Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-03-05 / 10. szám

i*

á

p« és Vidéke 4 4 Í933 március 5 Munkát és kenyeret! — A mész és faszén szindikátusok. — A hanyatló Rómában kenyeret és cirkuszi mulatságokat követelt az ihzzö néptömeg. Kenyeret, hogy éhigének állati ösztönét csillapíthassa is cirkuszi játékokat, melyeknek végesen és halálosan kegyetlen látványa Sőikorbácsolta benne azokat a még állatibb szenvedélyeket, melyek pillanatnyilag még az éhséget is feledhették vele. A mi népünk a kenyér mellé nem véres látványosságot, hanem munkát kíván. MunkM, mellyel a kenyeret magának és családjának meg tudja szerezni, munkát, mely nemcsak a megélhetésnek, hanem a társadalmi rendnek is alapja és az állam fönnmaradásának biztosítéka. A munkaalkalom tehát többet ér minden programmnál, minden Ígéretnél, minden poüűzáíásnál és aki kereseti lehetőséget nyújt a népn:k, az meg lehet győződve, hogy vezérének valíja és indulni fog utána. Ez a meggyőződés vezette a F.hődunántúli Mezőgazdasági Kamarát.is, amidőn tekintélyének egész sú yával fölkarolta és megvalósította a Bakony is Bakonyalja népének hasznára a mész- és faszéndikdtusok eszméjét úgy, ahogy azt Glaser János a Kamara részéről és Somogyi Lajos diősupusztai bérlő az érdekeltség részéről megtervezte. A szindikátus szaván ne értsünk valami szorosabb érdekszövetséget ^agy Jogi társulást, ne gondoljunk nagy adminisztrációra, mely nálunk úgyis fölemészt minden hasznot, ne féljünk cégjegyzéstől, mérlegtől, kereskedelmi törvényszéktől, társulati időtől és a látens tartalékoknak nevezeti búvóhelyektől, ahol a nyere ség a pénzügyi közegek vizsla szeme «lől is, de a részvényesek hozzá nem értő tekintete előtt is szerényen el szokott rejtőzni. A szindikátus iít és most csak annyit jelent, hogy az ugodi gazdák a tulajdon mészkövüket maguk termelik ki, maguk égetik és maguk is májúk el nagyban, vagontételben, az mgodi állomáson. Azzal, hogy társulnak, biztosították azt, hogy na gyobb megrendelést, vagontételeketjís vállalhatnak. Nem kell tehát a kővel faluzniok, ha nem akarnak és azt az időt, melyet faluzásra fordítanának, otthon új égetésse

