Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-02-12 / 7. szám

Pápa, 1933 február 12., vasárnap. Ara 16 fillér. XXX. évfolyam, 7. szám. Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: F6-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg köaött 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttítkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon : 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szám Meghalt a leghívebb magyar, i IRTA: MAGYARÁSZ FERENC DR. Magyarország fölött mélységes gyász {erjeszti szét fekete leplét : meghalt Apponyi Albert gróf i IV. Károly király és Prohászka Ottokár óta nem volt a magyar nemzetnek olyan betegje, akinek betegágyánál egy egész ország hite imád kozolt volna gyógyulásért, egy egész nemzet remélt volna a remény ellenére, mint Sz. Pál mondja (Róm. 4., 18), egy egész nép szeretete így zokogott volna, mint ahogy mi hittünk, reméltünk és szeretetben rettegtünk Apponyi Albertnek, a nemzet pátriárkájának életéért. És nem csoda. Mert Apponyi Albert gróf nagy lelke egymagában egyesítette mindazt a két érzést, amelynek Magyarország utolsó koronás királya és Székesfehérvár lánglelkü püspöke volt élő jelképe: a hazaszeretetet és a hitet. Apponyi élete a hívő keresztényiéleknek páratlan hazaszeretetét és az igazi magyar embernek mélységes, rendületlen hitét fűzte közel kilenc évtizetes kötelékkel egymásba. Az Ö hazaszeretete nem szó volt, hanem tett, sőt több, mint tett: áldozat volt egyúttal. Mestere volt a szónak, minő egy-egy században csak kevés támad a népek és nem- j zetek öléből; de még nagyobb mestere volt a tettnek, hiszen sajnos sokszor kell azt tapasztalnunk, hogy a szó mesterei el sem jutnak a tettek tövises űíjáig, hol előre haladni nincsen kedvük és kitartásuk, másokat vezetni nincsen erejük és hivatásuk. Az Ö hazaszeretete dolgozott már akkor, mikor mint fiatalember szorgalmasan készült későbbi pályájára. Dolgozott vasszorgalommal, mert a politika, mint élethivatás, szintén egész embert kiván, míg a dilettánsok rakétái csak pillanatokig kápráztatják el a szemlélőt, azután viszszahullanak a sötétségbe, a semmiségbe. Dolgozott, mint pártvezér, mint parlamenti elnök, mint miniszter, mint publicista, dolgozott szóval és tollal, míg a halál az ajakra rá nem lehelte a némaság hideg csókját és a kéznek, az agynak és szívnek oda nem mondotta az apokaliptikus igéket, hogy pihenjenek meg immár munkáiktól. (Apocal. 14, 13.) Apponyi önzetlenül dolgozott. Az ö munkája még vizet sem hajtott az ő malmára, nem hogy zsákszám szerzett volna neki őrleményt. Sőt magát a malmot, az ő ősi éberhardi birtokát is elvették tőle a csehek. Apponyi munkája áldozat volt: a nagy simái, hol a köl;ö szerint nemzet sülyedt el, de a körülálló népek szemében nem gyászkönny ült, hanem kéjes bosszú pokoli tüze égelt. A trianoni sírnál neki kellett ott állania és segédkezni a temetésnél. És ö meghozta ezt a legnehezebb lelki áldozatot. Mikor a mohácsi sikon II. Lajos királyra ráadták az ezüstsisakot, a király gyermekifjű orcája elsápadt... Mikor a nemzet pátriárkája a Mohácsnál mohácsabb trianoni íróasztalon aláírta a kényszerbéke okmányát, az ő örökké derűs arcáról is eltűnt a vérnek életet jelentő pirossága. De mig II. Lajos a saját és nemzete vesztét érezte, addig Apponyi Albert gróf bízott nemzete föltámadásában. Bízott, mert lelke telve volt keresztény hittel, mert csak ez a hit edzé meg lelkét a munkára is, az áldozatra is, a kitartásra is mindkettőben, mindhalálig. És miként hazaszeretete, úgy hite sem volt disz, sallang, cégér, külsőség, hanem meggyőződés és életelv. S ahogy a munkában