Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-05-21 / 21. szám

Pá pa és Vidéke 2 1933 május 21 ° A ' .-Tsr.fs^ Mágnás keverék, középamerikai és columbiai kávéfajtákból összeállított, erőteljes ízű kávé. 1/4 kg. . . . - P 3 70 MEINL GYULA R.-T. Fióküzlet: Pápa, Fő-utca 19. Telefon : S3, szám 5SS ország ellen elhangzottak, majd köszönetet mondott Rooseveltnek és Mussolininak, akik helyes úion ke zesík a világbéke megoldását. A beszéd hatására enyhült a nemzetköz! feszültség. Roosevelt elnök a világgazdasági értesc-zleire meghívott 44 ország mindegyikének államfőjéhez üzenetei intézett, melyben arra szólítja fel a világot, hogy valamennyi nép kössön" ünnepélyes megnemtámadási szerződést. A kisántánt államaiban és Lengyelországban máj. 28-án nagy tüntetéseket rendeznek a revízió eilen. Cserkészország. Valamikor a legfőbb törvényhozói, Túrói és papi hatalom egy kézben Jutott össze. A három munkakör, a hármas hatalom együit sem adott túlsók munkát viselőjének. Amint azonban az emberiség fejlődőit, amint igényei, követelményei szellemi és znyagi téren egyaránt megnövekedtek, a hármas hatalom is száz meg száz, ezer meg ezer ember közölt oszlott meg. A kezdetleges családúllambői kialakult hosszas fejlődéssel a modern állam a maga katonaságával, csendőrségévei, rendőrségével 1 katonai s polgári tisztviselőinek légiójával. A határtalanul megnővekedetí államon az uralkodó, az államfő akarata a hivatalnokok segítségével órák, percek alatt hullámzik végig. Á modern állam gépezete tendkivül pontosan működik, mákép a mai élet a maga bámulatos arányaival nem is tudna az állam keretein belül kibontakozni. Ma bizonyos mértékben minden országnak szükségképen mintaállamnak keli lenni, különben felbomlik. Ha most a modern áliamról, a modern éleiről a cserkészetre fordítjuk figyelmünket, azt látjuk, hogy ez egyes megnyilvánulásaiban, nevezetesen a tábori életben az előbbinek nagyszerű utánzata. Tulajdonképen minden cserkésztábor egy egy pompás mintaállam, de ha a nagyarányú jamboree előkészületeket vizsgáljuk, azt faláljuk, hogy e téren is igazi remekműnek ígérkezik a gödöllői cserkészország. Az egész kis ország feje Teleki Pál gróf, helyettese pedig Sík Sán dor kegyesrendi egyet, tanár, a kiváló magyar papköltő. Ennek a kis cserkészországnak fontosságát felis merte a magyar kormány is, mikor bizonyos mértékben területenkívüliséget biztosított neki, és parancsnokát, Teleki grófot kormánybiztossá nevezte ki. Az egész tábor tíz altáborra oszlik. Ezeknek életét az altáborparancsnokok irányítják s az ő kezükön át fut össze a kéthetes cser készkirályság éleiének minden szála a főcserkész, Teleki táborparancsnok központi hivatalába. Ök szabályozzák, ellenőrzik alíáboraik minden életmozzanatát s gondoskodnak róla, hogy a tábor parancsnok az ő szűkebb törzsével, mondhatnánk minisztériumával állandóan tisztán és pontosan láthassa országa éleiének alakulását, fejlődését. A tábor rendjére külön cserkészekből áüó rendőrség fog felügyelni. E mellett egész sereg beosztod cserkész segít, hogy a parancsnokok óhaja villámként szaladjon végig az egész táboron, s hogy a tábori élet minden zökenő nélkül, gépszerű pontossággal follyéb. Az irodaraj az adminisztratív munkát végzi, a távbeszélőraj a távbeszélő állomásokon szolgál. Küíön rajok gondoskodnak a tábor karbantartásáról, a sajtó