Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-02-05 / 6. szám

Ara 16 fillér. XXX. évfolyam, 6. szár. Politikai hetilap. — Megjalenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: F6-utca 12. Telefon 151. Előfizetési irak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések míllnétsres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: DK. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefoü 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon : 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 17U A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. lelefon: 157. szánt Új adók születésére. Túi vagyunk a gazdasági krízis mélypontján, hangoztatták, dalohák, duruzsolták a fülünkbe a jól értesült augurok hónapokkal ezelőtt. Most már a fokozatos javulás dicsőséges és régen várt őrája következik, harsogták a modern Sybillák. De valami nem passzolt. A jeleket alighanem jobbról kapták a modern jóstehetségek és a Sybillák tudománya cső dött mondott. Vagy talán a gazdasági fellendülés hajnalsugara az, hegy újra emelik az sdékat, s új adókat talál ki a finánc zsenik felette virgonc fantáziája? Ezt még a legkövérebb optimisták sem merészelik állítani. Ezen a héten jönnek a tettek, mondia a miniszterelnök. A hónapokig tartó vajúdás után végre a megvalósuláshoz értünk. De a szü letett gyermek kissé ijesztő leit, s a segédkező bábák obligát jókivánataihoz nem csatlakozik senki és nem hozsannáz senki az újszülöttnek. De minek is, miért. Ez nem megoldása a gazdasági válságnak, ez nem segítés a milliónyi nyomorulton, akik nem tudják, hogy mit esznek holnap, akik máról holnapra élik a szegé nyes, koldus életet. Felfelé srófolják az adót. Érdekes adófilozófia ez. Amikor a kereseti lehetőségek a minimálisra csökkentek, erre a tönkresilányult keresetre újabb terheket rónak. Amikor a teherbiróképesség már alig valami, újabb nehezékeket raknak az Ismeretlen A dó fizető agyongörnyedt vállaira. Különös filozófia ez, pont forditotija annak, amit eddig láttunk, vannak akik értik is, de a (űlnyomó többség nem jutott olyan szellemi magaslatra, hogy ezt megérthesse. Eddig úgy volt, hogy a jövedelmet csak jövedelemmel lehet fokozni, emelni. Most már ennek a tételnek fordítottját állítják az adókivető tudósok. Legalább az tűnik ki a legújabb adórendeletből, hogy a jövedelmet adóemeléssel is lehet fokozni. Ezt eddig nem tudtuk és nem is tapasztaluk. De hát vannak, akik ezt jobban tudják. Pedig há', ha az államháztartás nívóját emelni akarjuk, akkor a magángazdasági jövedelmeket kell fokoznunk, mert hiszen ez a kettő annyira összefügg egymással, mint a levegő éa az élet. Javítani kell a kereseti viszonyokon és lehetőségeket kell teremteni a magángazdasági keresellehetőségre, meri ezeknek mindenkori függvényei lehetnek csak az adók. Nagyobb adókkal csak na gyobb jövedelmeket lehet megterhelni és nem pedig fordiiva. Azután meg a végtelenségig nem lehet fokozni az adókat. Egy bizonyos ponton lúl nem iehet szorítani a prés', mert hiába szorítjuk, nincsen eredménye, sem értelme. A föld mives társadalom nyakig el van adósodva, a birtoka túl van terhelve s még adóssága kamatát sem tudja fizetni, sőt még szegényesen megélni is alig tud; adójával el van maradva, s most még újabb adót vágnak a nyakába. Fizetne is, mert a magyar ember jő adófizető, de miből, hogyan ? erre a kérdésre, erre a kétségbeesett kérdésre válaszoljanak neki a bölcs Adókivetök 1 Vagy talán a kereskedőnél nagyobb célt ér el az adókivetési szisztéma? Nézzük csak ... Régi, hites és hatalmas tőkéjű cégek egymásután zárják be boltjaikat és húzzák le 50—60 éves tiszta, becsületes mult után a redőnyt, mert megtakarított tökéjüket is felemésztette a gazdasági krízis következtében beállott üzlettelenség, forgalomhiány. A iparosság talán jobb médium az adókitaláló szuggerátor kezében ? Ez az osztály ment legelőbb tönkre a XX. század gazdasági harcában. Itt van a legnagyobb munkanélküliség, itt puszíít legjobban a lerongyolődás, az elszegényedés rabja. Itt igazán nincs keresnivalója az új adónemeknek. Ezeken már régen segíteni kellene, ezeknek már régen munkát kellett volna adni, hogy ne kolduljanak, hogy