Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-04-03 / 14. szám

1932 április 3 5 Pápa és Vidéke Egyenrangú ellenfelek, szerencsés győzelem. Matics kabaréi zerűen bírás­kodott. A Ny. L. A. Sz. L osztályának bajnok tabellája az 1931—32. évben. 4S A csapat Jr neve V • X 1 ETO 2 TSC 3 SVSE 4 II. ker. SC 5 DAC 6 SFC 1900 7 DVE 8 Sz. Vasutas 9 Kinizsi 10 TAC 11 VTC —• .2 | H 2 S 6 0 £ 22, O D aj ti •*t -t-t o 13 11 14 10 14 14 12 13 12 11 11 13 11 45 co o o -a > < - 50 2 48 42 27 23 26 23 27 7 13 9 22 7 16 o 42 o. e ea O X. 0u 16 24 23 22 31 17 39 14 24 13 31 10 30 10 25 8 24 7 46 7 28 6 A másodosztály szombathelyi csoportjában nem volt az ünnepek alatt mérkőzés. Vasárnapi program: Kinizsi— VTC Pápán, TIAC—Perutz Tapol­cán és Körmend—Testvériség Kör­menden. Fel a VTC ellen 1 Egy pillantás a bajnoki táblázatra és minden pápai sportember tudja, hogy mit jelent a veszprémiek elleni vasárnapi csata. Ha a remény tüzét akarjuk táplálni szivünkben, feltétlenül két vállra kell ;kényszerítenünk a lelkesedésről hires iveszprémi csapatot. Lelkesedéssel szemben lelkesedés (és természetesen nem utolsó sorban tudás) a legjobb orvosság. Ez hassa át a játékosokat, amikor a labdát kergetik az ellenfél hálója felé és ez a tudat hassa át a nézőtér remélhetőleg nagyszámú kö zönségét is, amikor góllövésre ker­geti hangos szóval kedvenceit. Le­gyen ott mindenki, aki szereti a Kinizsit és kiáltsa a fiúk fűiébe a Jeltétlen győzelembe vetett hittel, az ei8ö perctől az uto'sMg: „Huj, huj, hajrá! Tempó, Kinizsii" Tennisz. A Pápai Sport Egyesü let tennisz-szakosztálya ápr. 10 én <L u. 4 órakor saját klubházának nagytermében szakosztályi ülést tart. A szakosztály vezetősége felkéri az egyesület azon tagjait, akik az idei évben tenniszezni óhajtanak, hogy a csoport és időbeosztás végeit fel­tétlenül megjelenni szíveskedjenek. TakarmányoK silózása, Már régen foglalkoztatja a gazda­társadalmat az a probléma, hogy a kedvező tavaszi időjárás mellett nagy mennyiségben összegyűlt, vagy az esős időjárás miatt a betakarítás nehézségeinek kitett, könnyen romló zöldtakarmány tömegeket (biborhere, lóhere, csalamádé, lucerna) nagyobb veszteség nélkül konzerválni és meg­őrizni képesek legyenek. A nálunk uralkodó aránytalan csa­padékeloszlás, a búja májusi vege­tációra átmenet nélkül beköszöntő forró nyári napsugár leperzseli, táp értékében szegényebbé leszi a mező­gazdaság reménykedő flóráját. A csökkent takarmánymennyiség káros következményei a téli hónapokban 'éreztetik legjobban hatásukat. -Szűkségünk van tehát arra, hogy a nyár eleji zöld, a nyár és ősz fo­lyamán termelt könnyen romló és elértéktelenedő egyéb takarmányokat megfelelő módon elvermelve, állatain­kat a takarmányozás legnehezebb idején, a téli hónapokon, könnyen emészthető, ízletes takarmánnyal el­láthassuk. A takarmányok tárolása, egyben konzerválása silókban (tégla, beton­vermekben) történik. A silózás célja : fülksztéssel, savanyítással egyrészt a könnyen romló takarmányokat kon­zerválni, másrészt a rostos, csak izeket adó szárrészeket megtépve, és megpuhítva emészthetővé tenni. Az erjesztéssel való konzerválás lényege, hogy a silóba rakott takar­mány erjedésekor — baktériumok működésére — szerves savak kelet­keznek, melyek elterjedve, anyagcsere termékeikkel a takarmánytőmeg to­vábbi bomlását megakadályozzák és a takarmányozás számára értékes tápalkotórészeket (nyers fehérjék) nagyobbméivü veszteség nélkül, tet szésszerinti időre konzerválják. Kétféle erjesztési eljárást ismerünk, úgymint meleg és hidegerjesztést. 