Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-04-16 / 16. szám

V»*pa és Vidéke 4 1933 április 16 véd és a templomi vegyeskar. Utána jó idő esetén szent*írlátogatási kör­jrenet indul a nagytemplomból a kálvária kápolnába, a ferencrendiek templomába, a Sz. Anna templomba cés onnét vissza a nsgytemplomba, ahol este 6 órakor litánia és szent­ségeltétel lesz. Nagyszombaton reg­gel 7 órakor tüz-, húsvétigyertya- és keresztkút szentelés, utána sz. mise. D. u. 5 órakor a Sz. Anna temp­lomban, este fél 7 órakor pedig a .nagytemplomban feltámadási körme­net. Húsvétvasárnap hajnali 4 órakor a kálvária-kápolnában feltámadási körmenet, utána szent mise és hús­szentelés. A nagytemplomban reggel 7 órakor csendes szentmise, fé! 9 órakor diákmise. D. e. 10 órakor «zentbeszédet mond Msgr. Németh Józseí apát plébános, majd utána ünnepélyes szentmisét celebrál fényes segédlettel; szentmise alatt a temp­lomi vegyeskar Gruber I.: Pastoral miséjét énekli Harsányi József orgona­kísérete és Marton karnagy vezény­lete mellett. Offertóriumkor Rollerné Tóth Anna és Harsányi József Szent­györgyi S.: Terra tremuit-jéí ének­lik, orgonán kísér Marion karnagy. Fél 12 órakor csendes szentmise. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás. Húsvéthétfőn reggel 7 órakor csen­des szent mise; fél 9 órakor diák­mise. D. e. 10 órakor szentbeszédet mond Tomózer Lajos káplán, u^ána Msgr. Németh József apát plébános ünnepélyes szentmisét celebrál segéd lettel Fél 12 órakor csendes szeninme, mely alatt a templomi vegyeskar Deák Bárdos György: Szent Imre miséjét énekli Harsányi József orgonakisérete ís Marton karnagy vezényletévei. Rollerné Tóih Anna Szenígyörgyi S. Msvéti énekeit énekli, orgonán ki­jén Marton karnagy. Délután 3 óra­kor ünnepélyes vesperás. A bencés templomban nagypénteken teggel 8 órakor, nagyszombaton fél S órakor kezdődnek a szertartások. Az ünnepeken a rendes vasárnapi szentmisék lesznek 7* 8, 72 9 és 10 órakor. A ferencrendieknél nagypénteken feggel 7 órakor szentkeresztúii ájta­tosság ; 8 órakor a csonkamise szer­tartása, szeniségkltétel és szentbeszéd; délután 4 órakor gyász-zsolozsma. (Lamentációk) Nagyszombaton reg­gel 7 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertyaszentelés, fél 9 órakor szent­mise. Délután 4 órakor feltámadási körmenet. Útirány: Assisi Szent Fe­renc-utca, Csatorna , Flórián- és Szentilonai utca. Az ünnepek alatt itt is a szokásos vasárnapi szent­mise-rend lesz. A pannonhalmi főapát kö­szönete a Pápa és Vidékének éa a Kath. Kör elnökének. Kele­men Krizosztom pannonhalmi fő apát a következő levelet intézte hoz­zánk : Nagyságos Főszerkesztő Úr! Méltóztassék megengedni, hogy nagybecsű lapjában a személyem­mel kapcsolatban megjelent figyel­mes és igen kedves hiradáiokat mély hálával megköszönhessem. Közéleti működésemben azon le­szek, hogy lelkiismeretes munkám­mal, magyar életemnek egész be csüieíes irányával szolgáljam hazá­mat s a keresztény magyar társa­dalmat. Fogadja, mélyen tisztelt Főszer­kesztő Úr, még egyszer hálámnak és nagyrabecsülésemnek őszinte kifejezését, mellyel vagyok készséges hivük: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát. Németh József apátplébánojhoz, a Kath. Kör egyházi elnökéhez pe dig az alábbi meleghangú levelet in­tézte : Nagyságos Uram! Pannonhalmi főapáttá történt legkegyelmesebb kinevezésem al­kalmából kifejezett, a pápai Bel­városi Katholikus Kör választmányi ü'ésén megnyilvánult örömüket, kedves üdvözlésüket