Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-04-16 / 16. szám

V»*pa és Vidéke 4 1933 április 16 véd és a templomi vegyeskar. Utána jó idő esetén szent*írlátogatási körjrenet indul a nagytemplomból a kálvária kápolnába, a ferencrendiek templomába, a Sz. Anna templomba cés onnét vissza a nsgytemplomba, ahol este 6 órakor litánia és szentségeltétel lesz. Nagyszombaton reggel 7 órakor tüz-, húsvétigyertya- és keresztkút szentelés, utána sz. mise. D. u. 5 órakor a Sz. Anna templomban, este fél 7 órakor pedig a .nagytemplomban feltámadási körmenet. Húsvétvasárnap hajnali 4 órakor a kálvária-kápolnában feltámadási körmenet, utána szent mise és hússzentelés. A nagytemplomban reggel 7 órakor csendes szentmise, fé! 9 órakor diákmise. D. e. 10 órakor «zentbeszédet mond Msgr. Németh Józseí apát plébános, majd utána ünnepélyes szentmisét celebrál fényes segédlettel; szentmise alatt a templomi vegyeskar Gruber I.: Pastoral miséjét énekli Harsányi József orgonakísérete és Marton karnagy vezénylete mellett. Offertóriumkor Rollerné Tóth Anna és Harsányi József Szentgyörgyi S.: Terra tremuit-jéí éneklik, orgonán kísér Marion karnagy. Fél 12 órakor csendes szentmise. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás. Húsvéthétfőn reggel 7 órakor csendes szent mise; fél 9 órakor diákmise. D. e. 10 órakor szentbeszédet mond Tomózer Lajos káplán, u^ána Msgr. Németh József apát plébános ünnepélyes szentmisét celebrál segéd lettel Fél 12 órakor csendes szeninme, mely alatt a templomi vegyeskar Deák Bárdos György: Szent Imre miséjét énekli Harsányi József orgonakisérete ís Marton karnagy vezényletévei. Rollerné Tóih Anna Szenígyörgyi S. Msvéti énekeit énekli, orgonán kijén Marton karnagy. Délután 3 órakor ünnepélyes vesperás. A bencés templomban nagypénteken teggel 8 órakor, nagyszombaton fél S órakor kezdődnek a szertartások. Az ünnepeken a rendes vasárnapi szentmisék lesznek 7* 8, 72 9 és 10 órakor. A ferencrendieknél nagypénteken feggel 7 órakor szentkeresztúii ájtatosság ; 8 órakor a csonkamise szertartása, szeniségkltétel és szentbeszéd; délután 4 órakor gyász-zsolozsma. (Lamentációk) Nagyszombaton reggel 7 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertyaszentelés, fél 9 órakor szentmise. Délután 4 órakor feltámadási körmenet. Útirány: Assisi Szent Ferenc-utca, Csatorna , Flórián- és Szentilonai utca. Az ünnepek alatt itt is a szokásos vasárnapi szentmise-rend lesz. A pannonhalmi főapát köszönete a Pápa és Vidékének éa a Kath. Kör elnökének. Kelemen Krizosztom pannonhalmi fő apát a következő levelet intézte hozzánk : Nagyságos Főszerkesztő Úr! Méltóztassék megengedni, hogy nagybecsű lapjában a személyemmel kapcsolatban megjelent figyelmes és igen kedves hiradáiokat mély hálával megköszönhessem. Közéleti működésemben azon leszek, hogy lelkiismeretes munkámmal, magyar életemnek egész be csüieíes irányával szolgáljam hazámat s a keresztény magyar társadalmat. Fogadja, mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr, még egyszer hálámnak és nagyrabecsülésemnek őszinte kifejezését, mellyel vagyok készséges hivük: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát. Németh József apátplébánojhoz, a Kath. Kör egyházi elnökéhez pe dig az alábbi meleghangú levelet intézte : Nagyságos Uram! Pannonhalmi főapáttá történt legkegyelmesebb kinevezésem alkalmából kifejezett, a pápai Belvárosi Katholikus Kör választmányi ü'ésén megnyilvánult