Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-04-16 / 16. szám

Pápa, 1983 április 9., vasárnap. Ara 16 fillér. XXX. évfolyam, 15. szátr , _ és kiadóhivatal: Fé-utca 12. Telefon 151. ElöHxetésFárak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mIlimé teres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomda vállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szánra Az ötödik felvonás, Irta: Sulyok Dezső dr. Ez a megfordított sorrend egyúttal végtelenül érdekes bizonyítéka az emberiség történeti fejlődésében uralkodó szabályszerű hullámmozgásnak és annak, hogy mennyire érvényesül minden egyes nép egyéni karaktere az államrendszerek kiépítésében és érvényre juttatásában is. Az emberiség fejlődése, mint minden ezen a világon, hullámvonalban halad és iránya az, hogy minden egyes integrálódást újabb differenciálódás vált fel, mely megint és újra csak integrálódik és minden újabb ily módon létrejött egység magasabb fejlődési fokozatot mutat az előzőnél. így volt a fejlődés kezdetén is. A legprimitívebb első egységből, a családból kiváltak részek, melyek egymással szemben már eltéréseket mutattak, s az egyenlőséget gyakorlatban megtagadták. Ezek a szétvált részek egyesültek a törzs integritásában, mely magasabb alakulat volt, mint a család, majd ez is részekre tagozódott és a részek ismét egyesülve alkották a népcsaládot, s annak tagjai újabb és nagyobb egységben tömörülve alkották meg a népet, mely rendekre válva, újabb egységként a nemzetet teremtette. A fejlődés utolsó fázisa a mostani forradalom előtt az angol és a francia forradalom volt, mely a rendeket felemésztve, megalkotta a modern értelemben vett politikai nemzetet. Az angol és francia forradalomnak köszöni létét az az állami alakulat, melyben a mai nemzedék tagjai, mindnyájan születtünk: az osztályokra tagozódott nemzeti állam. A korábbi differenciálódást, a rendeket itt is először az integrálódás követte, megalakult a nemzet, s a francia forradalom első idejében nem volt más az államban, csak polgár (citoyen). Csak a későbbi fejlődési fokozat az, mely a nemzeti államot osztályokra bontotta fel, a kezdet kezdetén ezek az osztályok hiányoztak és csak a gyakorlati fejlődés hívta életre őket és tette az elkülönülés alapjává a vagyont, mely előbb csak tényleges, később már jogi különbséget is tett a nemzeti állam tagjai között (virilizmus, vagyoni cenzus). Ma ott tartunk és a mai forradalmaknak az az értelme és célja, hogy ebből az osztályiársadalomböl újból egy magasabb integritást, egy újabb fejlődési fokot jelentő egységet hozzanak létre és ennek a létrehozásán fárad Lenin, Mussolini és Hitler szemünk előtt lefolyó forradalma. A népek egyéniségének különbözősége ezen forradalom sorrendjében nyer igazolást. Az osztályokra tagozódó nemzeti állam gazdasági megtestesülése a liberalizmus volt, állami gépműszere a parlament. Ez a két intézmény Angliában és Franciaországban alakult ki a maga őseredetiségében és ott nem mint importcikk, hanem a nép lelkéből kinőtt j természetes alakulás jelentkezett. Az angol világkereskedelem volt a liberalizmus gazdasági melegágya és abban virultak ki legteljesebben Adam Smith liberális dogmái. A francia rentier-k világa viszont legtisztábban mutatta meg a tőkekép! zés lehetőségeinek gazdasági skáláját. Politikai téren Cromwell csonkaparlamentje és Robespierre konventje a népképviseleti törvényhozás őseredeti, múzeális példányai. És ezekben az országokban, melyek nem másutt szerzett tapasztalatok alapján, papíroson csinálták ezt a két intézményt, a parlament és a liberális gazdasági szervezet még ma is olyan erős, hogy az új idők forradalmi vihara nem tudott rajtuk rést ütni. Ellenben Németországban, ahol a parlament csak a militarizmus játéka, Olaszországban, ahol a lazzaronik menhelye és Oroszországban, ahol a cári hatalom végrehajtója volt, már régen összeomlott, magával rántva és maga előtt taszítva a