Pápa és Vidéke, 31. évfolyam 1-52. sz. (1934)

1934-07-22 / 29. szám

Akar-e háborút a fiatalság? Egy nagy angol lap hasábjain nem régen fogialkozt k ezzel a kérdéssel. A cikkíró félelemmel vegyes aggoda­lommal konstatálta, hogy a mai fia­talság nagyon kacérkodik a háború gondolatával. Ezt a felelőtlen kacér­kodást azzal magyarázza, hogy a mostani harmincévesek nem vettek részt a világháború őrületes harcai­ban és nem tudják, mit jelent egy újabb háború. Ellenszert is ajánl az angol lap a háborús gondolkodás mételye ellen: Világosítsák fel a fiatal­ságot a háború rémségeiről és annak borzalmas voltáról. Mosolyogni lehetne ezen a naiv bölcselkedésen, mellyel a volt hábo­rús nemzedék egyik bizonyára már megőszült tiszteletreméltó tagja aján­dékozta meg a cinizmusba fulladt világot. Nevetni kellene jóhiszemű naívsá­gán, ha nem rémisztene a világ­háború 20. éves évfordulóján ismét a világégés szörnyű közelsége. Azonban . . . Sem a 20 évvel ezelőtt megkez­dődött háborút, sem a talán nem­sokára kirobbanó új háborút, nem szabad és nem lehet józan ésszel a fiatalság rovására írni. Hogy a világ­háborút mi okozta, milyen érdek­ellentétek végleges kirobbanása idézte elő, azt 16 év óta állandóan magya­rázzák és lassankint mindenki szá­mára érthetővé válik. Hogy a fiatal­ságnak abban nem volt intenzív sze­repe, az biztos. (Hacsak Princip és a többi orgyilkos szerepét nem szá­mítjuk ennek. De ezekkel sem a 20 év előtti, sem a mostani fiatalság nem azonosítja magát.) Nézzük a mostani harmincasokat, akiknek háborús lelkesedésétől any­nyira fél az angol cikkíró. Ez a fiatalság már átélte a háborút. Nem a fronton ugyan, hanem csak a ki­fosztott, éhező és agyonzsarolt és rekvirált hátországban. Ez a fiatal­ság látta a háborút, mikor a fel­virágozott katonavonatok helyett vö­röskereszttel díszített halálvonatok jöttek vissza. Mikor a deli legények­ből sáppadt, tehetetlen roncsok let­tek. Ez a fiatalság érezte a háborút, mikor a hadbament, őszbecsavaro­dott népfelkelő apja helyett gyenge kezébe nyomták az ekeszarvát és töretlen markába fogta a nehéz ka­szát. Érezte a háborút, amikor játék helyett a holnapi nap gondja ránco­sította fiatal homlokát. Érzi azóta is, mert a vérébe szí­vódott, mint az alkoholistának a szesz mérge és azóta sem tud szaba­dulni tőle, mert a háború most is tart, még most sem ért véget. A gazda­sági világháború közülük szedi áldo­zatait, ők a háború utáni háború hősei és hősi halottjai. Nem kell ezeknek a háború, ők j tudják, mi az. Inkább élnék fiatalsá­guk drága, visszahozhatatlan eszten­deit békés örömben, mint mennek a frontra. Inkább a kisfiúkat vagy lányukat tanítanák járni, mint a gáz­felhőben rohamra indulnak. Inkább lennének jószándékú nyárspolgárok, mint marcona katonák. Ha tőlük függene, nem lenne háború. Hiszen az ő életük, az ő testük lesz a git, a fal az országok határán, a lövész­árkok mélyén. Miért kellene a tuda­tos őrület, a tudatos öngyilkosság. Az élet drága, különösen azoknak, akik még innen vannak az élet Rubikonján. S ha mégis nyugtalan, ha mégis ideges a mai fiatalság, az érthető és nem szorul magyarázatra. Mióta az eszüket tudják, a holnap mindig bizonytalan volt számukra és a mos­toha évek elrabolták rútul a fiatal lélek derűjét és boldogságát. De ez a nyugtalanság nem háborús vágy, de ez az idegesség nem a minden­áron való háború óhajtása. Oh nem. Ne féljen ettől drága cikkíró úr. Nem volt még fiatalság pacifikusabb ér­zelmű, mint a mostani harmincéve­sek. Csak az aggastyánok ne csör­gessék rozsdás kardjukat, mert rosz­szul áll nekik s remegő kezükbe inkább illik a hosszú pipaszár. Dr. N. I. Gyújtogat a cséplőgép. július 9-én ebéd után fél 3 óra tájban hatalmas tűz keletkezett Me­zőlak község határában. Kelniczky Gusztáv ottani bérlő szérűjén ugyanis a biborpolyva cséplés közben ki­gyulladt és elégett. Ezzel együtt még elégett a cséplőgép és több gazdasági eszköz; egy elevátor, egy fecskendő, egy emelőgép, 60 drb. üres zsák, két ponyva és többféle gazdasági termény. Az összes kár 10.760 pengő, mely biztosítás révén részben meg­térül. A helyszínen kiszállt bizottság megállapította, hogy a tűz a gépből kipattant szikrától keletkeze t. Július 12-én pedig Takácsi köz­ség határában a a villám becsapott a kepébe rakott