Pápa és Vidéke, 30. évfolyam 1-53. sz. (1933)

1933-05-07 / 19. szám

Pápa, 1983 április 19., vasárnap. Ara 16 fillér. XXX. évfolyam, 15. szátr , •P • gjalsnik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: F6-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések kőzött 4 fillér, a szöveg kösött 5 fillér. Felelős szerkesztő: DR. NÉMETH ISTVÁN. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12. Telefon : 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzet Nyomdavállalat, Csáky-utca 21. Telefon : 157. szám A fejlődés iránya. Irta: DR. RÉDEI TIBOR. Hi végigtekintünk az emberiség csoportosulásainak fejlődésén, azt látjuk, hogy a történelem előtti időben az ember kisebb nagyobb ?zámú egyedekből alkotolt hordákban élt. A hordának nevezett cscporíosu'ása az embereknek nem volt öntudatos, hanem csak alkalmi egyesülést je lentett. Lassan, lassan alakult ki az emberben a családiasság érzése és képződött egy újabb egység, amely már céliudatos csoportosu'ást jelen tett, a család. A család tagjai nem széledvén sze te széjjel, ahpjául szolgáltak egy további csoportosulásnak, a nemzetségnek. A nemzetségből a fejlődés magasabb fokán kialakultak a törzsek, melyek már magasabb társadalmi tagozódást jelentettek. Az emberiség eddig felsorolt csoportosulásainak alapját egyrészt a vérrokonság, másrészt a közös vallási kultusz, temetkezési hely stb. képezték, mely összekötő kapcsok között nem utolsó helyen a közös nyelv szerepelt. Ezen csoportosulások azonban inkább érzelmieknek, mint gazdaságiaknak tekinthetők, hisz alapjukat is javarészt az ember szub jektiv érzelmi életének szükségletei képezték. A fejlődés további irányát azonban mindinkább az ember megélhetési viszonyai irányítják és így alakulnak ki a törzsek egyesüléséből az államok. Tévedés volna azonban az eddi giekből azt a következtetést levonni, hogy az államok alakításánál és főleg az államok népét összetartó erőknél tisztán a gazdasági egymásrautaltságot kell számításba vennünk. Ezen erőket — különösen a múltban — kiegészítették az érzelmi momentumok, imlytk kőzé elsősorban a közös nyelvet kell számítanunk, mint á nemzeti államok népét legerősebben összefogó kapcsot. Az igy kialakult államok igyekeztek oly módon berendezkedni, hogy minden grzdasági szükségletüket az ország határain belül tudják kielégíteni. A techniua és az igények fejlődésével, de leginkább a közlekedési eszközök terén mutatkozó forradalmi újításokkal kapcsolatban azonban mindinkább szűknek bizonyultak az országok ha'árai és a kereskedelem, meiy azelőtt főleg nemzeti kereskedtkm volt, mindinkább kibővült és kia'akult a nemzetközi kereskedelem és érintkezés. A nemzetközi kereskedelem kialakulására és annak szervezetére szükség is vcP, mert egyes országok, tekintetlel a népességük szaporodására, nem tudták volna fedezni a lakósság összes szükségletét. A szépen meginduló fejlődésben azonban nagy gátlésként jelentkezett az egyes államok politikai célki űzése. Ugyanis minden állam a maga polgárainak szűkebb körű érdekét tartotta szem élőit és megfeledkezett az emberiség egyetemes érdekeiről. Ennek következtében az egyes államok vámok kai vették körül területeiket és megkezdődött az a harc, mely napjainkban is tapasztalható, az államok kőző ti gazdasági háború. Hegy ez hova vezetett, azt bővebben nem kell fejtegetni, mert látjuk, hogy ahelyett, hogy a: államok elérték volna kitűzött céljukat, a polgáraik gazdasági helyzetének javulását, ép az ellenkezőjét érték e), az egyes országok anyagi tönkreju tatását, mely a végeredményben az egyeteme emberiség gazdasági és erkölcsi csőd1 jéhez vezet. Az államoknak ezt az ésszerűlen mindenki harcát mindenki ellen és ennek következményeit, az egyes ál lamok tönkrejutását, elsősorban Ame rikában vették észre, ahol belátva a gazdasági téren való egyesülésnek nsgy horderejét, Északamerika kis államai lemondottak a szuverenitás gazdasági vonatkozásairól és meg alakitolták az Északamerikai Egyesü t Államokat. Európa — bár büszkén vallja, hogy a modern fejlődés innen indult ki — még nem jutott el a fejlődés ezen magasabb fokáig. Pedig a fejlődés nek ez az egyetlen