Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-02-19 / 8. szám

1933 február 12 3 Pápa és Vidéke Teaestély. A belvárosi Kath Kör f. hó 18-án, szombaton fél 9 órai kezdettel saját helyiségeiben teaestéiyi rendez, melyre a Kör tagjait és azok hozzátartozóit ez úton tisztelettel meghívja a Vezetőség. A Pápai Kaszinó f. hó 19 én közgyűlést tart, amelyre a tagokat tisztelettel meghivja az Elnökség. Az eseibm, ha a közgyűlésen elegendő számú tag meg nem jelennék, a köz­gyűlést f. hó 26 án tartjuk meg. Népszínmű előadás. A Kaih. Munkásnők Egyesülete és az Iparos Dalkör f. hó 19 én a bencés reál gimn dísztermében fél 8 órai kez­dettel rendezi farsangi színielőadását. Follinusz Aurél 100 arannyal jutal­mazott, új kiadásban nemrégiben megjelent Náni című 3 felvonásos népszínműve kerül bemutatásra kitűnő szereposztásban. A nagy sikerrel ke­csegtető előadás iránt már most nsgy az érdeklődés. Jegyek 1 P, 80, 60 és 40 fillérért az előadás színhelyén válthatók. Tfiz a vidéken. Folyó hó 12-én éjjel 1 óra tájban Felsőgörzsöny köz­ségben Búzás Elek pBjiája eddig is­meretlen módon kigyulladt és benne volt gazdasági eszközökkel együtt kb. 1000 P kárértékben elégett. A nyomozás folyamatban van. Állami soffőr tanfolyam nyí­lik meg leszállítóit tandíjakkal a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet keretében márc. 6-án este fél 7 órakor az intézet Budapest, VIII., József körűt 6. sz. helyiségében. Bő­vebb felvilágosítás az igazgatói iro­dában beszerezhető. A Magyarországi Káipát Egye« BÜlet Bakony osztálya Pápa, si ki­rándulást rendez Prebichulbe, Sieier ország (1200 m. magas). Útiköltség Pipától oda vissza, teljes ellátással együtt 90 pengő. Érdeklődni lehet Schwarcz Istvánnál, Csáky-uíca 20. A kirándulás kezdődik 1933. márc. 4-én és tart márc 12 ig. Jelentkezési határidő február hó 20. Magyar Zenealbum cimen a magyar zenei élet szempontjából nagy­jelentőségű kottagyüjtemény áll szer­vezés elatt, melyben helyet adnak minden komoly msgyar zeneszerző­nek. Az akció elé nsgy érdeklődéssel tekint a zenei világ. A Magyar Zene album kiadóh vatala (Újpest, gr. Ap ponyi ut. 20.) szivesen fogadja a zeneszerzők megkeresését. VJÍSZ­bélyeg melléklendő. Baleset. Ugcd községben Stall László 8 éves fiú több iskolatársá­val kiment szánkőzni, mely alkalom­mal oly szerencsétlenül esett le a szánról, hogy a bal felső lábszára eltörött. Súyos sérülésével a pápai kórházba kellett szállítani. Gondat­lanság nem terhel senkit. A Közművelődési Egyesület f. hó 19 én, illetve határozatképte­lenség esetén 26 án, vssáuup d. e. 11 órakor tarija évi rendes közgyü lését a Levente O honban, melyre a tagokat ezúton hívja meg az elnökség. Néhány szó a magyar gyümölcs kivitelről. A nagy világ égést követő teljes gazdasági leromlás sem az ipart, sem a kereskedelmet nem érintette oly érzékenyen, mint a magyar me2Ő gazdaságot. Országunk megcsonkí­tásával gazdasági termeivényeinknek belföldi piacokon való elhelyezése a fogyasztó létszám megcsappanásával és a kedvezőtlen értékesítési viszo nyok következtében nagy nehézsé­gekbe ütközik. Hazánk felvevő ké­pessége a jelenlegi túltermeléssel szemben igen gyérnek bizonyul, nincs más hátra tehát, mint a súlyos vál­sággal küzködő magyar mezőgazda számára megfelelő piacot teremteni külföldön. A sokat emlegetett úgy­nevezett .export" célirányos meg szervezése ma minden termelő állam legfőbb gondja, törekvése népének boldogulása érdekében. Ha valahol, úgy nálunk kétszeresen fontos kér­dés ez, de meg közgazdasági mér­legünk szempontjából is különösen