ne éhezzenek, hogy ne legyenek az országutak vándorai, űzött vadjai. Ne higyje azonban senkf, hogy mi maga az adóztatás ellen beszélünk. Nem vagyunk mi sem bolondok, sem őrültek. Adót fizetni kelt és mindig kellett is, amióta exisztál az állami élet. De... Ha az egyik oldalon van adómorál, ha elismerjük és állítjuk, hogy adót kell fizetni, akkor a másik oldalon szigorúan és tárgyilagosan meg kell kívánnunk az adóztatási raisont is, mert a mérleg csak így játszik igazságosan. Ha az adópolitika sikeres akar lenni, nem szabad elhagynia a valóság talaját, nem szabßd elméleti magasságokba röp pennie, hanem számolni kell az adott körülményekkel az adózók teherbíró és fizetőképességeivel. A modern államgazdaság termő medencéje mindig a magángazdaság lesz, amit ha vakon nem vesznek tekintetbe, az adópolitika elvont matematikai műyelet lesz, amiknek tételei a valószerű életben csillagá- j szati számokként fognak hatni. Nem fog sietni a tettekkel — mon dotia — valamelyik zászlóbontó ünnepélyen Qömbös Gyula, mert a józan megfontolások embere. Ezzel a gzép cselekvéssel tényleg várhatott volna még, bármennyire sürgeti is az a rusnya ellenzék a tetteket. Mert azért nem minden és elsősorban fontos az államháztartás egyensúlyának helyrebillentse, amihez: csak kis mértékben járul hozzá az adóemeléssel előálló, gondolt, bevételi többlet, hanem talán milliók életének és jövendőjének biztosítás^ mert nép nélkül nincsen nemzet és nemzet nélkül f;leslegessé válik az állami gépezet. DR. N. I« A hét eseményei. Edehaza. Az Orsz. Közoktatási Tanács alelnökévé a kormányzó Kemenes Illés dr. bencés gimn. igazgatót nevezte ki, akinek egyúttal a tank. kir. főigazgatói címet adományozta. A kath. írók és hírlapírók Pázmány-egyesülete mult héten tartotta évi seregszemléjét. Az idén Tóth László dr., a Nemzeti Újság főszerkesztője mondotta az ünnepi beszédet és eredeti, meglepően új gondolatokkal rajzolta meg az örökké aktuális Pázmány Péter alakját. Viharos lelkesedés közt hangoztatta, hogy cselekvő katolikusokra, alkotó magyarokra van szükség; hogy a katolicizmust nem lehet második sorba állítani a magyarság dolgában. A tornai kerületben heves és izgalmas választási küzdelem után az ellenzéki jelölt, Hadik János gróf győzött 129 szavazattal. A miniszterelnök mult vasárnap Debrecenben és Nyíregyházán ismertette a politikai helyzetet és kormányzati terveit. Hangoztatta, hogy a nemzeti érdekeket mindenkinek a pártpolitika fölé kell helyeznie és nyomatékosan kiemelte, hogy az 1918 as események többé nem ismétlődhetnek meg. A kereszténypárt tiltakozott az ellen, hogy az adóemelö és fizetéscsökkentő rendeletet, melyről lapunk más helyén számolunk be, a parlament megkerülésével léptette életbe a kormány. Az influenzajárvány Budapesten oly nagy méreteket öltött, hogy a kultuszminiszter 10 napra bezárta az összes ottani középiskolákat. Külföldön. Szerbia válsága egyre fokozódik, A horvátok és szlovének után most már Bosznia és Hercegovina is & belgrádi diktatúra eiien fordult és auionomiát követel magának. A kormány — a mi szerencsénkre — nem enged, tovább feszíti s húrt s újabban Korosec volt miniszterelnököt a szlovének vezérét és Macseket, & horvátok vezérét vetette fogságba» A bomlás biztatóan halad előre. A francia kormányt, mely a költségvetés hiányának megszüntetésére eréiyes eszközökéi akart igénybe venni, a képviselőház leszavazta és megbuktatta. Az új kormány már meg is alakult Daladier elnöksége alatt. Bukarestben leleplezték az újabb idők legnagyobb kémszervezetét és a postahivatal negyvenkét tisztviselőjét letartóztatták. Japán hivatalosan bejelentette, hogy szakítani akar a Népszövetséggel és jövőben Ázsiára vonatkozólag semmiféle európai beavatkozást nem tűr el. Iroszágban, mely Anglia társországa, De Valera angolellenes pártja került többségbe a választásokon. Németországban a belpolitikai helyzet szenzációs fordulatot vett. A nemzeti front megbuktatta Sehleiecher kancellárt és Hindenburg elnök Hitlert nevezte ki kancellárrá. A nacionalista tömegek lelkesedése leírhatatlan, míg a vörös front dermedten figyel. Az új fordulat következményei ma. még beláthatatlanok. DARM

O L csomagban a |