felvilágosításáról, fényképészetről, az élelmiszerek pontos szállításának ellenőrzéséről, szórakozásról, kirándulásról. Ha a tábor területén baleset fog történni, azonnal ott fog állani néhány mentő, a legnagyszerűbb felszereléssel. A neip cserkészeket a polgári, 3 cserkészeket pedig a tábori kórházba szállííják. íme mily nagyszerű, képzett szervezetek fognak működni, hogy m'ndenki, aki a negyedik világjamboree rerüleíén meg fog jelenni, csak jót mondhasson Magyarországról, csak csodálni tudja ennek az népnek, ennek az országnaknak fegyelmezettségét, rendszeretetét. A rendes tábor mellet még segédtábor is lesz. Itt felváltva részt vehetnek azok a cserkészek, kik bármi okból nem vehetnek részt a rendes tábor éleiében. Külön fognak mégszerepelni a farkaskölykök, cserkészaprődók, kiscserkészek, valamint az öreg és süketnéma cserkészek is. A cserkészalkotmány kész. Az ország beosztása, éleiének szabályozása a legapróbb részletekig megvan. Nincs ország a világon, melynek életét oly pontos, oly lelkiismemeretes törvények szabályoznák, mint ezét a kéthetes cserkészországét. Nincsen ország, melynek jólétéért oly lelkesen dolgoznának, mint en nek a cserkészbirodaiomnak sikeré ért. Kicsiny terv, de kitudná leírni annak a sok tiszta örömnek, boldogságnak szépségét, mely azok szivét fogja felvillanyozni, kik ennek az országnak határait fogják áilépni! Azért igyekezzünk minéi többen személyesen megélni, meglátni ennek az országnak éleiét, igyekezzünk minél többen részt venni a gödöllői cserkészek boldogságában. Legyen erős. elszántságunk, határozott jelszavunk : Menjünk Gödöllőre i Emberpalánták között. Már évek óta fent áll. Szerényen meghúzódik a Kisfaludy utcában ez a ház egy virágos kert közepén. Nagyon stílszerűen helyezték ide, mert benne is palántákat dédelgetnek, többet érőket, mint a kert minden vi rága: gyermekeket, emberpalántákat. És ez a ház, ez a szerényen meghúzódó csendes lakóhely, amelynek csendjét csak a friss, gyöngyöző gyermekkacaj ezüst csengője ver fel: a Perutz-gyár napközi otthona. Kíváncsi voltam ennek a kis háznak belső életére, mert olyan keveset beszéltek róla. Nem ütötték érdekében a reklám nagydobját, amikor épült, s azóta is hallgatott róla a krónika, mióta elkészült, hát gondoltam egyet és meglátogattam. Kacagó gyermekek között. Dr. Wdtner főorvos úrral men tünk ki, aki minden délután meg szokta látogatni azt a 30 gyereket, akik itt nevelődnek, játszanak, tanulnak és gyarapodnak lélekben és testben. Az épület kívülről nézve is nagyon vonzó formában felépített modern ház beiyomását kelti. A nehéz firagott kapun bslül egy ragyogó tiszta előszoba fogad, ahol minden fehér. De ez az uralkodó szin az egész épületben, szinte fgy is jelezve, hogy ez az épület a gyermekek otthona, az ártatlan tiszta lelkeké. Bent a játszóteremben kb. 30 gyermek, fiú ás leány cseveg, csacjog, játszik, mozog, amikor belépünk. Lotti nővér, aki ezeket a gyerekeket gondozza, felénk siet mosolyogva, s mikor megtudja, hogy újságíró vagyok, szerényen mosolyog és a gyerekekhez siet és halkan valamit mond nekik. A csöppségek hirtelen elcsendesednek és kíváncsian meresztik rám tiszta tekintetüket. Biztosan nem tudják, hogy mi az az újságíró, Isten tudja, mit képzelnek rólam. A modern gyermekápolás eszközei. A főorvos úr körülvezet az épületben. Csodálatra késztet az a gyönyörű fürdőszoba, ahol