kivánatos, hogy termeivényeinknek — többek között a magyar gyü­mölcs — kivitelét a lehetőségig fo­kozzuk. Annál is inkább fontos ez, mert sajnos mezőgazdasági cikkeink jó részét c&upán termelési áron alul tudjuk a világpiacokon értékesíteni, míg gyümölcsfeieslegeinket, ha az jó minőségű, még ma is előnyösen el­helyezhetjük. Hogy a magyar gyü­mölcs számára a küiföldi piacokat megnyerjük, régi jó hírnevét vissza­szerezzük, szükséges elsősorban, hogy az minden tekintetben elsőrendű mi­nőségű legyen. Legyen a termelt gyümölcsünk egészséges, tartós, kül­sejére tetszetős, egytömegű, egyön­telű áru. Helyesebben versenyképes gyümölcsöt, versenyképes áron szál­lítani, ez legyen legfőbb célunk, mi­nek érdekében minden lehetőt el kell követnünk. Örömünkre szolgálhat, hogy az utóbbi években a magyar gyümölcs­termesztés és ennek kapcsán a ki­vitel szép fejlődésnek indult. Termé­szetesen ehhez nagy mértékben hoz­zájárult a külföldi államok gyümölcs­termelésének elsőrendű voita. Főleg Amerika, Kanada, Ausztrália nagy gyümölcsexportjai kényszerítettek ben­nünket arra, hogy velük az okszerű gyümölcstermesztés terén a versenyt felvegyük, ha nem akarunk alul ma­radni. Addig, amíg az emiitett or szágok gyümölcsei hazai piacainkon meg nem jelentek azok kiváló mi nőségével, addig nálunk a közönség igénye is kisebb volt. Nem törődtek a gyümölcs minőségével és bármilyen selejtes áru is volt az, gondolkodás nélkül megvásárolták. Ma azonban a helyzet képe e tekintetben is meg változott. Az igényekhez szokott kö zönség a gyümölcscsel szemben is igényeket lámaszt. Csak az a gyü mölcs biztosltja ma már ex rortőrök részéről az állandó érdeklődést, mely gyümölcs márkás, standardizált áru. Egyedül ez keresett s talál a világ­piacokon biztos elhelyezésre. Magyarország a már ismert okok­ból évi gyümölcstermésének jó ré­szét nagyobb belföldi piacok hiá­nyában külföldön kényszerül érté­kesíteni. Közismert tény azonban, hogy a külföldi exporíörök csak tö­meg és minőségi árú iránt érdek­lődnek. Mi következik ebből ? Hiába van kismennyiségű, da kiváló minő­ségű gyümölcsünk, ezzel sem a külföld érdeklődését, sem megfelelő árat elérni nem tudunk. Ellenben igazság az, ha egyszer a vevő mi­nőségű áruhoz szokott, azt másbor is szívesebben vásárolja. Ha pedig a kereskedő azonos minőségű árút ál­landó száilításra nern tud biztosítani számára, elmarad és nem fog vásá rolni többé. Sajnos hazánkban egye dül a kecskeméti sárgabarack és csemege szőlő az, amely e tekintet­ben a küiföld piaci kívánalmainak megfelel. Hogy fgy van, mutatja az az élénk kiviteli forgalom, amely Kecskemét vidékéről minden évben külföldre irányul. Ebből láthatjuk, hogy a külföld teljes mértékben el­ismeri e vidék gyümölcsének minő­ségét és mindig nagyobb árat fizet érte, mint a saját belföldi áruért. A jó minőségű árú szállításának szük­ségességét igazolják azok a mege­lőző védekezési intézkedések is, ame­lyeket külföld, Németország, Anglia e téren tettek. Ezek az országok nagyon helyesen a legszigorúbban ellenőrzik növényegészségügy! szempontból az oda beérkező gyümölcs és egyéb szállítmányokat s ha azok nem felel­nek meg, a határon visszatartják, azon át nem engedik. Ebből követ­kezik az exportőr nagy anyagi koc­kázata és nem csodálkozhatunk, ha azok ennek tudatában a hazai gyü­mö'csvásárlásoknál a minőség és a gyümölcs egészségi állapotát illető leg a legszigorúbban járnak el. Na­gyon nehéz az értékesítés uálunk a fajták sokfélesége miatt is. Kevés, de jó minőségű fajtát ültetni nagy meny­nyiségben, ez legyen fő