Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-11-26 / 48. szám

1333. november 28 PÁPA ÉS VIDÉKE 5 Megéri a fáradságot engem felkeresni; mert NÍVÓS, MODERN csillárt, új típusú MÁR A NAGY­502 ADÓHOZ készült rádiót nálam szerezhet be legolcsóbban. A világhírű PFAFF rendszerű VARRÓGÉPEK 12 P hsTvi részletre. VILLANYSZERELÉST részletre olcsón vállalok. Goldstein Gyuláné Pápa, Fő-tér 28. sz. n Üli ELIHTEZEM ÜGYEIT BUDAPESTEN! Bizonyára vannak fontos és sürgős elintézni valói a főváros­ban, melyek személyes megsürgetést vagy utánajárást igényelnek. A nehéz gazdasági viszonyok adta természetes vagy kényszerű takarékossága folytán azonban nem kockáztathatja a fel- és leuta­zás, valamint ott tartózkodás költségeit és így fontos ügyei elin­tézetlenek maradnak. Ezen kívánok segíteni. Magánembernek, kereskedőnek, vagy gazdának akár keres­kedelmi, akár magántermészetű ügyei kívánnak elintézést, szemé­lyes utánajárással vállalom azoknak teljesítését. Ha minisztériumokban, vagy más közhivatalban lévő kérvé­nyének, vagy aktáinak állásáról akar biztos meggyőződést szerezni; ha a Nemzeti Banknál kell legális devizaigénylésnek, vagy enge­délynek utána járni; ha bank, vagy kereskedő nem intézi el jogos kívánsága szerint ügyeit vagy reklamációját; ha diák fia nem ír és aggódik egészségi állapota, vagy életmódja miatt, ha rokonsá­gánál vagy magánismerőseinél van elintézni valója stb. stb. . . . mindent személyes megjelenése helyett ugyancsak személyes utána­járással intézek el. A személyes reklamálásnak vagy sürgetésnek megfizethetetlen előnye van a telefoni vagy a levélbeii reklamációval szemben, ezt nem lehet elintézetlenül hagyni, vagy a papírkosárba dobni. Megbízásainak elintézését a gazdasági viszonyoknak meg­felelően igen mérsékelt díjazásért vállalom. Minden egyes meg­bízatásért 50 fillér villamosköltség és 50 fillér levelezési és portó­költségen felül csupán 1 pengő 50 fillér díjazást, összesen tehát 2 pengő 50 fillért számítok. Az összeg beküldését nem kívánom előre, csak a megbízatás elintézése után, mert bizalommal vagyok megbízóim iránt és bizalmat kérek magammal szemben is. Róna Miklós nyug. bankigazgató Budapest, II., Bimbó-utca 3., I. em. 3. 521 Telefon: 52-4—02. 150 körül járó tanítói és tanári lét­szám (az óraadókat is tekintve) kb. 70—75 tanerőt jelent Pápa városá­nak 10 ezer lakosára, ami természe­tesen már meglepően eiőre emeli Pápát a kultúrvárosok sorában. Ennyi tanerővel aránylag kevés város ren­delkezik nemcsak Dunántúl, de szerte a csonka hazában is. gyarapodását illeti, a legújabb idők­ben a ref. kollégium nagyon előre­haladt. Az 1900-as években kimuta­tott 30 ezer kötet ma 64 ezerre gya­rapodott. Az Esterházy-könyvtár is régi, de a főiskolaitól, az állomány­számbeli értékét tekintve, vissza­maradt. Posta, rádió. Újabb szénerek után kutatnak Piliscsaba környékén, mivel a fellen­dült hazai szénfogyasztás következ­tében a pilisvörösvári és a solymári bányák szénkészletének kibányászása a szakértők szerint csupán csak né­hány év kérdése. A magyar terménypiac nyomott hangulatának felélénkitéséhez nagy­ban hozzájárul az a tény, hogy Svájc újabb 500.000 mázsa búzát vesz át tőlünk és általában szabadabb útat biztosít a magyar termékek bevitelé­nek. Pápa város és környéke. Irta: Dr. Tóth Ferenc. (12-ik közlemény.) Anyagi- és szellemi műveltség Pápán. Iskolák. A kultúra első harcosai Pápa és környékén a Szentferencrendiek vol­tak. Már a XV. sz. elején volt itt kolostoruk. (L: Dr. Dornyai Béla: Pápa és környéke. Turistaság és Alpinizmus, Bpest, 1927.) Ezekről az időkről keveset tudunk ; csak a XVII. sz.-ban hallunk újra franciskánus templom- és rendház építéséről, va­lamint kolostori iskolájukról. A XVI. sz.-ban Thurzó Elek pápai földesúr idejében lutheránus iskola terjesztette vidékünkön a műveltsé­get. (1531.) Körülbelül' félévszázad múlva kapunk hírt arról a ref. isko­láról, amely lassan kollégiummá növi ki magát. Ezt az iskolát ma a deb­receni ref. kollegiummal (meg a sá­rospatakival) együtt emlegetik. Ez az a nagyhírű intézmény, amelyben Pe­tőfi Sándor és Jókai Mór is tanult, s amelynek felsőtagozata ma a dunán­túli református egyházkerület papne­velő intézete. (Theológiai Akadémia). (A másik tagozat a ref. gimnázium.) Városunk főiskolája „Istennek, Hazá­nak, Tudománynak" nevel jelenleg is 67 hallgatót 5 professzorával és 6 óraadóval. A művelődésnek nagy apostolai Pápa vidékén is, mint hazánkban szerte a vadontájakon mindenütt, a magyar nemzetnek a nomadizmusból az állandó letelepedésre, a föld meg­munkálására és megszerettetésére köz­reható nevelői: a Szentbenedekrendi szerzetesek. A XIX. sz.