Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-09-09 / 36. szám

a városi hépyiselotBstaief. A közgyűlés lefolyása. Szombaton tartotta a város rendes évi közgyűlését a tagok mérsékelt érdeklődése mellett. A közgyűlés megnyílásakor már előre látni lehe­tett, hogy a költségvetés nagyobb vita nélkül megy keresztül. Pontosan 3 árakor nyitotta meg a polgármes­ter a közgyűlést, a jegyzőkönyv és különféle átiratok ismertetése után vázolta azokat a szempontokat, ame­lyek a költségvetés összeállításánál vezették. A polgármester közölte, hogy a költségvetésen a takarékosság szel­leme vonul végig. A kiadásokat a meg­engedhető kereten belül leszorította, azonban ugy, hogy ez ne vezethessen a város normális fejlődésének kárára. A bevételeket akként vették fel, hogy a város vezetőségét meglepetések ne érhessék. A minden téren érvénye­sülő takarékosság mellett is a polgármester tervbe vette az utak további rendbeho­zatalát. Javíttatni kivánja a Nagyboldog­asszony, Somlói és a Gyimóti uta­kat, Széchenyi térre aszfalt kocsiutat tervez és az inségtnunka keretén be­lül még több utcát rendbe óhajt ho­zatni és a parkírozást tovább is foly­tatni kivánja. Az általános ismetetés után a fő­számvevő ismertette az 1935. évi költségvetést, mely szerint a hiány fedezetére 46°/o-os pótadó szükséges, ami a tavalyi 50%-os pótadóval szemben 4%-os csökkenést eredmé­nyezett. A költségvetés keretein be­lül ismertették azokat a munkálato­kat, amelyeknek végzését tervezik, így szerepel a költségvetésben az Iparostanonciskola nagy vasablakai­nak kicserélése kisebbekre, hogy a tüzelőnél megtakaríthassanak vaiamit, a két piactéri illemhely létesítése, amivel régi hiányt pótol a város, a vámőr alkalmazása az esetleges bor és más áruk becsempészésének meg­akadályozása végett. A szélesviz med­rének rendezése tárgyában javasolta a régi meder megszükítését, hogy ezáltal az évenkint felmerülő 5—6000 P-ős medertisztogatástól a város megszabaduljon. Ezen egyetlen pont­eredményezett csak vitát, azonban a polgármester felvilágosítása után a közgyűlés a polgármesteri javaslatot fogadta el. A költségvetés letárgyalása után, egyéb tárgy híján a közgyűlés 4 óra­kor végződött. Ügyes noi halapkeszíto segédet azonnal felveszek. Téringer Ilonka női kalap-szalon 41 Pápa, Fő-utca 26. iajt okozott a bor. Sok véres veszekedésnek és szo­morú családi tragédiának volt már okozója a hegy levének mértéktelen élvezeie. Kovács Mihály pusztagyirnóti gaz­dasági cseléd is ennek köszönheti, hogy bevert fejjel az irgalmasok kórházába kerüit. Augusztus 26-án, vasárnap az egyik csárdában túlságosan bevett a jóból és veszekedő kedve támadt, íiyen hangulatban találkozott barát­jával, Németh Istvánnal, akivel dula­kodni kezdett. A dulakodásból ké­sőbb verekedés lett és Németh István vasvillá­val alapos sebeket ejtett a beborozott Kovács Mihály fején. Az eljárás megindult. A Bakonyvidék idegenforgalmi pro­pagandája során érdekes és Pápa városát közelről érintő terv vetődött fel. Zirc község elöljárósága az elmúlt hét csütörtökjére rendkívüli közgyű­lést hivoit össze. A gyűlés legfőbb tárgya a Pápa—Bakony bél—Ztrc— Bakonycsernye—Bodajk útvonalon létesítendő állami autóbuszjárat volt. A terv kivitelezését a Bakony fel­lendült idegenforgalma és az a kö­rülmény indokolja, hogy ennek a sok látnivalóval megáldott hegyvidéknek természeti szépségei mindmáig alig megközelíthetők. Zirc község elöljárósága lelkes helyesléssel fogadta a tervet. Mint értesülünk, a többi érdekeit város és község — igy Pápa — vezetősége is foglalkozik a tervezett autóbusz­járat ügyével és állásfoglalását a ke­reskedelemügyi miniszter elé terjeszti s az végső fórumként dönt a kér­désben. Egy szövetkezeti ügy bonyodalmai. Épen tíz esztendővel ezelőtt, 1924­ben jobb sorsra érdemes vállalkozás indu t a Rába mentén. Sopronszil központtal megalakult a „Vizierőt Hasznosító Szövetkezet", amely Vas-, Veszprém-, Sopron- és