Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-11-26 / 48. szám

Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtáí 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: fő­utca 12. Telefon: 151. Laptulajdo­TIOS a pápai belvárosi Kath. Kör. POLITIKAI HiETILAP. Pápa, 1933. november 26. v vasárnap. Rettenetesek azok a katolikusok! Nem tudnak megférni. Mindig a más meggyőző­dését és hitét bántják. Gőgösek, min­denkit alábbvalónak tartanak; maka­csok, nem akarnak meghajolni a koncepciók előtt; maradiak, nem ér­tik meg az új magyar állameszményt, amely születőben van; elfogultak, mert elzárkóznak minden elől, ami modern és nagyszerű. A világbölcsek lenézik őket, a szociálreformerek ki akarják őket ir­tani, a divatos irók csúfot űznek el­veikből, gúnyt az életükből. A poli­tikusok pedig éktelenül haragusznak rájuk, mint örökös ellenzékiekre. Miért is ez a nagy ellenszenv min­den oldalról ? A katolikusok nem készítenek világrengető filozófiákat, nem bántják sem a régi, sem az új 1 szociális rendet életükkel nem tűn­nek föl és nem bántanak senkit, de még csak konkurrenciáí sem csinál­nak a nagy politikai elgondolások­nak. Örömmel vesznek minden örök­értékű igazságot, akárki állapítja is azt meg, lelkiismeret szerint maguké­vá teszik az igazságos társadalmi rendet, élvezik az igazi művészet al­kotásait, hiven engedelmeskednek a politikai hatalomnak. Ezeket talán még legádázabb ellenségük sem ta­gadja meg tőlük. Hát akkor hol van a baj! Nem tehet másutt, mint az egyéni hiúsá­gokban és egyéni érdekekben. A ka­tolikusok nem tartják magukat kü­lönbeknek, mint a többi embert. Se magasabbrendü emberek, se maga­sabbrendü fajok nincsenek az emberi társadalomban. A közszájon és filozo­fus szájon forgó magasabbrendüség katolikus nyelven semmi más, mint az élet kevélysége. Van azonban a katolikusokban valami, amolyan csön­des, csökönyös józanság, emiatt nem tudnak mindent egyszerre bevenni, ez lehet bántó az egyéni célokra és törekvésekre. Bizony nem tudnak lelkesedni fel­kapott bölcsekért, divatos reformerek­ért, hajlongó mamelukok politikai vezéreiért. De bántani sem tudják őket, sokkal békésebbek ahhoz. Azt azonban ezek a világ és nemzet­nagyságok engedjék meg, — hadd járjanak a katolikusok a maguk út­ján. Ehhez joguk van és ez nem az állam jóvoltából van meg, hanem ! már a természettől. A hatalom ugyan elnyomhatja ezt a jogot és ilyen dik­taturás levegőben el is nyomják, de ezzel a jog nem szűnik meg. A ka­tolikusok vannak olyan lojálisok, hogy nem követelik maguknak a kínosan finom jogvédelmet. Ilyen fokú elfogultság mellett hiábavaló is lenne. Határozottan kívánják azon­ban azt, hogy hagyjanak nekik békét! A pápai keresztényszociálisták kegyeletes emlékünnepe. Meisel József a haza és a vallás mártírja — mondotta dr. Sulyok Dezső nagyhatású beszédében. Folyó hó 23-án este a Ker. Mun­kásegyletben kegyeletes emlékünne­pély volt. A pápai katolikusság boldogemlékezetű apát plébánosának, Meisel Józsefnek nagyszerűen sike­rült portréját leplezték le. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Grátzer János igazgató nyitotta meg kedves, megható beszéddel az ünnep­séget, majd pedig dr. Sulyok Dezső ügyvéd ment fel a dobogóra, hogy elmondja ünnepi beszédét. Beszédében Meisel Józsefet, mint vallásának és hazájának mártírját állította oda a közönség elé, akit Isten különös kegyelméből a csata­mezőn ért utol a halál. Ez a sors csak az igazi nagyok sorsa. Mert Meisel Jó sef igazán hatalmas egyé­niség volt, akit rövid négy hónap aiatt rajongva megszerettek a pápaiak. A gyönyörű beszéd végén lehullt az arcképről a lepel, s az apátplébános mélytüzű szeme pillantott a képről kedves híveire. A kis