1. Melegerjesztésnél a silózás me­nete a következő : a keiiöen felapró­zott, tép itt takarmányt 1—3 nspi időközökben 1 2—5 m magas réte gekben lazán rakjuk a silóba. A vékony szálakra tépett takarmány­rélegek között levő levegőben lehe­tővé tesszük a növényi sejtek további légzését. A légzés, mint oxidációs folyamat, hőtermeléssel jár, ez eset­ben pedig kis helyen sok növényi sejt van öaszez.úfolva, minek követ­keztében a takarmánytömeg gyorsan felmelegszik. Ha a takarmányréíeg a kívánt 50 C° körüli hőmérsékletre filmelege dett, taposással, döngöléssel kiszorít­juk belőle a levegőt, ezzel meggátol­juk további, már káros felmelegedé­sét, egyben eihalt növényi sejtek között alkalmas táptalajt létesítünk a tejsavbaktériumok elszaporodására. A tejsavbaktériumoknak könnyen old ható szénhidrátokra (cukorra) van szükségük. A silózás sikere nagyrészt a silózandó takarmányban lévő elég­séges cukortartalomtól függ. Fiatal, zöld növények silózásánál a takar­mánytömegböl kiszivárgó sejtnedv elegendő cukrot tartalmaz. Idősebb és t esők által ki'ugozott növények silózásánál célszerű lesz 1—2 száza­lék melaszt is hozzáadni kétszeres mennyiségű forró vizben oldva. Szá­razabb takarmányok füilesztésénél, a léképzödés előmozdítására jő ha tással van a rétegenként adott 01 százalékos sóoldat, minden 100 kg takarmányra 15—30 liter sósvizet számítva. Silózás előtt a zöldtakarmányokat előzetesen fonnyasztanunk kell. 2 Hidegerjesztésnél a silózás me­nete nagyban megegyezik a meleg­erjesztésével. A tépett takarmány silóba való rakását, mig a siló meg nem telik, de naponta legalább 25—3 m magas takarmányréteget rakva, megszakítás nélkül folytathat­juk. Fontos, hogy a berakás alatt a siózandó takarmányt, különösen a széleken, állandóan tapossuk, dön­göljük. Az erjesztés sikerére ennél is a takarmányban levő elegendő cukor­tartalom lesz befolyással. Ha cukor­pótlásról van szó, ugyanúgy járunk el, mint a rmlegerjesztésnéi, Előnye a hidegerjesztési eljárásnak, hogy az időjárás viszontagságainak nem va­gyunk annyira kitéve Fagyott, deres, esőtől ázott, yagy frissen lekaszált, felaprózott zöldtakarmányokat azon­nal silóba rakhatjuk. Gondoskodnunk kell gyors lékép­ződésről (sósviz adagolásával), ami szintén nagv mértékben hozzájárul a savanyítás sikeréhez. A megtelt siló tetejére 20—30 cm vastagon polyva­réteget, majd erre, egymáshoz jól illeszlett deszkákat, a fedődeszkákra padig vagy sulykolókat (kő, tégla stb.) vagy 30—40 cm vastag földréteget teszünk. Öt hat hát szükséges ahhoz, hogy a silóba rakott takarmány (si­lage!) kellően megsavanyodjon és állata nkkal etethető legyen. Siló építésével ugyanazon terüle­ten, a takarmány termő területek meg­nagyobbítása nélkü/, nagyobb állat­létszámot taríhaíunk. Nagyobb állat­létszám mellett több ist illótrágyát, több trágyával gazdagabb terméseket várhatunk. A silóépítás költségeit az így közvetve hozott haszon könnyen megtérítheti L. Hajsö Gyula. Pápa megyei város polgármesterétől. 34. kgysz. 1722/1932. iktsz. Árlejtési feltételek a Pápa megyei város tulajdonát képező ház- és földingatlanok nyilvános eladásához. 