1, vagy egyéb, sokszor szükségesebb és hasznosabb munkával tudják eltölteni. Viszont az a szegény fuvaros ember, kinek nincs annyi földje, mely őt otthon lekötné, ezentúl is mehet faluról falura, ha tetszik. A fő, hogy ®z a tömörülés lehetővé teszi a nagy rendelések elvállalását, ezzel széles biti a kereseti lehetőséget, biztosítja a munkát és megkönnyíti a megélhetést. És letöri a kartelt! Ugyanez a bakonyi faszénégetők «sete is. E hó 16-án volt az ő szervezkedésük is Babonybélben, szintén Somögyi Lajos szervezése mellett, ki önzetlen munkálkodásával sokaknak szolgálhat például, hogyan kell a szegény emberekkel törődni. S hisszük is, hogy az érdekelt községek szegény népe, melynek a szénégetés és az azzal kicsinyben való üzérkedés egyik megélhetési forrása, hamarosan rá fog eszmélni ennek a tömörü'ésnek hasznára, ha látj\k, hogy cz neki éven át állandó keresetet biztosít Pedig biztosit, ha fölvesszük a hsreot a külföldről, főképpen Cseh szlovákiából beözönlő faszén ellen. S ha már itt tartunk, még néhány ilyen szindikátust tudnánk az illetékes körök figyelmsbe ajánlani. Iyen pl. a njirfaseprű, melyből a Bakony népe igazán íetszésszerinti menyiséget tudna a városi köztisztasági hivataloknak, meg a Miv-nak szállítani. Ilyen a belső B kony népének specialitása, a fafaragás. Kerék talpak és agyak, lapátok, villák, nyelek, íalyigák atb. Ilyen a kosirfonö-hdziipar. a szalmafonás (szakasztó k, zsomporok, lábtörlők stb.) és a most mindinkább terjedő tengeriháncs fonás, melyből népünk igazán tetszetős sza'yrokat készít stb. Fh az ilyeneket mind a közvetítő kereskedés gyakori uzsorája nélkül, közvetlenül a termelők és készí ők szindikátusától lehetne beszerezni: egyesek tán elesnének az esetleges províziótól, de a kereslet olcsóbban jutna a kínálathoz, ami kétségtelenül csak hasznára válnék mindkettőnek. Minden Démosz henesznél szebben beszél a tett, mondja a köitő. Mi magyarok sajnos még mindig a szavak ékesszólásánál tartunk; reméljük, végre elérkezik a tettek beszéde is. A szindikátusok már ezen a nyelven szólnak jobb jövőről. m. V. dr. Karnevál herceg elvoalt szemlesütve, szinte szégyenkezve. Az utóbbi időkben, különösen az idei farsangban nem tudtuk örömmel fogadni, mert a hajszás hétköznapok keserűsége ott ólálkodott állandóan körülöttünk, s a felhangzó zenesző mellett sem tudtunk megfeledkezni az utánunk lopódzó nincstelenségröl, s a báltermek fényes világítása mellett is ott volt a holnap fekete árnya. Elment Karnevál herceg s füzérbe fűzött jókedvünk helyett megdermedi mosolyunkat s erőszakolt, zokogásnak inkább beillő kacagásunkat vitte emlékül. Jövőre talán majd nagyobb örömmel fogadjuk, s hosszú, keserves böjtünkre jövőre megérkezik az igazi farsang. Vagy talán az igazi farsangok örökre meghaltak ? Konvenfgyűlés. A Foed. Emericana pápai konventjének szokásos havi gyűlése f. hó 8 án este fái 9 órabor lesz a Kath. Körben. Halálozás. Kis Tivadar, könyvkereskedő 43 évi fáradhatatlanul tevékeny és áldásos működés után, életének 72-ik évében, febr. 25 én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 27 én volt.nagy részvét mellett. 25 éves jegyzői jubileum. Srép ünnepe volt febr. 25. a Veszprém megyei Bakonycsernye községnek. Ezen a napon töltötte be Vibor Géza községi főjegyző ottani munkásságának 25 ik évét. D Mut ín fél 5 órakor Bakonycsernye és a körjegyzőséghez tartozó Szápár község együt tes díszközgyűlést tartott. A nagy hófúvások miatt megjelenésében akadályozott járási főszolgabíró helyett Szluka János bakonycsernyei biró nyitotta meg a gyűlést és kijelölte Czémán Istvánt és Cseplák Jánost, hogy kérjék fel az ünnepeltet a gyűlésen való megjelenésre. Rövid néhány perc elteltével a nagy közönség sorfalai kőzött megjelent a községháza tanácstermében lelkes éFenzés közben az ünnepelt. Az elnöklő biró néhány szóval méltatta a jubiláló főjegyző érdemeit és indítványozta a hála és köszönet jegyzőkönyvbe foglalását. A szápári biró hasonló indítványa után a két község együttes képviselőtestülete ezt határozatiig kimondotta. Majd Szlovák Pá! ev. lelkész Bakonycsernye község közönsége és az ev. egyházközség nevében, Czémán István rk. tanító a bakonycsernye! rk. egyházközség nevében, Vaskó Pál Szápár közönsége, DrexW Adolf tanító a szápári rk. egyházbözség és Leventeegyesülef, Tüskés István tanító a tantestület nevében, Feldmann Mőr az iparosbör képviseletében, Mundy Andor főjegyző a kartársai részéről és még sokan mások üdvözölték a jubiláló főjegyzőt, mire ő meghatottan válaszolt. Az üdvözlésekből kitűnt, hogy itt nem csak a hivatalos ejárásában emberi és megértő hiva talnokot, a gondjaira bizott lakosság szerető atyját, hanem az élet gondjaiban immár megőszült, de fiatalos kedéiyü kedves „Gáza bácsi"-jukat is ünneplik barátai. Egész életét jellemző egyszerűségében nem akart ö ünneplést, ezért tisztelői azt titokba n készítették elő. Annál mélyebben hatott nemes szivére, mert érezte, hogy ez az iránta való tiszteletnek és szeretetnek spontán megnyilatkozása volt. Földi kincseket gyűjteni nem tudott, de megszerezte községeinek és ismerőseinek páratlan ragaszkodását és tiszteletét, melyet ez alkalommal kifejezésre is juttattak. Tisztelői emléktárggyal, a rk. egyházközség pedig, melynek világi elnöke, díszes virágcsokorral kedveskedtek neki. A közgyűlés után 100 teritékes bankett volt a Kultúrteremben, mely alatt a Kisgyóni Bányatelep ének- és zenekara szebbnél-szebb számokkal szerepelt Cseplák János karnagy vezetésével. Utána a környék uri társadalma és a két község minden osz táiyának képviselői sokáig együtt maradtak kedélyes hangulatban. Találtak egy pénztárcát és pénzt; egy zsákban gazdasági szerszámok, szék. Igazolt tulajdonosaik a rendőrségen átvehetik. A polgármester előszobájában. Az előszoba ajtaján ki van írva, hogy feleket 11 órától V?l-ig fogad a polgármester. Felmentünk tehát, hogy személyesen meggyőződjünk, milyen az élet az előszoba előtt. Kik és miért jönnek a polgármesterhez? Még nincsen 11 óra, de az audienciára készülök legfrissebbjei már kint topognak a folyosón és várják az ídöt, mikor majd bemehetnek panaszaikkal, vagy kérésükkel a város atyjához, a polgármesterhez. Képviselve van az egész Pápa itt az előszobában. Kinek munka kellene, kinek sok az adója, kinek nincs pénze adót fizetni és halasztást kér. Ezer kérdés, ezer kérés és panasz. De már kezdődik. Az első kérelmező már bement és helyére új ember áll. Ö