ünnepségen az Iparos Da­lárda jól összeszokott együttese hat szép énekkel szerepelt. A portrét Boksay Endre reálgimn. rajztanár művészi kézzel festette meg. Bele véve a képbe a boldogult apát-plé­bános iránt érzett minden szeretetét és tiszteletét, amellyel még ma is ', körülveszik alakját. Lefejezett ember hullája a vasúti töltésen. R vaszari borzalmas lelet rejtélyét megoldotta a hivatalos vizsgálat. — R szülők feddésének következménye. A győr—pápai forgalmas vasút vonalvizsgáló alkalmazottai hétfőn hajnalban borzalmas leletre bukkan­tak. Ahogy a fél hét tájban Pápára érkező vonat közlekedését megelőző­leg Vaszar község határában az elő­írt vonal- és pályavizsgálatot végez­ték, s sínpár egyik oldalán egy vér­rel borított, fejetlen emberhullára, a másik oldalon pedig egy véres em­berfejre akadtak. A vasúti alkalma­zottak értesítése nyomán rögtön bi­zottság szállt ki a helyszínre. A tra­gikus véget ért husz év körüli fiatal­ember német vagy amerikai gyárt­mányú ruhát hordott. Zsebében semmi igazoló irást sem találtak. Jelentkezett egy tanú, aki pápanyőgéri ismerő­sét gyanítja a szerencsétlenüljárt­ban. Ezen a nyomon indulva megálla­pították, hogy Redling Jenő 21 éves fiatalember lelte borzalmas halálát a sinek között. A további kihallgatások során azt is kiderítette a vizsgálat, hogy az elkeseredett fiatalember ön­! gyilkosságot követett el, mert oda­I haza megpirongatták. Előfizetési ár: negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdeté­sek milliméteres díjszabás szerint XXX. évfolyam, 48. szám. Jubilál az Irpalmas Kövérek Társulata. A megyéspüspök jóváhagyta a a pápai ünnepség sorrendjét. — Ezernél több leány nevelését végzik az apácák. — A mai Ranolder-ház története. Épen most háromszáz esztendeje, 1633. november 29-én alakult meg hivatalosan az Irgalmas Nővérek Tár­sulata. Szent Vince és nagy munka­társa, boldog de Marilac Lujza gyúj­totta meg a hatalmas fénnyel, sok melegséggel lobogó szeretetlángot és azok nyomán ma már az egész föld­kerekségen összesen negyvenezer irg. nővér ápolja a betegeket, vigasztalja a szomorúakat, enyhíti a nyomort, tanítja a tudatlanokat és alapítóik nyomdokain járva, gyakorolja az ir­galmasság testi-lelki cselekedeteit. Pápán 1864. óla, tehát közel 70 esztendeje működnek. Eiső állomás­helyük a mai Szentilonai-utcában levő Szeretet-otthon volt, ahol Gitterte Vilma nővérnek, az első pápai fő­nöknőnek vezetésével telepedtek le.. Azóta állandóan folytatják áldásos szeretetmunkájukat. Hatvan éve, hogy a mai Rano!der-fé!e házba költöztek, melyet hat más nőnevelő intézettel együtt építtetett nekik a nagy püspök. Azóta a város és a környéke ka­tolikus nőközönsége nagyrészt ebben az intézetben nevelkedik. Az intézet nagyvonalú működéséről fogalmat al­kothatunk magunknak, ha meggon­doljuk, hogy ma 37 nővér a tanítónő­képzőben 153, a polgáriban 240, az elemiben 550, az óvódában pedig 135 leány nevelését végzi igaz val­lasos és hazafias szellemben. Ugyan­csak a jubiláló Irg. Nővérek Társu­latának tagjai vezetik a városi Sze­retet-otthont, ahol 1930. márciusától fogva hárman mintegy 60—70 aggot ápolnak. Szépen egészíti ki azután a pápai irg. nővérek munkáját a ve­zetésük alatt álló Oltáregylet, Mária­kongregáció, Mária-leányok Társulata Örangyaltársuiat és a nemrégiben ala­kult, de máris szép eredményeket felmutató Otthon-kör, amely az inté­zetből kikerüli leányokat fogja össze. A november 29-i nagy, jelentőség­Sipiczky családias szállodája Fő-tér 27. sz. Termeimet összejövetelek és mulatságok alkalmára díjmentesen bocsájtom rendelkezésre. — Szombaton és vasárnap disznótoros vacsora. Utazó vendégek otthona. Elsőrendű magyar konyha.

Next

/
Thumbnails
Contents