1. Pápa megyei város a tulajdonát képező következő ingatlanokat, és­pedig : a) a Jókai-utca 11. ö. i. számú házbirtokát 191.969 P leltári becs­értékben ; b) a Török Bálint utca 16. ö. i. számú házbirtokát 83.000 P leltári becsértékben; c) a Csatorna-utca 13. ö. i. számú házbirtokát 15.000 P leltári becs­értékben; d) a Vörösmarty-utca 12., 14., 16., 18., 25., 27., 29., 31. ö. i. számú házbirtokait házanként 22.000=22.000 P, összesen 176.000 P leltári becs­értékben; e) a Teleki-utca 7., 9., 11., 13., 15. ö. i. számú házbirtokait házanként 10.500—10.500 P, összesen 52.500 P leltári becsértékben ; f) 341 m. hold 1110 négyszögöl kiterjedésű, úgynevezett antalháza­pusztai szántó-, rét- és kertbirtokát a rajta levő lakó- és gazdasági épü­letekkel (a bérlőnek is vannak épü­letei, amelyek eladás tárgyát jelenleg nem képezik) 272.200 P leltári becs értékben; g) 4 drb. házhely, a Szladik- és Rohonczy-utca sarkán 1955/1—4. , hrsz. alatt egyenként cca 185 négy­szögöl területtel, egyenként 1500— 1500 P, összesen 6000 P leltári becsértékben nyilvános árlejtés útján eladás alá bocsájtja. 2. Kikiáltási árakul szolgálnak az 1. pontban megjelölt leltári becs­értékek, amelyek irányárakat képez­nek. 3. Vételi ajánlatok az eladás alá bocsájtott ingatlanok bármelyikére, akár egy ingatlanra külön, akár több ingatlanra együttesen is tehetők^ utóbbi esetben azonban az egyes ingatlanokért ajánlott vételárak az ajánlatban külön külön kitünteten­dők. 4. Az árúba bocsájtás a jelenlegi bérleti és haszonbérleti * viszonyok sérelme nélkül történik. 5. A jelenlegi bérek és haszon­bérek összege tekintetében a hiva­talos órák alatt a városi számvevő­ségnél nyerhető hiteles felvilágosítás. 6. Úgy a ház, mint pedig a föld­ingatlanok olyan állapotban képezik az árúba bocsájtás tárgyát, aminő­ben jelenleg vannak, illetve az adás­vételi szerződés megkötése idejében lesznek. Esetleg a bérlők, vagy haszonbérlők, vagy más harmadik személyek tulajdonát képező, s a tartozékok fogalma alá eshető fel­szerelések, berendezések (kályhák, tűzhelyek, világítás berendezések, felülépítmények, sertés ólak stb.) az árúba bocsájtás és eladás tárgyait nem képezik. 7. A vételi ajánlatok arany pengő­ben teendők meg. Az ajánlott vételár az ajánlat jogerős jóváhagyása közlé­sétől vett értesítés után 15 nap alatt a városi pénztárba készpénzben be­fizetendő a bánatbénz betudásával. 8. A megvett ingatlan jogi birto­kába nyertes ajánlattevők a vételár teljes befizetésének napján lépnek és azon időponttól kezdődőleg illetik meg őket az ingatlan összes hasznai és viselendők általuk összes köz­terhei. 9. Az árúba bocsájtott ingatlanok tehermentességéért a város szava­tosságot vállal, s ha volnának eset­leg terhek bekebelezve, ezeknek ki­törlési költségei a várost terhelik. 10. Ajánlattevők tartoznak az ál­taluk ajánlott vételár 10 százaléká­nak megfelelő bánatpénzt ajánlatuk benyújtása alkalmával a város házi pénztárába befizetni és az erről ka­pott elismervényt ajánlatukhoz csa­tolni, a bánatpénz óvadékképes taka­rékbetét is lehet. A nyertes ajánlattevők ezen bánat­pénze a vételárba be fog számíttatni, azon ajánlattevők bánatpénzei pedig, akiknek ajánlata el nem fogadtatott, részükre nyomban vissza fog utal­tatni. A bánatpénzek után a város kama­tot nem térit meg. 11. Az ajánlattevők ajánlatukkal a városi képviselőtestület döntéséig, illetve jogerős jóváhagyásáig lekötve maradnak. 12. A városi képviselőtestület a beadott ajántatok felett teljesen sza­badon határoz. Jogában áll az is,

Next

/
Thumbnails
Contents