy egységes gazdasági és politikai egységet képezhet. Ez nem lehet más, mint Ausztria. De ez a magyar-osztrák kombináció nemcsak megnövekedett politikai hatalmat jelentene, hanem jelentené azt a zárt piacot is, ahol elhelyezhetnők úgyszólván összes mezőgazdasági terményeink feleslegét Nem kellene vigéckedni a magyar miniszterelnöknek, nem kellene Ankarától nem tudom én hova vonaton és repülőgépén eljárni, hogy néhány tonna búzát elhelyezzen. Ausztria a mi terményeink feleslegét tisztességes jó áron megvenné, ledőlnének a vámfalak, vége volna abban a pillanatban a kartelldiktaturának és uralomnak, olcsóbbak lennének a mezőgazdasági cikkek, munkaalkalmak lehetőségéről volna szó, szóval jobb idő következnék be. Én elismerem, voltak állástalan munkanélküliek, szegények máskor is, de akkora inség mégsem volt, mint ma. Legitimisták vagyunk azért is, mert nem akarjuk, hogy a porosz csizma végigszáguldjon rajtunk. Nekünk Hitler nem kell s azok a politikusok sem kellenek, akik most Hitler védőszárnyai alá menekülnek. Mi Németországnak köszönhetjük, hogy részt vettünk a világháborúban, az ő érdeke volt, nem pedig Ausztriáé. Nem vagyunk hajlandók Németország szekeréhez kötni sorsunkat. Mi lenne, ha Németország hatalma a Fertőig terjedelme, akkor azt mondanák, finis Hungria, vége Magyarországnak. Ezért vagyunk mi legitimisták, ezért vagyunk mi ellenzékiek, s ezért nem vagyunk hajlandók egységespártiak lenni. Sajnos, vannak függő emberek, akik kénytelenek aláírni ilyen gyűjtő iveket. Ézekre mi nem haragszunk, j mert kenyeret mi nem tudunk adni, de semmiféle terror előtt nem hajlunk meg. Kedves Barátaim! Befejezem felszólamlásomat azzal, éljen a Haza, éljen a nép, s éljen a Király! A gyűlés befejezése. A szűnni nem akaró taps után Somlyódy László pártigazgató fejtegette világos, szinte kézzelfogható indokokkal alátámogatva, hogy az Ausztriával val6 szoros kapcsolatunk első eredménye az lenne, hogy maga Ausztria az összes fölös terményeinket képes felvenni, s így biztos, közeli piaca lenne annak. Németh József apát-plébános zárószavai után a gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A gyűlést megelőzően tartott értekezleten a pápai szellemi foglalkozásúak, iparos, kereskedő és gazdaközönség megbízottai kimondották a pártnak Pápán és vidékén leendő megalakítását. Elnökké Németh József apát plébánost választották, s melléje az ügyek vitelére egy 30 tagu intézőbizottságot, mely lelkes erővel képviseli, terjeszti a párt eszméit s gyűjti táborába az eszme híveit, kiküszöbölve minden nemzetrontó társadalmi és felekezeti különbséget. Jutalmazzák a soronkívül fizető gazdaadósokat a bankok terhére. A gazdatartozásokról szóló kormányrendelet értelmében az olyan gazdaadósok, akiknek védett birtoka 1000 katasztrális holdnál nem nagyobb, pénzintézeti tartozásukra teljesített rendkívüli törlesztés esetén tőketörlesztési jutalmat, prémiumot kapnak. Ennek az összege minden tiz pengő törlesztés után két pengő, ha a védett birtokok a 10 katasztrális holdat nem haladja meg vagy ha kataszteri tiszta jövedelme 100 koronánál nem nagyobb, úgyszintén ha a védett birtok házas beltelek. A tíz holdnál nagyobb, de száz holdat meg nem haladó birtok tőketörlesztési jutalma 1*50 P, 100 holdnál nagyobb birtok esetén pedig I P.