Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-04-17 / 16. szám

Pápa és Vidéke 2 1932 április 19 labdák, dresszek, belsők és egyéb felszerelések IFJ. STERN LIPÓT Pápa, Kossuth-utca 13., cégnél kaphatók. az akció Európa gazdasági rekonstrukciójának érdekét szolgálja ás annak megvalósítása irányában az első lépést jelentheti. Franciaország a tárgyalások folytatását kivánja és a németeket és olaszokat vádolja a kudarcért, akik nem hajtandók érdekeikkel ellentétes egyezmény aláírására. Hindenburgot választották meg a Németbirodalom elnökévé. Az ápr. 10 íki pótválasztáson, amint az előre látható volt, Hindenburgot újabb hét évre német birodaimi elnökké választották. Hindenburg 19 359.642, Hit ler 13,417.460, a kommunista Thälmánn pedig 3,705.000 szavazatot kapott. Csehországban lemondott a vasutligyi miniszter, mert a kormány felemelte a forgalmi adót. A horvátok újultan megkezdték a politikai szervezkedést alkotmányos jogaik biztosítására, mert hiszen a mostani kormány is diktatúrát tart fenn. Hindenburg szükségrendelettel feloszlatta a német nemzeti szociálista párt rohamosztagait. A dunai államok genfi megsegítését májusra halasztották. A leszerelési konferencia új ülésszaka Amerika javaslatával kezdődött, mely éles támadás a tartós fegyverkezések ellen. Videant consules ... Polllläai tanulmány. Irta: dr. Magyarász Ferenc O. Cist. (Első közlemény.) Ügyeljenek a consulok, hogy az állam kárt ne szenvedjen: ez nemcsak szállóige, ez egyúttal tételes törvénye volt a római köztársaságnak, mellyel valóságos diktátori ha falmat ruházott a két consulra, valahányszor a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseke! követeitek. Ezt az „egyszakaszos törvénycikk'et akarta Cicero is mindjárt a Catil ina elleni első beszéd legelején a forradalmárok és fölforgató elemek ellen alkalmaztatni. Videant consules: Catilinának és éretlen társainak titkos terve valóságos gyermekjáték ahhoz a borulathoz képest, amely mostan egyre vigasztalanabbá teszi a magán- köz- és nemzetközi életnek egét. Oond és nyomorúság, harc és pusztulás volt máskor is, és ha va laki vitatni akarná, megengedjük neki, hogy a fizikai és anyagi értelemben vett pusztulás máskor, pld. a tatárjárás és a iörökhódoltság után, esetleg a Bach-korszakban, nagyobb is voll. De akkor megvolt az, ami most hiányzik: IV. Bélának, a második honalapítónak gondviselésszerű egyénisége, majd meg a bécsi udvarnak nemzeti szempontból ugyan áldatlan emlékű és magyarellenes, de pusztán anyagi szemmel nézve, vaskövetkezetességü és célludatos politikai rendszere és a Bach korszakban olyan európai viszonyok — osztrák olasz, osztrák-porosz háború —, melyek a nemzet sebeinek gyógyulását és az ország újjáéledő sát siatíetlék. Da most? Hol van most egy harmadik hon alapító egyéniség, hol van most egy nemzetmentő rendszer, hol van most a nemzetközi viszonyoknak olyan kedvező alakulata, melynek a szegény Csonkamagyarország hasznát láthatná ? Viszonyok, rendszer, egyéniség: e három fejezetre osztom politikai tanulmányomat, melyet szántszándékkal a vidéki sajtóban helyezek el. Teszem azt egyrészt azért, mert a vidéki sajtó igen Eok tekintetben szabadabb, függetlenebb, szókimondóbb a fővárosinál, mely mindig a pártszempontoknak vagy a szubvenciónak, esetleg a kiadóhivatalnak sinautóján járva, híjával van a teljes mozgási szabadságnak; másrészt a fővárosi politikai sajtó néha egyoldalú, a vidéki éle'et vagy nem ismeri, vagy nem ítéli meg szabatosan, mig a vidéki sajtó épp a vidék politikai, gazdasági, szociális és kultúráiig pulzusán tartja kezét és figyeli annak minden lüktetését. Kell e rá példa? Az első állításomat, hogy a fővárosi napisajtónak nincs abszolút függetlensége, nem is kell bizonyt tanom. Minden lap mögött egy érdekeltség ál), minden lap ennek az érdekeltségnek szemüvegén keresztül nézi a világ folyását. A másik állításom mellett szól a mi egész régi politikai életünk, melynek minden tejfölét a főváros szedte le; oda tereltek minden vasúti forgalmat, ott épült minden iskola, minden kórház, stb. és hosszú évtizedeknek kellett elmulniok, mig ráeszméltünk ennek az egyoldalú, mindent abszorbeáló fővárosi politikának terméketlen és káros voltára. És a fővárosi sajtó természetesen ennek a centralizáló fővárosi politikának a szekerét tolla mindig és tolja most is és a Boráros-téri dunai hidnak építése vagy a piarista-telek mikénti fölhasználása mindig fontosabb