és kifejezett jókívánságaikat hálás szívvel kö­szönöm és szívből viszonzom. Mindig fzivesen gondolok a Belv. Kath. Körre és a Pipa és Vidéke című lapjukra, mert az idő távla­tából világosan látom a lelkes munkát, melyet a Kör és a lap munkásai a katolikus ügy érdeké­ben kifejtettek. Isten áldását kérve az Egyesü­let és a lap működésére, fogadják ismételten kifejeze t, szeretettel kül­dött köszönetem. Pannonhalma, 1933. március 31. Kelemen Krizosztom. A kath. férfiak lelklgyakorla tait április hó 10—13 ig Szentivdnyi Károly rátóti prépost tartotta. A ben­cés reálgimnázium díszterme mind;n alkalommal megtelt a pápai férfiak­kal és városunk elitje az egyszerű iparossal együtt nagy lelki megújú­lással hallgatta Szentiványi prépost rendkívül érdekes és újszerűségével megkapó lelkigyakorlatos beszédeit. A lelkigyakorlatok befejeztével csü­törtökön reggel 8 órakor volt a kö­zös áldozás a bencések templomá­ban, ahol a kath. férfiak imponáló sokan vették magukhoz Krisztus tes­tét, ami a legszebb eredménye Szent­iványi Károly áldásos működésének. Előadást tart dr. Niszler Teo­dóz bencés igazgató, a Kith. Nő­védő Egyesület ápr. 23-i műsoros ku!túre8tjén. Részletes műsort követ­kező számunkban adunk. Belépő­jegyek nem lesznek. A kötelező mű­sormegváltás 50 fillér. A szép, komoly estre ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét. Magyarász Ferenc dr. lelki­gyakorlatai. A fővárosi lapok hír­adásából értesülünk, hogy Magya­rdsz Ferenc dr. bakonykoppányi plébános, lapunk főmunkatársa az ezidei nagyböjti időszakban Sárvá­rott és Egerben a híveknek, ugyan­csak Egerben és Szentgotthárdon a gimnáziumi ifjúságnak tartott lelki­gyakorlatokat, összesen 28 szentbe­széddel. Megőszült fiatalok. Ha kissé körültekintünk a forrongó Európa horizontján, ha kissé mélyeb­ben vizsgáljuk az erők küzdelmét, meg kell állapítanunk, hogy a küz­delem élén mindenütt fiatalok álla­nak. Ez természetes is. A fiatalság mindig küzdelemre sarkal, a fiatal­ság mindig haladásra vágyik, értve ezalatt természetesen a korszerű hala­dást, melynek szükségszerűségét a rohanó idők okadatolják. Ámde, ami odakint a széles vilá­gon olyan természetes, olyan világo­san magától értetődő, az itthon lehet még túlkorai, mert hiszen hozzánk az idők gyors paripái mindig későn érkeznek, fatális módon későn. Amíg odakint az öntudatra ébredt fiatalság az öregek komolyságával munkálja az áhítozott jobb jövendő útját és rendet akar teremteni abban a chaoszban, mely a teremtés előiti idők sötétségével fekszik rá a büszke XX. század modern, géptechnikás, éhező világára; amíg odakint, mint történelmi szükséglet és következ­mény csatasorba hivta a fiatalokat a világégés kataklizmáit elősegítő és előidéző sg?astyánok helyébe; amig odakint 30 éves miniszterek fiatal, sebzetten energiája hajtja, sürgeti rendes kerékvágásba az életet, addig minálunk a fiatalság színe, virága remény nélkül, önbizalom nélkül, megtörve, agyonsanyargatva bandu­kui a megalázottság, a szenvedés országútján, melynek a végén nem vár a cél, a révbejutás hzjnalhasa dása, nem vár a reggel. Ez a fiatalság, ez a szegény, ron gyos magyar fiatalság már gyermek­korában elindult ezen a tesiet-lelket fárasztó ú'on, s kis gyenge lábát már gyermekkorában össze-vissza vérezte a kegyetlen országút köve, tövise, hogy azután később férfi korba erősödve, a lelkét, a szivét tépje össze a reménytelenség keselyű karma ... Keresz'útat jár a magyar fiatalság a részvétlenség, az önhittség