örömüket, kedves üdvözlésüket és kifejezett jókívánságaikat hálás szívvel köszönöm és szívből viszonzom. Mindig fzivesen gondolok a Belv. Kath. Körre és a Pipa és Vidéke című lapjukra, mert az idő távlatából világosan látom a lelkes munkát, melyet a Kör és a lap munkásai a katolikus ügy érdekében kifejtettek. Isten áldását kérve az Egyesület és a lap működésére, fogadják ismételten kifejeze t, szeretettel küldött köszönetem. Pannonhalma, 1933. március 31. Kelemen Krizosztom. A kath. férfiak lelklgyakorla tait április hó 10—13 ig Szentivdnyi Károly rátóti prépost tartotta. A bencés reálgimnázium díszterme mind;n alkalommal megtelt a pápai férfiakkal és városunk elitje az egyszerű iparossal együtt nagy lelki megújúlással hallgatta Szentiványi prépost rendkívül érdekes és újszerűségével megkapó lelkigyakorlatos beszédeit. A lelkigyakorlatok befejeztével csütörtökön reggel 8 órakor volt a közös áldozás a bencések templomában, ahol a kath. férfiak imponáló sokan vették magukhoz Krisztus testét, ami a legszebb eredménye Szentiványi Károly áldásos működésének. Előadást tart dr. Niszler Teodóz bencés igazgató, a Kith. Nővédő Egyesület ápr. 23-i műsoros ku!túre8tjén. Részletes műsort következő számunkban adunk. Belépőjegyek nem lesznek. A kötelező műsormegváltás 50 fillér. A szép, komoly estre ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét. Magyarász Ferenc dr. lelkigyakorlatai. A fővárosi lapok híradásából értesülünk, hogy Magyardsz Ferenc dr. bakonykoppányi plébános, lapunk főmunkatársa az ezidei nagyböjti időszakban Sárvárott és Egerben a híveknek, ugyancsak Egerben és Szentgotthárdon a gimnáziumi ifjúságnak tartott lelkigyakorlatokat, összesen 28 szentbeszéddel. Megőszült fiatalok. Ha kissé körültekintünk a forrongó Európa horizontján, ha kissé mélyebben vizsgáljuk az erők küzdelmét, meg kell állapítanunk, hogy a küzdelem élén mindenütt fiatalok állanak. Ez természetes is. A fiatalság mindig küzdelemre sarkal, a fiatalság mindig haladásra vágyik, értve ezalatt természetesen a korszerű haladást, melynek szükségszerűségét a rohanó idők okadatolják. Ámde, ami odakint a széles világon olyan természetes, olyan világosan magától értetődő, az itthon lehet még túlkorai, mert hiszen hozzánk az idők gyors paripái mindig későn érkeznek, fatális módon későn. Amíg odakint az öntudatra ébredt fiatalság az öregek komolyságával munkálja az áhítozott jobb jövendő útját és rendet akar teremteni abban a chaoszban, mely a teremtés előiti idők sötétségével fekszik rá a büszke XX. század modern, géptechnikás, éhező világára; amíg odakint, mint történelmi szükséglet és következmény csatasorba hivta a fiatalokat a világégés kataklizmáit elősegítő és előidéző sg?astyánok helyébe; amig odakint 30 éves miniszterek fiatal, sebzetten energiája hajtja, sürgeti rendes kerékvágásba az életet, addig minálunk a fiatalság színe, virága remény nélkül, önbizalom nélkül, megtörve, agyonsanyargatva bandukui a megalázottság, a szenvedés országútján, melynek a végén nem vár a cél, a révbejutás hzjnalhasa dása, nem vár a reggel. Ez a fiatalság, ez a szegény, ron gyos magyar fiatalság már gyermekkorában elindult ezen a tesiet-lelket fárasztó ú'on, s kis gyenge lábát már gyermekkorában össze-vissza vérezte a kegyetlen országút köve, tövise, hogy azután később férfi korba erősödve, a lelkét, a szivét tépje össze a reménytelenség keselyű karma ... Keresz'útat jár a magyar fiatalság a