törekvésünk. A külföld saját gyümölcsének vé­delme érdekében már régen megva­lósította az áru standardizélását, már­kásítását. Elérte pedig ezt a szigorú válogatással, az egységes, egyön­tetű árura való törekvéssel. Olasz­ország törvényes úton törekszik a külföldre szállított gyümölcsöket el­lenőrizni, márkázni. A törvény szi­gorával sújt le azokra, akik a ren­deleteket be nem tartva, azok meg­kerülésével próbálnak kiszállítani si­lány árút! Látható tehát, hogy a kedvező gyümölcsértékesítés elsősorban a mi­nőség javításával érhető el. A ke­reskedő mindig ott vásárol, ahol jó árut kap. Fontos az egységes válo­gatás is. Ezt a munkát tulajdonkép­pen már a termelőnek és nem a ke­reskedőnek kellene elvégezni, csak­hogy a Inzai gyümölcstermelők a válogatás fogalmával nincsenek tisz­tában. A kaliforniai almával elért eddigi nagy eredmények főleg az egyöntetű csomagolásban keresendők. A hosszú tengerentúli szállítást a ka­liforniai alma jól bírja. A gondos válogatás és az egyenlő nagyságú gyümölcs berakása következtében az ilyen alma szorosan fekszik a ládá­ban, ellenkezőleg kellő csomagolás hiányában a gyümölcs nem szilárd, az a szállítás alatt ütődés!, nyomási foliokat kap, ami természetesen már a minőség rovására megy. Tény az, hogy az amerikai gyümölcs meghó­dította a világpiacokat, dacára, hogy a magyar gyümölcs fz, zamat, fi­nomság tekintetében jóval felülmúlja azt. Mégis a magyar gyümölcs si­lány minősége folytán a külföldi exportőrök részéről nem szívesen vásárolt árú. A termelt gyümölcs kiváló minőségét elérték az ameri­kaiak azzal, hogy a gyümölcsfákat rendszeresen ápolják, kezelik és a küiönféle növényi és állati kártevők ellen gondosan védekeznek. A gyü­mölcsöt a legnagyobb gonddal sze­dik, nagyság és minőség szerint vá­logatják, végül tetszetős Ízléssel cso­magolják. Náluk különösen érvényre jut az sz elv: „a csomag adja el a gyümölcsöt". A szabványos csoma­golás bevezetésével tulajdonképpen az üzlet vált egyszerűbbé, miáltal nincs annyi romlás, kockázat és mi­nőségi kifogásolás, mint nálunk. így fokozzák a gyümölcs iránti kereseti lehetőséget, fgy érnek el nagyobb árat érte. A háború óta világszerte észlel­hető, hogy a gyümölcsfogyasztás lényegesen emelkedett. Az ipari vá­rosok lakóssága mindinkább áttér a gyümölcs, főzelék, tojás, tejtermékek stb. fogyasztására, mert foglalkozása, életkörülményei így kívánják azt meg. Ennek következtében a gyümölcs­fogyasztás érdekében mindenütt nagy propagandát fejtenek ki. Természe­tesen világversenyben csak az az ál­lam állhalja meg a helyét, amelyik a fogyasztó piac követelményeit ma­gáévá teszi és olyan gyümölcsöt, olyan csomagolásban szállít, amint azt a fogyasztók ízlése megkívánja. Krftnlts Jóssal m. kir. kertészeti intéző, Beszámoló a „Cseregyere­kek" ről. A Pápai Közművelődési Egyesület szinészgárdája f. hó 13-án este adta elő Farkas Imre kedves operettjét „A cseregyerekek" et. Zsú­folt ház előtt pergett le a nagysikerű operett és az elit közönség szám­talan tapssal jutalmazta a szépen játszó szereplőket. Papp Sándorné kedves játéka elragadó volt, dr. Tö­mör Dezsőné finom alakítása az igazi magyar nagyasszony alakját eleve­nítette meg, különösen jó volt mir.t fiatal búcsúzó anya. Lakat Ilonka diszkrét, finom játékával és tiszta csilingelő hangjával belopta magát a közönség szivébe. A beteg Fürst Manci helyett beugrott Sághyné Jut­kája igazán élmény volt és viharos tapsokat kapott jóízű alakításáért. Helyesek voltak: Túrák Babi, Ka­tula Miel, Pápai Bözsi, Rádli Ilonka,

Next

/
Thumbnails
Contents