árpába. A tulajdonosok: Borsos Lajos és Horváth György ottani lakosok kára körülbelül 40 pengő. A kár biztosí­tás révén itt is megtérül. Szövetcsalók lepik el az országot. Az egyszerű, hiszékeny emberek be­csapásának új módjáról hallunk. Szerte az egész országban min­denütt élelmes, jólöltözött, autón járó ügynökök jelennek meg, akik angol gyárigazgatóknak mondják magukat és posztót, szövetet kínálnak ela­dásra. Érdekes azután, hogy az ügy­nökök oly ügyesen dolgoznak, hogy 4—5 pengős szöveteket 40—50 pen­gőért sóznak a vásárlók nyakába. A rendőrség emberei Weisz Ala­dár galíciai ügynököt a csaló társaság vezető­jét már ártalmatlanná tették, de a hiszékeny közönség rovására még tovább folyik a bűnös mani­puláció. Kinek fütyül a kanári? Szegedi ajándék. Tömött tarisznyával Megjött a nagybácsi, A „DÖMÖSI" paprikát Az imént húzta ki. Fut feléje anyuka, Két karját széttárva: Jaj! lelkem bátyuskám Az Isten is megáldja. A „DÖMÖSIMéle szegedi édes­nemes CSEMEGEPAPRIKA színben, zamatban, illatban és szaporaságban felülmúlhatatlan, tehát a legjobb. Kapható Korona-utca 15. sz. alatt. Vidékre postán szétküldés. «MI»IIHHI IIIIIFI • IHIilllllllllllllillililllillllH Egy érdekes polgári per nyert be­fejezést a járásbíróság előtt a mult héten. Azon folyt a peres vita, hogy egy elszökött kanári madár árát ki tartozik megfizetni. Az történt ugyanis, hogy egy köl­tözködés alkalmával tumultuózus je­lenet játszódott le. A kis kanári kalit­káját Guttmann nadrágként húzták két ellenkező égtáj felé az érdekelt felek. S minthogy az elszakíthatat­lanság csak a fentemlített, közismert cég nadrágjainak elismert jótulajdon­sága s így a kalitka nem bizonyult elszakíthatatlannak, a kis sárga éne­kes fütyülve úgy a felperesre, mint az alperesre, vígan elszállt. Felperes kedvenc madara ilyen egyszerű hűt­lenségébe nem tudván belenyugodni, beperelte az alperest a kanári áráért. A biróság elutasította a kere­setet azon prózai indokból, hogy a kanári megszökését a felperes ténykedése idézte elő s a madárka egyébként sincs az alperes birtokában. Ezzel a méla akkorddal végződött a kanári per, melyben csak az a kérdés nem döntetett el, hogy most már kinek fütyül jogosan a kis kanári ? Hossni évek ófa beváltak az minden meghűléses betegségnél és reumás fájdalmaknál. A valódiságért és jóságért sravafof « minden tablettán látható felírás: Gyógyszertárban kapható. Száz vagon biízaiEtfimagot oszt ki a kormány az idén, első­sorban a nagygazdaságoknak. Ezen­kívül 1400 vágón eredeti bánkuti vetőmagot vásárolhatnak azok a ki­sebb birtokosok, akik vállalkoznak a vetőmag tengelyen való szállítására. A búza alapárát a gazdaság viseli, a mázsánkénti 4 pengős szállítási költ­ség felét pedig a földművelésügyi minisztérium vállalja. A kisebb bir­tokosok még 1 pengő engedményt kaphatnak, ha a szállításhoz zsákról gondoskodnak. autósait búcsújáró tizlye. Kevesen tudják, hogy a mótoros emberek védőszentje Szent Kristóf, aki a legenda szerint életét arra szen­telte, hogy az utasokat átsegítse egyik folyón. A külföldi autóvezetők ko­csiján ott van a plakettja mindenütt. Egyik alsóausztriai falunak temploma Szent Kristóf tiszteletére van szen­telve (St. Christophen). Bécsből egy soffőr egyszer keresztül ment a falun. Megállott a templom előtt, néhány percre bement imádkozni és akkor látta meg a főoltáron Szent Kristóf képét. Barátai között azután elterjesz­tette a helynek a hírét és rövid idő alatt a bécsi autósok szokása lett, hogy ebbe a faluba jártak ki autó­és mótorszentelésre. A szentnek ün­nepe júl. 25., de minden vasárnap rengeteg autó áll a templom előtt és várja megáldását. Szerencsétlenség a szabad­strandon. A szabadstrand népes forgatagá­ban pánikszerű összefutás keletke­zik, valaki magatehetetlenül fekszik a földön. Terelmes Károly 24 éves szövőgyári munkás lépett egy gödörbe s érthetetlen módon, nem tudott fel­kelni. A mentők kórházba szállí­tották, ahol megállapították, hogy igen veszélyes lábtörést szenvedett. Ugyanis jobb alszárának mind a két csontja eltörött. Az Irgalmasok kór­házában ápolás alá vették, ahonnan talán másfél hónap múlva távozhat gyógyultan. Linczendernét tartós gépondoláfás, hajfestés Pápa, Deák Ferenc-utca 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents