Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-27 / 13. szám

1932 március 2 0 9 Pápa és Vidéke A magyar cserkészet számokban. Apróságok a magyar cserkészet életéből. A] cserkészet voltaképen sajátos fiú-élettlpus, amelyben a fiú feltalálja és megtalálja önmagát, de egyúttal előkészítője a férfinak, kialakítója a c&erkészeszménynek. Hogyan ad lehetőséget a cserké­szet a fiú életstílusra ? Belehelyezi a fiút olyan életkeretbe, amely teljesen a maga életvilága. Ez az őrs; az a körülbelül 8 cserkészből álló közös­ség, amelynek még a vezetője fiú. Csodálatos, hogy a fiú ktpzcletviiága, romantikus hajlandósága, a férfit utánzó vágya, túláradó lelkesedése milyen varázslatos dolog, boldog f ú életet fud teremteni az őrsben, az ő tiszta fiúvilágában. Mikor összegyűl­nek az őrs tagjai a maguk őrsi fész kébe, vagy nagyobb közös feladat rnegoidására vállalkoznak, amilyen az őrsi akadályverseny, vagy 24 órás őrsi cserkészés (hike, olv. hájfc) főleg pedig, amikor táborba kerülnek, va­lóságos életközösséggé fejlődik az őrs. Egy kicsinyített életközösség az őrs, amelyben a későbbi féifiélet szá­mos jelensége csírázik ki. Az őrsöt & szerelet valóságos vérségi kötélé ken alapuló családdá teszi. Vannak neki gazdasági gondjai, hogy a maga éleiének eszközeit megszerezze, ilyen­kor a falusi tanács csirája rejlik ben­ne. Ha ki ássák a romantikus harci bárdot, s a harci ösvényre lépnek, az ősmagyar járőrök feladatát végzik. Ha a táborban a szolgálatot látják el, a hazáért végzett közös munka iskoláját járják. A példákat a végte­lenségig sorolhatnánk. S mindezek­ben a feladatok megoldása a fiúk munkájának eredménye. így ad ke­retet, munkateret az őrsben a cser­készet a fiú életstílusának. És ugyan­akkor, amikor valamit megold, vég­hezvisz, s amikor minden tevékeny­ségét tiz törvény, a fogadalom alá rendeli, alakítja, fomálja a leendő féifit.;A cserkészélethez sok ismeretre, próbára van a cserkésznek szüksége, de sosem szabad elfelejteni, hogy mindez csak eszköz, a hangsúly a fiú életstílusának megvalósításán van. Ennek a cserkésztörvények kere ében való átélése a cserkészet tulajdo­nképpen. * * * Ezek után, ugy-e kérem, csak azt képzelhetné az ember, hogy amikor itt a nyár és teljesülhet a cserkész legszebb álma : a nyári tábor, akkor abban mindegyik részt vesz. Pedig, de mennyire nem úgy van ! Nemcsak a pillanatnyilag betegek maradnak otthon, hanem sok-sok ezer cserkész. Egyetlen pillantás a számokra, szo­morú képet mulat. Nyaranta átlag 10—11.000 cserkész táborozik s ez a szám az összes cserkészeknek csak egyharmada. A cserkészek kéthar­mada nem tud eljutni a táborba, mert nincsenek meg az anyagi lehetősé geik hozzá. Pedig mekkora erőfeszí­téseket visznek véghez a csapatok, hogy minden tagjukat elvihessék. Ffit, fát megmozgatnak, csak hogy minél Aevetebbe kerüljön ax egyes cser késznek a tábor. Ünnepélyeket ren­deznek, saját készítményeiket érté kesftik, a szülők összeállnak segíteni, áldozatot is hoznak a tehetősebbek, aztán a táborhely tulajdonosa is rend­szerint hozzájárul természetben a tá­bor fenntartásához. Mégsem elég. Nézzük ismét a számokat. Nyaranta átlag 350 cserkésztábor van, ennek költségeihez kb. 230 000 P-vsl a résztvevők maguk járulnak hozzá, de a hiányzó 12 000 P t 2 csapatok a fentemlített módon f dezik. Abból a 10—11.000 résztvevőből is 4500— 5000 részesül támogatásban. Hát olyan drága a cserkésztábo rozás? gondolja valaki. Nem bizony ! Nincs olcsóbb nyaralás a cserkész­táborozásnál ! Hiszei egy fiú egy n?pi átlagos költsége kb. 1.80 P és ebben a tábor mindennemű kiadása benne van az uiiköltségen kívül. Ezért a fiú nemcsak napi 4—5 szőri élelmezést kap. de benne van a