liberális-szabadkereskedelmi gazdasági rendszert is. Ezért indult el az új forradalom fordított sorrendben a világra és ezért lett a muzsikok ázsiai népe a maga barbár módja szerint az első Sok jel mutat arra, hogy annak a permanens forradalmi tragédiának, melyben az egész keresztény kultúrát valló emberiség 1914 óta él, az utolsó felvonásában vagyunk, vagy legalább is nemsokára ott leszűrik. Mussolininek immár befejezett fascista rendszere, Hitler uralomra jutása, Roosevelt első kiáltványa azt mutatják, hogy akik az élen vannak ebben a kavarodásban, azok már nem meszsze esnek a végkifejlés stádiumától. Az a tény pedig, hogy ebben a forradalomban Oroszország volt az első, mely kikristályosodott rendszert tudott alkotni, ezt követte Olaszország, majd Németország és Amerika, míg Angliában és Franciaországban ennek a forradalomnak még kezdeti állapotánál sem tartanak, arra vall, hogy itt a népek átalakulási sorrendje megfordított, mint volt azok utolsó nagy forradalmi átalakulásánál. Akkor Anglia kezdte a forradalmat, s Cromwell csonkaparlamentje elsőnek fejeztette le I. Károly angol királyt 1649-ben, ezt a példát csak 150 év múlva követte a francia konvent XVI. Lajossal szemben, s a többi európai államokba, Németországba, Olaszországba csak ezt követőleg, fél századdal jutott el a forradalom szele, Oroszországba meg éppen csak századunk elején. Ma a sorrend is egészen más és a tempó is gyorsabb: nem fognak századok elmúlni, míg az összes államok végigcsinálják azt, amit az elsők már elvégeztek. Sajátságos ebben a tekintetben Oroszország esete, mely anynyira el volt maradva a többi európai államtól, hogy nála a francia forradalomnak megfelelő megmozdulás már időbelileg összeesett a XX. század új karakterű forradalmával és a kettő összefolyva, Kerenszkyj rendszerében hónapok alatt tette meg azokat a fejlődési fokozatokat, amelyek a nyugati államokban legalább is évtizedekig tartottak. Sipiczkynél jó magyaroj konyha, kitűnő italok. (PAPA, FŐ-TÉR 27. SZÄM.) Szolid árak! Elsőrendű szobák! R szobák vízvezetékkel ellátva! 1

4o sírásója annak a rendnek, melynek árnyékában Európa 150 éves nagyszerű fejlődési korszaka húzódott meg. Ugyanígy Olaszország és Németország, melyek az új forradalomban a maguk egyéni módszere szerint ma már szintén a befejezés előtt vannak, míg Anglia és Franciaország még meg sem mozdult. Ez a forradalmi törekvés egyidős a kapitalista parlamenti irányzat uralomrajutásával. Mint Lucifer „Az: ember tragédiájában" mindenütt jelen van, a valóságban is abban a pillanatban, amikor egy emberi mü, egy emberi rendszer létesül, magával hozza a csiráját annak az élősdinek, mely apagyilkosa fog lenni és megfogja ölni az intézményt, mely neki életet adott. A liberális parlamenti rendszer születésénél is megjelent az ipari proletáriát us, mely magában hozta azokat a bomlaszt6 csirákat, melyek ezt a rendszert hivatva voltak kivégezni. Véletlen-e, vagy pedig a sors magasabb rendelkezése hozta magával, hogy ennek az ipari proletariátusnak az első komoly szellemi vezére Marx lett, ami hosszú időre visszavetette a proletár mozgalmak eredményét. Ő nemzetközi, tehát olyan irányban akarta megoldani ezt az osztályállammal együtt járó problémát, mely az emberiség egész fejlődésének irányával ellenkezett. A nemzetközi proletáriátus gondolata első sorban Marxnak köszöni létét, de ma már vilán felül megállapítható, hogy ez az irány abszolúte alkalmatlan volt az osztályok problémájának megoldására. Az emberiség mindig a nemzetek tagozata szerint fejlődött és most is eleve halálra volt itélve egy olyan irány, mely ezeket a természetes adottságokat figyelmen kívül hagyva, internacionális alapon nyúlt a kérdéshez. A háború előtt a munkásság a marxista eszmék hatása alatt abban a meggyőződésben élt, hogy a munkáskérdést csak nemzetközi alapon lehet megoldani. Jött azonban a háború, ahol a szociálizmus kötelékei elszakadtak a nacionalizmus kötélé-