Győr me­gyéknek a Ráf^a mentén fekvő mintegy 70 községét akarta villamosárammal ellátni. A terv szerint az energiát a sebes­folyásu Rába erejének villamosításá­ból nyerték volna. A szép elgondolás tetszést váltott ki a gazdaközönség köréből és 10 kg. búza beszolgáltatásá­val sokan léptek a szövetkezeti tagok közé, úgyhogy az alaptőke közel 30.000 P re emelkedett. A vállalat élén Kaiser j Pál szili malorntulajdonos állt. Ter­; vezések, kiszállások, napidíjas uta­zások történtek is, azonban a produktív munka elmaradt. Sőt a mult hónap közepén az azóta csődbement szövetkezet minden tag­jához üzletrészenként 5 40 pengőről szóló, végrehajtás terhe alatt köte­lező fizetési meghagyást kézbesítettek. A meglepett szövetkezeti tagok az elmúlt hét keddjén Pápán közgyűlést tartottak. Ott azután kiderült, hogy a perek lavinája zúdult a vállalatra s a tagok nemcsak befizetett búzáju­kat vesztették el, hanem még 61.174 P-t követelnek rajtuk a hitelezők. A vállalat vezetősége ellen előre­láthatólag bűnvádi eljárás indul. 7* *SJ sasa ww * Eloiras kalapok, sapkák, trikók, kötött­áruk, tornanadrágok és torna­cipők legnagyobb választékban. Úgyszintén ^ermskharisiyák, kötények^ fehérneműk 9 iskola­táskák, bőröndök a legolcsób­w — — - — ban kaphatók s-s Pápa, Kossuth-utca 6. Telefonszám: 174. üasárnapi levél. Vigyázat! Agglegényadó! A magyar adógyártások boszorkány­konyháján hamarosan elkészül egy újabb csodaszer: az agglegényadó. Régóta sustorog ennek az adónak a gőze, régóta ijesztgeti a megrögzött fehérgombosokat. Végre szállításra készen áll. Én a magam részéről nem nagy jövőt jósolok neki. Aki nem akar nősülni, aki ádáz ellensége a sok bájú Éva-utódoknak, az szívesen megfizeti a nőváltságot. Annál is inkább, mert ha számításba vesszük, hogy ma egy női toilette többe ke­rül, mint egy közepes jövödelmű 40-es agglegény három évi adója. Na és melyik feleségnek e!ég a mai sok­divatú, de kevés pénzű világban három évben egy estélyi ruha ? Ilyen szerény igényű nő nem található máshol, hacsak Afrikában nem. Bár amint a legutóbbi leírásokból kitűnik, az Egyenlítő táján is hódit a divat. Másik oka is van fentebb körül­írt pesszimisztikus álláspontomnak. Akinek van jövödelme, azokat nem lehet egyszerű adókivetéssel beha­józni a házasság csendes, sokszor viharos temperaturájű kikötőjébe. Akinek pedig nincs jövödelme —­és az agglegény hadsereg legnagyobb százalékát ezek teszik —, azokra hiába veinek ki agglegényadót, azon egyszerű oknál fogva „ahol nincs — ne keress". Ezek nem azért nem húzzák fel a karikagyűrűt, mert félnek a házasság láncaitól, hanem csupán azért, mert nincs miből eltartani a családjukat és b. nejüknek három­évenkint sem tudnának csináltatni egy kosztümöt. Pedig három évben egyet legalább mégis kellene, mert hiszen nem élünk az Egyenlítő alatt. Nem tudom megérteni sehogysem ezen új adónem célját. így akarja a kincstár a megcsökkent házasság­kötések számát emelni ? Ha ezt akarja, hát akkor nagyon téved. Olaszországban fordítva csinálták. Ott nem az agglegényeket vágták meg néhány líra erejéig, hanem a fiatalokat elhelyezték el kereső állá­sokba. Adtak a kezükbe kenyeret, életlehetőséget és a Mussolini által kezdeményezett nászvonatok zsúfolva vitték a boldog fiatal párokat a há­zasság révébe és sorba álltak az ol­tár előtt, alig várták, hogy a boldo­gító igent elsuttoghassák. Hát kérem az mégis más, mint a mi drasztikus agglegényadónk. Ott az állam a jövendőjét építgeti, erő­síti, itt a jelen roskadozó falait támo­gatja, reparálgatja. Hát bizony nagy különbség. Az olasz bölcsők száma állandóan emelkedik, nálunk kihaló falvakról számol be a hideg statisz­tika! Agglegény adó! Utolsó nekikesere­dett szorítás a présen, mely perga­mentvékonyságúra nyomta össze a Névtelen Adófizetőt. Üres fantom, melytől éppen az nem ijed meg, kit ijeszteni akarnak vele. Hétpróbások a magyar agglegények. Horác.

Next

/
Thumbnails
Contents