el nem fáradt, úgy a hitnek megváltásában sem tántorodott meg sohasem. ... Fájhat, ha dőlnek a bérc ősi Fájhat, ha dőlnek a bérc ősi fái, Ha pusztulnak s enyésznek a nagyok. (Tompa: Sírboltban) fái... Az ősi fáknak sincs örök életük, tudjuk. De enyészetük mindig fájdalmas, akár lassú és láthatatlan munkával emészti meg őket a szú, akár váratlanul dönti le őket a vihar. Fáj a talajnak, melyből kinőtt, fáj azoknak is, kik gyümö'csét, árnyékát és oltalmát élvezték. Fáj a magyar népnek, hogy a leghűségesebb magyar nincsen már az élők sorában. De ennek a fájdalomnak is van vigasztalása: az a keresztény hit, mely az ő lelkét átkísérte a halál kapujából az örökkévalóságba és az a fáradhatatlarul munkás hazaszeretet, mely őt most is elvitte a munka útjára, az utolsó útra. Adjon nekünk az ő sírjának keresztfája hitet a szívünkbe és erőt a karunkba, hogy a leghűségesebb magyarnak szent örökségét hűségesen őrizhessük! A hét eseményei. Idehaza. Apponyi Albert grófot, kit hősi, dicsőséges küzdelmei színhelyén, Qenfben ért utol a tragikus halál, szombaton este hozzák Budapestre és az országház kupolacsarnokában ravafálozzák fel. Temetése kedden délelőtt 10 órakor lesz országos gyász keretében. Külügyminiszterré a kormányzó Kánya Kálmán eddigi berlini követünket nevezte ki. A gyüléstilalmat, melyet a Gömbös-kormány hivatalbalépésekor felfüggesztett, újra visszaállították, politikai jellegű népgyűlések tehát nem tarthalók. A belügyminiszter azzal indokolta a rendelet kiadását, hogy féktelen izgatás folyik országszerte az adóemelések miatt, melyek pedig nem is érintik a földmíves és munkásosztályt. A rendelet miatt az ellenzéki pártok most hevesen támadják a kormányt a képviselőházban. Külföldön. Oldhországban forradalmi zavargások törtek ki az olajforrások vidékén és a bukaresti vasúti műhelyekben. A kormány, hogy ura maradjon a helyzetnek, kihirdette az ostromállapotod Szó van arról is, hogy a vasutat és postát katonai igazgatás alá helyezik. Hitler kormánya erős kézzel dolgozik, hogy tisztázza a német belpolitikai helyzetet. Sorra betiltják a szociáldemokrata és kommunista lapokat, a bolsevista központokban házkutatásokat tartanak, a poroszországi vörös kormányt végleg elmozdították állásából és feloszlatták a porosz országgyűlést is. Számolri lehet azzal, hogy a kommunista pártot teljesen betiltják. Csehország ellen a budapesti tudományegyetem pert indított Hágában a nemzetközi bíróságnál, mert 1919. óta lefoglalva tartotta az egyetem 15 ezer holdas felvidéki birtokát. A döntőbíróság febr. 6-án hozott ítéletében visszaítélte a birtokot a pesti egyetemnek. HlREK. ••• Dr. Zoltvány Irén apátűr kitüntetése. A napilapok hirt adtsk arról, hogy a Kath. Tanáregyesület egyhangú lelkesedéssel fogadta el Bitter Illés c. apátumak, a ciszt. r. budapesti Szent Imre főgimn. igazgatójának azt az indítványát, hegy az egyesület az ő mély és őszinte tiszteletének jeléül dr. Zoltvdnyi Irén bakonybéli spáturat örökös disztagjává választotta meg. A magunk és olvasóink részéről is gratulálunk az apáturnak ez űjabb és megérdemelt kitüntetéséhez, mellyel a Kath. Tanáregyesület nemcsak az apáturnak évtizedes tanári tevékenységét, de magát is megtisztelte. Doktorráavatás. Sulyok Kálmán volt veszprémvarsányi, jelenleg torbágyi rk. tanítót, aki a pápai bencés reálgimn.-nak és az állami tanítóképzőnek volt derék tanítványa, febr. 4 én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták. Jegyzőválasztás. Jánosa Ferenc csóti körjegyzőt Magyargencsen (Vas ra.) körjegyzőnek választották. Csótra h. jegyzőnek Wölfinger György ugodl adóügyi jegyző lett kirendelve.