tábor egész felszerelésének, kiadásainak lá­bon költsége is és bele van érié kelve reálisan az ajándék is. Hiszen ha Igy mindent összeveszünk, akkor kisül, hogy a f ú otthon többe kerül, mintha elmegy táborozni. Bizony úgy is van. De ennek megvan ám a maga oka. És pedig abban, hogy a cserkész­tábor-üzem köiíségveiésében nincs munkabér kiadási tétel. Ott a fiúk mindent maguk teremtenek elő a ma guk munkájával. Ez teszi a tábort olyan olcsóvá. Mégis (ugye, mennyien) nem jut­hatnak el táborba 1 Nem, mert még ezt a költséget sem bírja Vs a elő­teremteni. Meri mennyit is jelent az egész végösszegben ? A táborok át­laga három hetes, a befizetendő ösz szegek átlaga 22—25 P körül mozog, amihez még a csapat 12—15 P vei hozzájárul. Ezt a költséget azonban kiegészí i a vasúti költség, ami az oda-vissza utazásnál a kedvezmények mellett kitesz 8—10 P-t, közepes tá­volságot véve számításba. Van azon­ban a fiúnak saját felszerelése kie­gészítésére is legalább 10—15 kia­dása. így kijön átlagosan 40—50 P költség, ami már meglehetősen je­lentékeny összeget jelent. Hiába ol­csóbb még így is a táborozás a leg­több nyaralásnál, mégsem bírja a cserkészek nagyobb többsége meg­fizetni. Aki nem szokta meg, hogy táborozási költségeit már ősztől kezd­ve apránkint félretegye és felszere­lését részletekben előre és ne egy­szerre szerezze be, annak bizony egyszerre esedékes ez az összeg, és ma nagyon kevés az a család, ahol ezt érzékenyen meg ne érezzék. Ezért hívjuk fel azúton is a gon­dos jó C8erkészmamák figyelmét arra, hogy az év folyamán, amit meg tud­nak a háztartási pénzből takarítani, tegyék félre a nyári táborozás idejére, és akkor minden különösebb nehéz­ség nélkül, minden cserkésznek si­kerül vágyai netovábbját: a cser­késztábort elérni j Milyen a véletlen! Alig mult pár hete, hogy a Szent István csokoládégyár mintacsomag­jairól irfunk lapunkban. Valószínű, hogy olvasóink közül is sokan ksp­tek már múltkori cikkünk megjele­nése óta ilyen kedves kis csoma­gocskát. Munkatársunk, aki a múlt­kori cikket közvetlen tapasztalafaalap­ján irta, a napokban Pesten járt és véletlenül a Szent Í3(ván gyár előtt vitt el az ú ja. Ha már itt járok, — gondolta magában — legalább meg­nézem, hogy honnan küldik széjjel azt a sok sok kakaós és csokoládés mintacsomagot? A gondolatot tett követte és jelentkezés u'án szívesen megmutattak mindent a Szent István gyár küiöntöző osztályain, ahol az egyik helyen a cikőriakávét és ma­láta kávét, a másik épületben pedig a Szent István csokoládéféléket, bon­bonokat, továbbá a Szent l3tván ka­kaót gyártják. Mindezek megtekin­tése után sor kerüli arra a teremre is, ahol az említett csomagocskák szét­küldése történik. Meglepő, hogy rnily tömegben mennek innen ki naponta a csomagocskák és mint a kisérő tisztviselő mondja, az a legbosszan­tóbb, ha Szent István fejekkel tele­ragssztott levelező lap beküldője el­felej i a legfontosabbat, a saját cimét a levelezőkpra helyesen ráírni. Ilyen­kor nagy zavarban vagyunk, — mond­ja a tisztviselő — mert tudjuk, ha a türelmetlenül várt csomag nem ér­kezik meg, a beküldő kellemetlen kö­vetkeztetést von le szavahihetősé­günkről. Meg kellett kérdeznem a kísérő tisztviselőt, hogy miért küldi a gyár e mintacsomagokat csakis azoknak, akik a Szent István cikória fogyasztását a beküldött levelező-lap pal igazolták. A válasz igen egyszerű és érdekes: A vállalat jobban meg akarja ismertetni a nagyközönséggel csoko'ádé- és kakaógyártmányait és ugy gondolja, hogy biztosabb ered­ményi ér el, ha holt betűk helyett, magát az árut küldi a közönségnek. Minthogy vagyonilag sem állna mód­jában az ország minden lakójának — a vak véletlenre bizva — minden