a gyerekeket fürdetik és mosdstják. Ez a gyermekbetegségek legjobb védőszere, magyarázza a kedves főorvos. Kimegyünk a napozóba. Apró nyugágyak az üvegfaiú helyiségben. Itt alusznak a gyerekek reggel, mert korán, fél 7-kor hozzák ide a gyárban dolgozó szülök a kicsinyeket, s csak bizony álmosak még akkor. Itt pihennek ie szintén ebéd után is a jövendő emberei azokon a parányi ágyakon, melyekben — jegyzem meg nevetve — nekem még a lábam sem férne meg. Tovább megyünk. A konyha. Elragadó tisztaság. Fénylik minden a betűző napsugárban. Mellette az éléskamra. Katonás sorrendbe rakva a befőttek, üvegek. Gazdag felszerelés. Igáz, — eszembe jut — 30 jóétvágyú gyermek kap itt ellátást. Kimegyünk az udvBrra. Parkszerű részekkel széppévarázsolt hely ez. Játszó eszközök: hinta, lovak, ahol a gyerekek építhetik homokból a várakat, az ö gazdag, s nekünk felnőtteknek talán furcsa fantáziájuk után. Dehát a gyermek fantáziája mindig a jövőben mozog. Uzsonna közben* Mialatt a főorvos úrral bejártuk az épületeket, a gyermekeket asztalhoz ültették. Parányi kis székeken ülve fogyasztják a kávét, majszolják a fehér kenyeret. Az arcuk gondtalan, boldog. Lotti nővér szeretettel nézi őket és látszik rajta az öröm, hogy olyan jó étvággyal esznek a kicsinyek. Megfigyelem őket. Mind pirospozsgás arcú, egy sincs közlük sáppadt, betegesen ványadt, ami pedig oly gyakori a munkáscsaládok között. Egészségesek ezek mind, vigyáznak rájuk, mintha nem is fonó* vagy szövőgyári munkások lennének a szüleik, hanem gazdag földesurak, vagy miliomos tőzsdések. Eszembe jut, hogy mi lenne ezekkel a gyerekekkel, akik 6 éves körútig itt nevelődnek, ha nem létesült volna ez az otthon ? A szülők a gyárba mennek már korán reggel, s ezeket a gyerekeket otthon kellene hagyniuk gondozás nélkül. Az anya állandóan nyugtalankodna kis gyerekéért. A munka nem menne jól, mert gondolata otthon időzne, ahol talán a gyerek sir, vagy vagy enni kér, de senki sincs, aki adna neki. Nagy jótétemény ez az otthon. A szociális érzés és gondolkodás legnagyobb bizonyítéka. Most verset mondanak a kicsikék. Feláll egy szőke leány és éneklőstílusban recitálni kezd. Közben megakad és elszontyolodva néz a Lotti nővérre, hogy segítse ki. Nincs baj. A nővér segít és jól sikerül a versmondás. Néhányan közmondásokat adnak elő, majd pedig énekelnek vékony csicsergő hangjukon. Hirtelen, nem tudom miért, a tavaszi erdő jut eszembe, ahol ilyenkor ezer madár csipeg, dalol és énekei az ágon. Itt is tavasz van. Az emberiség tavasza: a gyermek. Küttel igazgató érdeme. Lotti nővér egymásután szólítja fel a kis előadó művészeket, s ez alatt Weltner főorvos űr elmondja, hogy a napközi otthon létesítése Küttel Nándor gyárigazgató érdeme. Az ő szerető és humánus szivében fogamzott meg az eszme, hogy a munkások gyermekei számára egy otthont kell létesíteni, ahol gondoskodnak róluk, mig a szüleik a gyárban dolgoznak. Az eszmét tett követte. Csendben, minden feltűnés nélkül felépítették azt a házat, berendezték a legmodernebb eszközökkel, hogy a gyermekeknek meleg otthont adjanak. És a gyermekek jól érzik magukat, mert igazi szerető anyát kaptak Riedel Sarolta nővérben, akinek minden gondolata a gyermek és lelkének szerető melegét sugározza ezekre a kis munkáigyermekekre, kivétel nélkül mindre. Mellettünk zúgnak a gépek. Elbúcsúzunk. Még fülembe cseng,