részvétlenség, az önhittség és a kenyér féltés sanda poroszlói között. Hiába ütik: „Mindent a fiatalságért" e frázis nagydobját a hamis április pálmás vasárnapján, eljön kérlelhetetlenül a 8zomoiú, rettenetes nagypéntek, amikor a keresz'járás még szenvedésesebb lesz, amikor az élet súlya elviselhetetlenül súlyosodik, nehezül a görnyedt váltakra, melyeknek a diadalmas fiatalság szépségé ben a jövendő terheit kellene tartani kitartóan, dacosan, büszkén. Szomorú szemű csapat ez a magyar fiatalság, melynek sorában talán ott szürkéllenék, ott rejtőznek a magyar élet csodálatos ígéretei, a magyar nép vezérei, művészei és z8enii. De kérdem, milyen keserű lesz ezeknek a lelke, amig odaérnek a polcra, ahol a hatalom, a vezetés gyeplői futnak össze? Döbbenetes képet rajzol elém az elgondolás és a feleletet nem merem megadni. Mert oda kerülnek egyszer, az bizonyos, hiszen örökké senki sem él a földön és azok is itt kénytelenek hagyni a sáros földtekét, akikt nek az álláshalmozás, vagy más elő? nyög körülmény folytán nem is volt olyan kellemetlen a földi élet, akiknek talán nem volt olyan nagyon siralom völgye ez a megkergült világ. Oda érnek ezek a fiatalok is, — akik nem dőlnek ki a sorból — mert az idö fut, rohan. Hiába minden erőfeszítés, egyszer megroggyan a láb és a reszkető kéz teh Stetten lesz. De mi lesz addig? Az iskolák, az egyetemek évről-évre öntik magukból a diplomával felszerelt fiatalságot, s minden évben nöl azoknak a száma, akik állásnélkül, kenyérnélkül várják a holnapot. Ezeknek a keze doiog után vágyik, ezeknek az esze megoldandó feladatokat vár. Ezek mind dolgozni akarnak, hogy emberi életet élhessenek, hogy családot alapithassanak, hogy a nemzet fenmaradását biztosítsák. S mit kapnak? Üres biztatást, vagy talán azt se. Részvétlenséget tapasztalnak az egész vonalon, s csak addig foglalkoznak a fiatalság ügyével, amíg az a kegyes pártfogók egyéni érdekeit nem veszélyezteti, amig nincsen arról szó, hogy egy jó profitos üzletről le keli mondani. Mert abban a pillanatban, amikor a fiatalság eminens érdeke a kegyes pár fogó zsebéből esetleg kivehetné az egyik jól jövedelmező áliás eredményét, hűvös zárkózoííságába vonul vissza, s a fiatalság előtt becsapja jól párnázott ajtaját, melyen keresztül az élet zsivaja nem szűrődhetik keresztül. És az a gépészmérnök örüljön, hogy valamelyik gyárban a lakatos műhelyben dolgozhatik, ütheti a vasat természetben, mig fejében az új gépek mesés konstrukciót rakogatja össze. És ez a jogász menjen el villamos kalauznak, — elvégre ott is fordul elő jogi eset — s este, amikor hazatántorog a fárasztó munka után, nyerjen fdfrisssüléat doktori diplomája szemlélgetése közbm, melyért 5—6 keserves, nélkülözéses évig tanult és rongyoskodott. Megdöbbentő képe ez a magyar fiatalság sanyarú helyzetének, mely kép mögött ijesztően bújkál a jövő árnya. Csak egy kicsit tovább keli nézni, csak egy kicsit komolyabban bele kell pillantani. Az elkeseredés, a reménytelenség nagyon hálás melegágya a szélsőséges áramlatok blaszfémiájának, veszélyes eszméinek, amit láttunk már néhány sajnálatos esetben. És ki vállalja a felelősséget azért, hogy a nemzet virága, a jövő művelt ifjúsága a baloldalon köt ki, mert hiába kért, hiába várt a mindennapi kenyérre, az elhelyezkedésre, a megbecsülésre? Ki vállalja ? Nehéz és a mostani magyar problémáknak a legsúlyosabb, legdöntőbb kérdése ez. Ezt meg kell oldani és meg is lehet oldani, csak egy kis