előfeltétel nélkül szétküldeni száz­ezerszámra a csomagokat, csak azok­nak küld mintacsomagot, akik a be­küldött lapokkal meggyőzték a vál­lalatot arról, hogy az illető a Szent István gyártmányok barátja és igy feltételezhető, hogy e baráti körben nemcsak a mintacsomagot fogadják szívesen, hanem előálló szükséglet esetén tényleg a Szent István cso kóládét fogják kérni a boltban. A gyár vezetősége kéri a közönséget, hogy a Szent István fejekkel lelera­gasztott levelező lapokat postán -— a megbízottak bevárása nlékül — küldjék be a gyár cimérp. Ha olcsón jót akar, ha a világ es ményeí ől a leggyorsabban és leg megbízhatóbban akar értesülni, ha szépirodalmi tájékozottságát akarja növelni, ügy olvassa a Nemzeti Új­ságot és az Uj Nemzedéket. Olvassa a jm ÉS VIDÉRÉM! Szinházl műsor. Szombaton „Zenélő óra*; Vasárnap d. u „Por­ceílán", esle „Topáz" ; Hétfőn d. u. Kacagó délután, este „Tihamér"; Kedden búcsúelőadás : magyar víg­játék est. Az Ip&rtesfilet közgyűlése. A pápai Ipartestület märe. 28 án d. u. 3 órakor a Levente Oíthon nagy­termében évi rendes közgyűlést tart, melyre az Ipartestület tagjait azon hozzáadással hivja meg, hogy ha a közgyűlésen megjelentek száma ha­tározatképes nem lenne, a közgyűlés az alapszabályok 11 § a értelmében ápr. 4 én d. u. 3 órakor fog ugyan­azon a helyen megtartartatni, A vaszarl leventék az iskolás gyerekekkel együtt ünnepelték már­cius 15 ikái. Délelőtt ünnepi szent­misén vettek részt, esíe pedig Mayer József tanító és leventefőoktató be­tanításában hazafias színdarabok ke­rültek sorra, melyekben a jól betaní­tott szereplők ügyesen domborították ki a történelmi emlékekhez és a tör­ténelmi mulíhoz való ragaszkodás szükségességét. A rem régen alakult V2szari énekkar pedig Kiss Ferenc kántortanító vezetásával és betanítá­sában hszafiss ddokat adott elő. Minden dicséret megilleti mind az énekkar vezetőjét, mind pedig a tag­jait, meri ezen első nyilvános sze­replésükkel tanúságot te'tek arról, hogy szorgalmas munkával rövid idő alatt is lehet szép eredményt elérni. Bágyadt, levert, dolgozni kép­telen egyéneknél a természetes „Fe­renc József" keserűvíz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó és munkaképességet. Ágiam! anyakönyvi kivonat (A bejegyzések idejének sorrendjében.) Pápa, 1932. márc. 18—24-ig. Születtek i Márc 18 Boldis An'al ácssegéd és neje Kádi Terézia, fia: Gábor, rk. — Molnár József földmivelő és neje Csejtei Mária, fia: József, rk. Márc 19. Dr. Nagy Ernő OTI ellenőrző orvos és neje Kiss Ilona, fia : István, Emil, ref. Márc 20. Bálik Ferenc m. kir 11. oszt. postaaltíszt és neje Réfi Margit, fia: Fe­renc, Pál, rk. Márc. 21. Strasser Ernő mészárossegéá és neje Steiner Franciska, leánya: Juli­ánná, izr. Márc. 22 Istenes István földmivelő és neje Kőmives Mária, fia: Sándor, István, rk. Márc, 23, Petrakovics János napszámos és neje Ács Erzsébet, fia: József, rk. Márc. 24 Horváth Mária háztartási al­kalmazott, fia: Tibor, rk. Meghallak i Márc. 19. Czirfuíz Ignác honvédhuszár főpatkolómester, rk, 42 éves, öngyilkos­ság — mellkaUövés által. Márc. 20 Szabó István földmivelő. rk, 89 éves, elaggulás. — Farkas Béla Antal, rk., 4 hónapos, tüdőlob Márc. 21. Horváth József nyug. városi altiszt, rk, 73 éves, tüdőlob. Márc 22 Özv Riba Józsefné Nyirő Te­rézia, rk., 75 éves, elaggulás. Márc 24. Katona Juliánná Margit, ev., 11 hónapos, tüdölob. Házasságot kötöttek s Márc. 23. Fekete Ágoston (özvegy) föld­mivelő, rk. és Szórádi Éva háztartási al­kalmazott, rk. Márc. 24 Somogyi Endre magántisztvi­selő, izr. és Fleischmann Juliánná, izf. iker. Laptulajdonos és kiadó a pápai Kat. Kör. Keresztény Nemzeti Nyomda R-T, Pápa.

Next

/
Thumbnails
Contents