érdeke ennek a fővárosi sajtónak, mint a tokaj hegyaljai borvidéknek válsága, a főváros munkátlanjainak elhelyezése mindig fontosabb a mezőkövesdi és vasmegyei aratóknak, a csongrádi kubikosoknak, a zala- és hevesmegyei erdőmunkásoknak kenyérhez juttatásánál; sőt még a Balaton-kultusz alól is kilátszik a fővárosi lóláb: nekik kell ott elsősorban olcsó és kellemes nyaralóalkalmatosság, nekik kell jó vasúti összeköttetés. És nekik, a fővárosiaknak kellenek a vidéki választókerületek is — de ez elsősorban már nem a sajtóra tartozik. Az igaz, hogy a vidék maga is sokban oka volt annak, hogy a fővárosi sajtó né nileg elhanyagolta. A vidék a természetes decentralizáció hátrányait még fokozta az erők szétforgácsolásával, a szervezetlenséggel, a kicsinyes helyi érdekek örökös hajtogatásával a fontosabb érdekek rovására, miben persze a vidéki sajtónak is megvolt a maga része. A következő fejtegetéseket legelsősorban a vidéki közönségnek szántam. Annak figyelmét szeretném fölhívni arra, hogy ismerje el végre életszükségle'nek és létfőltételnek a szervezkedést, hogy jegyezze meg magának: vannak kötelességek, melyek mindig aktuálisak. Viszonyok, rendszer, egyéniség: eb bői a három szempontból tárgyalom jelenlegi politikai életünket. Nem vindikálok magamnak csalhatatlanságoí, nem is bánnám, sőt nagyon örvendenék neki, ha fejtegetéseimhez más is hozzászólna, hisz ezúttal jutnánk mind közelebb célomhoz: az élénkebb politikai élethez. Mert erre nagy szükség van, akkora, hogy most mondaná csak igazán Cicero: Videant consules ... Áthelyezik a pápai huszárosztályt? . A városban ellenőrizhetetlen forrásból az a hir terjedt el, hogy a helybeli huszárosztályt az ősszel Szentesre helyezik át. Komoly hirek szerint a kormány először Sopronból áthelyezendő katonasággal akarta benépesíteni az újonnan épített szentesi kaszárnyát, da Sopron vezetőinek a kérésére később ettől eltekintett és úgy döntött, hogy a pápai huszárosztályt helyezik át Szentesre. Ez az egyelőre meg nem erősített, de nem is cáfolt hir érthető idegességet és megdöbbenést váltott ki a város társadalmában. Különösen szo ciális szempontból lenne káros a 200—300 személyt jelentő huszárosztály áthelyezése, mert ha ez valóban bekövetkeznék, feltétlenül növelné az amugyis nagy munkanélküliséget, csökkentené a kereskedők, iparosok és környékbeti gazdák kereseti lehetőségét, ami ellen mind a városnak, mind pedig a környéknek körömszakadtáig védekeznie kelt, már csak azért is, mert a fáma szerint a kormány egyelőre üresen akarja hagyni a pápai kaszárnyát, tehát a huszárok pótlására más fegyvernembeü katonaság Pápára helyezése nincs szándékában. Ellenzi azonban a huszárok Szenj tesre való helyezését a történelmi idők folyamán kifejlődött szeretet is, amely a város társadalmát a híres „pápai huszárokéhoz fűzi és viszont és amely szeretetre appellálva jogosan követelheti a város vezetősége a rainisztérimtól, hogy változtassa meg szándékát, ba ez egyáltalán megfelel a valóságnak. HÍREK. ••• Halálozás. Keményffy Aladár ny. kir. jb. alelnök f. hó 11-én váratlanul elhunyt. Gyászolják a Keményffy, Hajász és Gruics családok. 205 Új doktor. Spangli István katonai föállatorvost, a bencés reálgimnázium volt jeles tanulóját, a minap avatták a budapesti állatorvosi főiskolán doktorrá. A Jókai-kör ezidei utolsó előadó ülésén dr. Brunner Ernőd bencéstanár a francia romanticizmusról szólt mesteri logikával felépített és széleskörű alapos tudásról tanúskodó világos, szines előadásban. Berecz Dezső novellája deiüs perceket, Vályi Nagy Géza költeményei meleg magyar hangulatot, Ritoókh Magda, Kiszely Gizella, Papp Amanda zongorajátéka és a főiskolai énekkar lendületes énekszáma igaz zenei élvezetet szerzett az egybegyűlt nagyszámú előkelő közönségnek. A Szent Anna-templom falának külső vakolata nagyrészt lehullott, különösen a nyugati oldalán. Kérjük a város vezetőségét, hogy vállalt kötelezettségéhez híven, a szükséges javítási munkálatokat végeztesse el, annál is inkább, mert tudo • másunk szerint erre a célra rendelkezésére áll a megfelelő összeg. A huszárosztály lovasmérkőzésére e számunkban is felhivjuk olvasóink figyelmét és a mérkőzések szíves látogatását kérjük, mivel a tiszta jövedelem a város szegényei sorsán kíván segileni. Helyárak 40 f tői 120 Pig. A mérkőzések kezdete ápr. 16 án d. u. 3 őr?, színhelye a laktanya fedett lovardája. A mérkőzést rossz idő esetén is megrendezik.