útja. Az embe riség csoportosulásainak előbb ismertetett alakulatainál látjuk, hogy hasonlóan a csendes tóba dobott kő nyomán támadó hullámokhoz, az emberiség is mindig szélesebb és szélesebb tőrben alakította ki a maga egyesüléseit, kezdve a csalid meghitt körénél és eljutva a nemzeti állam gazdasági egységéhez. Ei sem képzelhető azonban, hogy a fejlődés itt kulmináljon! Hisz még elgondolni is nevetséges és abszurd, hogy ma, midőn a gőz pegazus öt óra alatt Pestről B'csbe röpít bennünket, midőn a modern Daedalus, a röpülő ember, egy nap alatt eljut Konstantinápolyból Londonba, midőn a nyersolaj motorokkal hajtott tengeri óriások alig tíz nep alatt érik el földrészünkről indulva az újvilágot, midőn szobánkban becsukott ablakok mellett perceken belül hozzánk jutnak az amerikai tőzsde hirei, nem ', képzelhetjük eJ, hogy a közlekedési technika ilyen arányú fejlődése mellett az európai kontinens területén lévő államokat kínai filial zárhatjuk el egymástól. De menjünk tovább. Még elgondolni is nevetséges és groteszk, hogy mikor autón ii — ezen a ma már úgyszólván „lassú" közlekedési eszközön — alig k t nap alatt Angliába érünk, öt ha szor kelljen pémünket átváltani hol sillingre, hol cseh koronára, hol svájci frankra, hol márkára és végül angol fontra Kéíségte ei, hogy Európának nehezebb ksz az utat megtenni Páneurópáig, mint volt Amerikának az USA-ig. Ott nem kellett számolni az államok nyelvi és faji külömbségei vei, amelyek Európában az Európai Egyesült Államok kialakulásánakta Ián legnagyobb kerékkötői. Azonban ezen érzelmi gátakat le fogják küzdeni, mert le is kell hogy küzdjék a r.emze i államok népének önfenntartási ösztönei. Hogy ez be fog következni, sz kétségtelen, mert az érzelmi momentumok mindinkább háttérbe szorulnak a kenyér gondok mellett és ha valamikor igaz volt az a mondás, ubi bene ibi patria, úgy a XX század emberének gondolat világát feltétlenül ez az eszme hatja át. Ismétlem, a fejlődésnek ez az iránya meg van adva. Nem szabad azonban arra gondolni, hegy ezzel a mintegy gazdasági kényszerrel kiölhetik az emberiség lelkéből azon nemes érzést, melyet a hszaszeretet fogalma alatt ismerünk. Erre nincs is szükség ! Eít mi magyarok kiváltképen könnyen megérthetjük. Gondoljunk csak ÍZ Osztrák Magyar monarchia közös ügyeire, lit ugyanis mindazon ügyek, meiyek nem kívánták meg a körös intézést — sajnos, hi nem is egészen, de legalább elvben — meghagyattak a monarchiát alkotó két állam szuverén hatáskörében. Ezzel szemben azok az ügyek, amelyek megkívánták a vezetés egységet, közös ügyekként, közös minisztériumban intéztettek és ennek ehenére sem tudták kiölni a m8gyar nemzetből a hazaszeretet magisztos érzelmét. Az Európai Egyesült Államokat*, mint a csoportosulásnak ezen magasabb fokát, szintén csak olyan elgondolással lehet összehozni, me'y megtartva az alkotó államok bizonyos irányú szuverenitását, csak gazdásági téren fogja össze a jelenben még divergáló erőket. Ehelyütt elsősorban az annyira káros vámterületek kbontására kell gondolnunk. Már magában ez nagy előhaladást fog: jelenteni Európa boldogulása felé. Gondoljunk csak Németországra* ! mely szintén a vámunió révén lépett a gazdagági fellendülés azon útjára, melyen a háború előtt állott. A további lépésnek a közös nemzetközi valuta megteremtésében kell megnyilvánulnia. Ezt pedig követnie kell a közös hadsereg felál'ításának, mely egyedül alkalmas arra, hogy az újabb világégést megakadályozza. Természetesen mindezen intézmények csak § nemzetek őszinte barátságán, megértésén és az egymásrautaltság szükségszerűségén alapulhatnak, félretéve minden beteges és feltétlen végzetessé váló álhazaszereteíet és egyéni hiúságot. Sajnos Európa népei úgy látszik még nem érettek meg a természetes fejlődés ezen magasabb fokára. Az: Európai Egyesült Álamok eszméje azonban korántsem utópia. A gazdasági életnek a kenyérért való kegyetlen harca feltétlen jobb belátásra fogja bírni a ma még ádáz ellenségként szembenálló nemzeteket, mert Sipiczkynél jó magyaros konyha, kitűnő italok. (PAPA, FŐ-TÉR 27. SZAM.) Szolid árak! Elsőrendű szobák! R szobák vízvezetékkel ellátva!