-ban a pálo­sok örökségét vették át a „Bencések" a mai székházban és iskolában. A XVIII. sz.-ban eleinte csak négy, majd hat osztályú volt a pálosok gimnáziuma. Jeles tanítványai és ta­nárai sorában látjuk Ányos Pált és Deák Ferencet. Ujabban itt végeztek a Jankovich-Bésán és Esterházy-csa­lád grófi tagjain kívül Beke Manó, Concha Győző továbbá a kiváló tu­dós és tanférfiú dr. Lukcsics József egyetemi tanár és sokan mások. A tanítóképző-intézetek nemcsak, hogy középfokú szakiskolák, de a négy osztályú középfokú iskolákra épített öt évfolyamukkal belenyúlnak már az akadémiák sorába. Pápán három ilyen intézmény működik. Az 1924. évi új átszervezéssel a tanító­képző-intézeti V. évfolyamban — szemináriumi esztendő — nemcsak az alaposabb gyakorlati, de a maga­sabbfokú elméleti kiképzésnek szín­helyei is ezek az iskolák. A helybeli áll. tanítóképző-intézet 1896-ban nyílt meg ; jelenlegi szép barok-stílú épü­letében már 33 éve folyik a tanítás. Amíg a középfokú iskolák tanúlói a kétezres létszám körül vannak, az elemi iskolai tanúlók messze túlha­ladják azt.* Az elemi iskolák száma annyi, mint a középfokú iskoláké. A tanítói lét­szám is elég szép, de korántsem közelíti meg a tanárit, s bizony amíg a középfokú iskoláknál (az óraadó­kat is figyelembevéve) kb. 20 tanúló jut egy tanárra, az elemi iskolánál ez a szám a 60 körül jár. Rengeteg tanúló, tanító, tanár él Pápán. Sok és sokféle iskola van városunkban. A különféle zene- és nyelviskolákról nem is szólva, ame­lyek bizony az utóbbi nehéz gazda­sági évek alatt kissé csendesebben működnek. Különálló helyzetet foglal el Pápán a Mezőgazdasági szakiskola, amely a közelmúltban alakult át a „Föld­műves iskolából". (5 tanárral és kb. 45 tanúlóval.) Ugyancsak különálló szerepet tölt be a csekély létszámmal működő Nő­ipari szakiskola. Hiányzik azonban Pápán a felső­kereskedelmi iskola, bár kereskedelmi szaktanfolyam magánvállalkozáské­pen működik. Az iparostanonc iskola is eléggé kevés létszámmal szerepel újabban városunkban. (47 fiú, 6 leány.) Ezzel szemben a 300-at is meghaladja a továbbképző iskolások (ismétlősők) száma. Az ovodába járó kisgyermekek lét­száma is 300 körül van ; ezek a vá­ros négy ovodájában 6 óvónő felü­gyelete alatt nevelkednek. így látjuk Pápát, a mozgalmas szeptember hó elején, — kb. 5000 kisebb-nagyobb növendék — állam­polgárával. mint Dunántúlnak egyik legélénkebb iskolavárosát. Ezt a jelleget kidomborítja az a tény, hogy 10.000 lakosra kb. 20 tanító jut, ami országos viszonylat­ban nagy szám. Még föltűnőbbé vá­lik, kiemelkedőbb lesz ez a jelleg, ha az összes iskolákat, illetve azok tanerőit vesszük figyelembe, mert a Könyvtárak* Az utóbbi három évtizedben külö­nösen megszaporodtak a pápai könyv­tárak. Amíg 25—30 évvel ezelőtt csak kb. 50.000 műről beszélhettünk (már a jelentősebb könyvtárakat te­kintve) Pápa város területén, ma ez a szám megkétszereződve áll előttünk. A nevesebb pápai könytárak közül a ferencrendi és a ref. főiskolai a legrégibbek, mindkettő már a XVII. sz. előtt fennállott. Sőt számos XVI. sz. beli régi művek találhatók ezekben. Egyesek szerint már a XVI. sz.­ban könyvnyomda is működött Pá­pán. Azóta, a későbbi századokban különösebben a két gimnázium (ben­cés és ref.) tanári kara adott lendü­letet Pápán az irodalmi- és könyv­tári életnek. A XIX. sz.-ban Pápa nagynevű irodalmi alakjai: Vaszary Kolos, Gyu­rátz Ferenc és Tőth Ferenc, ez utóbbi nemcsak mint író, de mint kiváló professzor és könyvtárnok is emle­getett ; ő rendezte először a ref. kol­légium könyvtárát. (1818.) Ami a könyvtárállomány számbeli Végül Pápán az anyagi és szellemi műveltségre jellemző e pár adat is. A pápai postahivatalnál a havi le­vélforgalom 170 ezer darab, hirlap­forgalom 36 ezer, csomagforgalom pedig 8 ezer. Ezenkívül több mint másfél millió pengő készpénzforgal­mat bonyolít le a pápai posta min­den hónapban. Még érdekesebb a rádió nagyarányú használata városunkban. Jelenleg 1020 rádió-előfizető szerepel Pápán. Ez kb. 20 lakosra jelent 1 — 1 rádiót, amig Veszprém megyében a kb. 5000 rá­dióval rendelkező lakosságnál átlag­ban csak 48 emberre jut egy rádió. (243.000 1. szám 1930-ban.) Sop­ronnak 1270 rádiója volt 1929-ben s így akkor 28 lakosnak jutott egy rádió. Csonkamagyarországon kb. 300.000 rádió van használatban, s az kb. 30 lakosra jelent egy rádiót. Budapest nagyon erősen esik itt a latba. * A szöveghez tartozó táblázatok könyvalakban dec. hónapban jelen­nek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents