Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-07-09 / 28. szám

PflPfl ÉS VIDÉKE 2 nap vigasztalhataílanságától, akiknek hekuba, hogy a világ emberisége a sír szélén az utolsó szalmaszálba ka­paszkodik, nehogy a nyitott sirüregbe zuhanjon. Nekik ez mindegy, csak a trezorokban álljon mázsaszám a sápadt fényű arany, az emberi vá­gyak teljesülése és álma, mely körül táncol ez a veszedelemtől és a közeli bukás rettentő, tébolyító tudatától megszédült emberiség. Zuhan a dollár, s Amerika nem törődik vele, mert az imádat helyett élni akar, mert válságot akar szün­tetni. Nincs semmi baj. Azaz mégis, a spekulálók dzsungeljében, akik az arany örökkévalóságára építették fel könnyű keresetüket. Itt azután ször­nyű a baj, a felindulás, mert a dol­lár zuhanása kissé meghempergeíte őket. Az a mániákus ragaszkodás, mely a spekuláció diszkrét vitézeit a dollár felé hajtotta vakon, most erős fej­koppintásra ébredt és a rémület lett úrrá. Nem baj. A nemzet érdekeivel szemben a kisded egyéni érdekek nem állhatnak szemben. Amikor a magyar gazdasági élet olyan adós­ságterhek alatt nyög, fulladozik, ami­lyen egy ezredév alatt sohasem volt, melynél súlyosabbat már elképzelni is lehetetlen, akkor meg kell szaba­dulni az aranybálványtól, s nekünk sem szabad ragaszkodni egy olyan fantomhoz, mely jelentőségét vesz­tette, melynek emléke máshol már a múlté. Nekünk sem szabad odakötni magunkat a dollár csorbítatlan arany­értékéhez, amikor maga Amerika hagyta ott hűtlenül. Elég sok áldo­zata volt már az arany álomnak, túlontúl sok, míg kábultan táncol­tunk a Bálvány körül. Ledőlt a Bál­vány, zuhan a dollár, nem baj, a dáridós éjszakának egyszer vége kell, hogy legyen. _án. **** *********** ** ********* ü keszői táboriján. Mindennap felhangzik táborunk­ban a vidám dal: A keszői táborban hangos örömmámor van, minden pofa ragyogó, mert a koszt az csuda jó. Valóban, jókedvben még nem szenvedtünk hiányt. A viszontagsá­gos idő ellenére is a fiúk oly nagy szeretettel ragaszkodnak a tábori élet­hez, hogy a parancsnokság kényte­len volt a tábori időt két nappal meghosszabbítani. Igaz, úgy látszik, minket jobban szeret az idő, mint a pápaiakat, mert nálunk Péterpál óta nem volt eső. Természetes nemcsak a konyha, sőt nem is a konyha vonzza cserkészeinket a táborba, hanem a tábori élet egész romantikája. A mos­tani tábor elsősorban előkészület az augusztusi nagy napokra. A jó idő beállta óta teljes erővel folyik a ké­szülődés. Némely napnak oly gazdag a programja, hogy alig lehet lebo­nyolítani. 3-án éjjel a gyermekálmok minden titka valóra vált. Riadó után pompás harci játék volt. Mily izga­lommal harcoltak egymással a fiúk. Mily esengve kérték szeretett pa­rancsnokukat, hogy legalább még egy harci játékot engedélyezzen. Kérésük be is teljesedett. 5-én a jamboree-raj gazdag programmal rendezett cser­készkirándulást (hike), mely aztán egy nappali, élményekben gazdag harci játékkal végződött. Ezen a ki­csinyek legnagyobb sajnálatukra csak a nézőközönség szerepét játszhatták. Nagyszerű élvezetet nyújtott a fiúk­nak még egy akadályverseny. Érde­kesnek látszott a fiúk előtt az a prog­rampont is, mely szerint a parancs­nok a tábort magára hagyta, hogy lássa, hogyan tudnak a fiúk vezető nélkül, saját lábukon megállni. Julius 2-án nagyon sokan, szülők és vendégek megfordultak táborunk­ban. Mindenki megszerette a pápai bencés cserkészeket. Reméljük azon­ban, hogy nem csak itt, hanem Gö­döllőn is sokan meg fogják látogatni a Corvin cserkészeket. Erre a leg­nagyobb szeretettel kérünk is min­denkit. A viszontlátásra! Szomba­ton, 8-án d. u. fél 3 órakor a pápai állomáson! ü Nemzet! Egység Pártjának zászióMó gyűlése Pápán. Zászlóbontó gyűlést tartott a Nem­zeti Egység Pártja a mult vasárnap délután. Alig ütötte el a nagytemplom órája a négyet, a Levente-Otthon nagyterme már zsúfolásig megtelt a gyűlés közönségével. A város min­den rendű és rangú közönsége kép­viselve volt ezen a gyűlésen, melyet vitéz Draskóczy István ny. altábor­nagy, a párt városi elnöke alig né­hány perccel nyitott meg négy óra után. Vitéz Draskóczy altábornagy megnyitója. A szónoki emelvényen ott volt vá­rosunk orsz. gyűlési képviselője dr. Ángyán Béla, a vármegye főispánja dr. Kenessey Pongrác, Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, Szűcs Dezső, aki a gyűlésen nagysikerű beszédet mon­dott és többen még a Párt vezetői közül. A történelem parancsa sürget ben­nünket, kezdte megnyitóját vitéz Draskóczy, hogy a nemzet minden rendű és rangú fiát egy szervezetbe, egy társadalmi közösségbe hívjuk. A mai veszedelmes helyzet nem al­kalmas orra, hogy azok, akik szeretik ezt a földet, ezt a vérrel áztatott drága, magyar földet, széthúzva, kü­lön utakon járjanak. A szétforgácso­lódás gyengíti a nemzet erejét, mert akkor elveszik a kitartás, a céltuda­tosság, mely a nemzet jövendőjét biztosítja. A becsületes munka eddig nem kapott tisztességes ellenszolgál­tatást, ezt csak a nemzeti egység útján tudjuk kivívni, mely szerve­zetben nincs különbség a fehér ápolt kéz és a becsületes munkában meg­cserzett durva kéz között, ahol mind­nyájan testvérek vagyunk, a magyar sorsközösségben. A tetszéssel fogadott elnöki meg­nyió után dr. Ángyán Béla emelke­dett szólásra. Gömbös miniszterelnök ber­lini utja, a belföldi kritikák zuhataga. Fent a parlamentben — mondta dr. Ángyán — a költségvetés tár­gyalásán a gazdasági kérdések do­mináltak. Helyesen mert a nemzet­nek minden erejét a gazdasági kér­dések megoldására kell fordítani. Ez az első teendő, ez a főcél. Az éhes szájaknak kenyeret, a munka­nélküliek ezrének munkát adni. Ami­kor Gömbös ki göngyölte a nemzeti egység gondolatának zászlóját és meg­kezdte az ország megszervezését, nem pártpolitikát inaugurál, hanem a jövendő megalapozásának céljából egy táborba akarja hozni a nemzetet. A külföld csak egységes ország­gal szimpatizál, a külföldi tőke csak ott szeret, ahol rend van, ahol béke van. Gömbös berlini útjának — mondta feszült érdeklődés közepette — csu­pán piacot akart biztosítani a ma­gyar terményeknek, hogy a magyar földek terményeit ne úgy kelljen el kótyavetyélni. Csak a gazdasági po­litika dominálhat most. Taipra kell állítani az országot és ebben össze keil fogni minden magyarnak, mert Gömbös Gyula mindenkit munkatár­sul hív ehhez a munkához, mely hivatva lesz a boldogabb jövendőt biztosítani. Ángyán dr. beszéde alatt több köz­beszólás hangzott el, különösen a karteiek garázdálkodása ellen, de egyébként feszült csendben hallgatta a beszédet az 500 —600 főnyi tömeg. Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos köszöntötte a megjelent vendégeket indítványozta, hogy a gyűlés küldjön üdvözlő táviratot Gömbös Gyulának és Sztranyavszky Sándornak. Szűcs Dezső beszéde. Nem pártpolitikai gyűlés ez, — úgymond — hanem a nemzeti meg­mozdulás jele az utolsó órában. Azok ne jöjjenek ide, akik mindenben bo­got keresnek, akik csak oltogatják a világító fáklya fényét, akik nem értik meg, hogy mit kíván a nemzet. Ez a szervezet egy útra akarja téríteni a külön útakon járókat, ez egy kö­ij zös, szent akaratban kívánja egye­| síteni az ezer és ezer-féle külön aka­ratot. Itt nincs helye az élősdieknek, itt munkásemberek, dolgozók kel­lenek. Szervezési mánia van elterjedve. Mindenki szervezni akar, s ebben a sok féle szervezkedésben van a szer­vezetlenségünk oka. A kapitalizmus­nak, a nagytőkének, a nagyiparos­nak csak addig van meg a jogosult­sága, amíg nem lesz öncélú, amíg nem alakul át kizsákmányolássá (Helyeslés.) Ez az ország nem lehet néhánynak húsos fazeka, hanem itt mindenkinek meg kell kapni a ke­nyerét. Az élénk tetszéssel és tapssal ho­norált beszéd után vitéz Karcsay Béla ny. ezredes, vezető titkár fel­iolvassa a párt szervezetét, az elnö­kök és titkárok neveit, s bejelenti, hogy mintegy 1100-an beléptek már 1933. iulius g a pártba. Ezután a tisztséget viselők letették a fogadalmat, hogy a Vezért támogatni fogják nemzetmentő mun­kájában. Városi elnök vitéz Draskóczy Ist­ván ny. altábornagy, városi titkár vitéz Karcsay Bélk ny. ezredes, vá­rosi titkár helyettese dr. Huszár Ist­ván ügyvéd. Községi elnökök és vezetőtitkárok: Belváros: dr. Kende Ádám, ügyv. kmfőtan., dr. Panner Géza ügyv. Felsőváros: Darány Ágoston g. tan., dr. Rédey Tibor ügyv. Alsóváros: Jilek Ferenc ny. ig., dr. Jilek József ügyv. Erzsébetváros: Küttel Nándor gyár ig.. Szőnyi Károly szöv. tisztv. Tókert: Mihályi Sándor g. felügyelő, vitéz Hevessy József ny. őrnagy. Megválasztott körzeti elnökök s titkárok: I. Dr. Adorján Gyula ügyv., dr. Kende György ügyv. II. Hanauer Béla vasker., Karlovitz László gyógy­szerész. III. Dr. Weltner Sándor fő­orvos, dr. Lendler Sándor ügyv. IV. Horváth Antal földm., dr. Németh István ügyv. j. V. a) Szeleczky Gyula ügyv., Fejes János postatiszt. V. b) Kovács Sándor földm., dr. Rosinger Lajos v. tisztv. VI. Horváth István polg. ig., Kálmán József áilamp. t. VII. a) Szabó János gazd. ig., Kör­mendy Zsigmond gtanár., dr. Nagy Ernő főorvos. VII. b) Dienes Tibor mérnök, Balogh Ernő ny. vm. tisztv. VIII. Pátkai Lajos nagyb., Hartmann Lajos MÁV tisztv., Pulmann János bank tisztv. Ezenfelül megválasztatott 100 városi és 200 községi választmányi tag. A jólsikerült zászlóbontó gyűlés vitéz Dra kóczy elnöki bezárója s a Hymnus eléneklése után 6 óraf táj­ban ért véget. H ÍREK « MEGBUKOTT a londoni gazdasági konferencia is, mini a többi nagy hű-hóval beharan­gozott világmegváltó gyűlés. Hiába gyűléseznek Londonban, Pdrlsban, vagy Genfben, hiába teszik át gyü­lekezési székhelyüket akár a Holdba is, nem lesz addig eredménye ezek­nek a konferenciáknak, míg körmön­font, s agyafúrt diszszónoklatok he­lyett a szónokok szíve nem szólal meg. Nem lesz addig megegyezés, míg megegyezni nem akarnak, mert azt hiába akarják ezek a jó urak elhitetni a naivnak gondolt emberi­séggel, hogy tényleg akarnak is meg­egyezni. Ez nagyobb hazugság, mint az, hogy paradicsomi jólét honol a földön, pedig ezt se hiszi el senki, de azt sem. Szerkesztőségi hír. Sportrova­tunk vezetését a mai számmal Kovács Andor vette át, aki nemcsak elmé­letben ismeri a sport minden ágát, hanem maga is aktiv sportoló. Új munkatársunk szempontjait a város egyetemes sportérdekei irányítják r ezért bizalommal nézünk működése elé.

Next

/
Thumbnails
Contents