és a kenyér féltés sanda poroszlói között. Hiába ütik: „Mindent a fiatalságért" e frázis nagydobját a hamis április pálmás vasárnapján, eljön kérlelhe­tetlenül a 8zomoiú, rettenetes nagy­péntek, amikor a keresz'járás még szenvedésesebb lesz, amikor az élet súlya elviselhetetlenül súlyosodik, nehezül a görnyedt váltakra, melyek­nek a diadalmas fiatalság szépségé ben a jövendő terheit kellene tartani kitartóan, dacosan, büszkén. Szomorú szemű csapat ez a ma­gyar fiatalság, melynek sorában ta­lán ott szürkéllenék, ott rejtőznek a magyar élet csodálatos ígéretei, a magyar nép vezérei, művészei és z8enii. De kérdem, milyen keserű lesz ezeknek a lelke, amig odaérnek a polcra, ahol a hatalom, a vezetés gyeplői futnak össze? Döbbenetes képet rajzol elém az elgondolás és a feleletet nem merem megadni. Mert oda kerülnek egyszer, az bizonyos, hiszen örökké senki sem él a földön és azok is itt kénytele­nek hagyni a sáros földtekét, akikt nek az álláshalmozás, vagy más elő? nyög körülmény folytán nem is volt olyan kellemetlen a földi élet, akik­nek talán nem volt olyan nagyon siralom völgye ez a megkergült világ. Oda érnek ezek a fiatalok is, — akik nem dőlnek ki a sorból — mert az idö fut, rohan. Hiába minden erő­feszítés, egyszer megroggyan a láb és a reszkető kéz teh Stetten lesz. De mi lesz addig? Az iskolák, az egyetemek évről-évre öntik maguk­ból a diplomával felszerelt fiatalsá­got, s minden évben nöl azoknak a száma, akik állásnélkül, kenyérnél­kül várják a holnapot. Ezeknek a keze doiog után vágyik, ezeknek az esze megoldandó feladatokat vár. Ezek mind dolgozni akarnak, hogy emberi életet élhessenek, hogy csa­ládot alapithassanak, hogy a nemzet fenmaradását biztosítsák. S mit kapnak? Üres biztatást, vagy talán azt se. Részvétlenséget tapasztalnak az egész vonalon, s csak addig foglalkoznak a fiatalság ügyével, amíg az a kegyes pártfogók egyéni érdekeit nem veszélyezteti, amig nincsen arról szó, hogy egy jó profitos üzletről le keli mondani. Mert abban a pillanatban, amikor a fiatalság eminens érdeke a kegyes pár fogó zsebéből esetleg kivehetné az egyik jól jövedelmező áliás ered­ményét, hűvös zárkózoííságába vonul vissza, s a fiatalság előtt becsapja jól párnázott ajtaját, melyen keresz­tül az élet zsivaja nem szűrődhetik keresztül. És az a gépészmérnök örüljön, hogy valamelyik gyárban a lakatos műhelyben dolgozhatik, ütheti a va­sat természetben, mig fejében az új gépek mesés konstrukciót rakogatja össze. És ez a jogász menjen el villa­mos kalauznak, — elvégre ott is for­dul elő jogi eset — s este, amikor hazatántorog a fárasztó munka után, nyerjen fdfrisssüléat doktori diplo­mája szemlélgetése közbm, melyért 5—6 keserves, nélkülözéses évig ta­nult és rongyoskodott. Megdöbbentő képe ez a magyar fiatalság sanyarú helyzetének, mely kép mögött ijesztően bújkál a jövő árnya. Csak egy kicsit tovább keli nézni, csak egy kicsit komolyabban bele kell pillantani. Az elkeseredés, a reménytelenség nagyon hálás me­legágya a szélsőséges áramlatok blaszfémiájának, veszélyes eszméinek, amit láttunk már néhány sajnálatos esetben. És ki vállalja a felelőssé­get azért, hogy a nemzet virága, a jövő művelt ifjúsága a baloldalon köt ki, mert hiába kért, hiába várt a mindennapi kenyérre, az elhelyez­kedésre, a megbecsülésre? Ki vál­lalja ? Nehéz és a mostani magyar prob­lémáknak a legsúlyosabb, legdöntőbb kérdése ez. Ezt meg kell oldani és meg is lehet oldani, csak egy kis

Next

/
Thumbnails
Contents