reg anyóka. A szája mozog, bizonyára a kérnivalóját ismételgeti, hogy kellő formában előadhassa majd ott bent. Kár ismételni, mert egész biztosan minden kimegy a fejéből, mig kinyitja és beteszi a párnázott ajtót. — Megkérdezem tőle, mit kér majd a polgármestertől. — Nagyot sóhajt és reszkető hangiján előadja, hogy felmondták a lakását és ki akarják tenni, mert fizetni nem tud. Nehéz probléma — gondolom nyomban —, de megvigasztalom, hogy a polgármester majd gondoskodik róla, ne féjen. Nyilik az ajtó, s az anyóka kissé szepegve bemegy és eltűnik az ajtó mögött. O t bent biztosan mosL mondja el bánatát kissé akadozva^' 8 a szeme is tele van könnyel. Megremeg az ember szive, mikor ezeket az apró tragédiákat hallja és i mennyi van, de mennyi, Uram Istene Az előszobában már alig lehet mozogni, annyian várnak a bebocsátásra. Mint egy orvosi rendelő. Tele i beteggel, akiknek az élet fáj, a nyomo • rűság, a nincstelenség. Az orvos ott 1 bent az ajtó mögött, a polgármester, , aki jószívűen, szeretettel simogatja i a sebeket és adja a tanácsot. És ez a fgy megy mindennap, mert az élet i szállítja a betegeket, a segítségre s szorulókat. Az öreg anyóka kijött a polgár- mestertől. Vidám az arca. Nem kelt 11 kimenni a lakásból, a város kifizeti helyette a bárt. Megy-megy az öreg, sietve a vára- kozók között. Valamit motyog, alig érteni, valami olyant mond, az Isten n áldja meg. Ezt biztosan a jószívű 3 orvosra értette, aki ott bent enyhíti it a fájdalmakat és neki is lehetővé & tette, hogy este ösz fejét lehajthassa, i Ez az előszoba szomorú korkép, a s XX század szörnyű, dermesztő, fotog- -j rafiája. —th. .« *************************** * Pipin kapható a Karievlta gyógyszertárban., «a