Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-27 / 13. szám

1932 március 2

0 9 Pápa és Vidéke sadalom ezen értékes alaprétege hibáján kívül elveszti a talaj', a drága anyaföldet lábai alól és belesodródik a proletár szürke sei eg vigasztalan, fenyegető tömegébe. És ez a tömeg nagyon nagy és ez a hatalmas tömeg egyszer szükségképpen ráébred a maga igazságtalan nyomorára, de ráébred egyszer a maga tömegében rejlő hatalmas erőre is. Mi lesz akkor, ha ez a tömeg megmozdul és megrázza a vállát ? Meginog minden és ledől a ház, mint amelyiknek a fundamentuma elveszett. S az a másik tábor szítja az elégedetlenséget, s ott a másik tábor ban scrakozóra harsognak állandóan a kürtök, s a szívekben élesztgetik, táplálják, fujtatják a gyűlölet lángját. Nekünk a gyűlölet hangoztatása —- bármily alkalmas is legyen a tömeghisztéria felkeltésére — nem lehet eszközünk. Nekünk propaganda eszkőzünk és fegyverünk csak a megértés és a szeretet lehet. Szeretetre építhet, javíthat és formálhat egy új világot. A gyűlölet csak szikra lehet, mely az elégedetlenség ekrazitjával aláaknázott társadalmat a levegőbe röpítheti. A száraz, keserű kenyeret a gyűlölet nem teszi puhává, a korgó, éhes gyomrot a gyűlölet nem töltheti be, a nyomorúságot a gyűlölet csak elmélyítheti, de meg nem szűnteti. Erre csak a szeretet képes. A társadalmi előítéletektől ment és a nyárspolgárság fonákságától meg nem mételyezett emfceri megértés. Ez a keresztényszociálizmus. Ez a jövendő hadserege, ahol a közlegény, ahol a tiszt és a vezér testvérek, mindnyájan emberek a szó legszentebb értelmében. Ez az új világ arculata. Ez az új világ programmja, mely megértést kfván, mely emberibb életet kövefel, mely lemondást Is kiván. Meg kell szabadulni a fonákságok nyűgé tői. Ki kell lépni a homályból, a tervezgetések lankasztó csendjéből a tett porondjára. Nem azon kell siránkozni, hogy ritkul a tábor, hogy fejetlenség van, hogy tűlerős az ellenség. Ez legyen már a multté/ ezeket a gyermek cipőket vessük már !e, mint ósdi holmit és Gulliver őrfáscsizmájába bújva, lépjük át merészen a társadalmi Rubikont. Ne töiődjünk azzal, hogy lesznek egyesek, akik kesztyűt fognak húzni, ha kicserzett keze hez ér finom kezűk. Ezekért nem érdemes visszamaradni, ezek gyengék, ezek megalkuvók, akiket elsodor az új idők . szele. Ez a Rubikonon átlépő ifjú keresztényszociálizmus nem lehet egy párt nak sem az uszály hordozója, meg kel! szabadulnia a párthoz kötöttség ballasztjától, tehertételétől, mert DARMOL I Fájdalom nélkül hajt | saját helyzeti energiáját elvesztve, velebukhatik egy különféle gazdasági, vagy személyi érdekektöt hajtott, de egyszer magát egészen lejárató párt tal. Ennek nem szabad megtörténni, mert ezzel az emberiség szebb jö- | A kommün óta gyűlölték egymást Ihász Dániel vanyolai községi bíró és távoli rokona, Varga Imre földmíves. Varga Imre a kommunizmus alatt hangadó szerepet vitt a község életében és halalmát minduntalan éreztette ihásszal. Egymás iránti gyűlöletük az évek muiásávai nemhogy csökkent volna, hanem mind mélyebbé és mélyebbé vált. 1931. augusztusában Varga a fiával együtt megtámadta Ihászt és arcán ügy megszúrta, hogy az súlyos testi sé rülést szenvedett. A bíróság ezért Vargát háromhavi fogházra ítélte. Az utóbbi időkben csak revolverrel a zsebében mert a másiktól való félelmében a házon kívül iaríózkodni mindkét gazda. A szívükben gyökeret vert mérhetetlen gyűlölet március 19 én este szomoiú tragédia okozójává leit. * * Március 20 án reggel Varga Imre 58 éves vanyolai földmlvest saját borpincéje előtt áilőíí fejjel vérbefagyva találták. A csendőrség a nyomozást megindította és megállapította, hogy. Vargát hosszűcsövű forgópisztollyal lőtték lf, majd egy vasrüddal többször fejbe sújtották. A csendőrség jelentésére 21-én dr. Kiss Ernő veszprémi ügyész és dr. Grün ner László törvényszéki orvos, valamint dr. Lázár Ferenc pápai orvos kiszállt Vanyoiára, ahol a hullát felboncolták, majd megengedték, hogy eltemessék. A csendőrség a budapesti csendőrnyomozóosztáiytól küldött két detektív segítségével fo'yía ta a nyomo zást, amelynek során Ihász Dánielre terelődött a gyanú, nemcsak azért, mert a meggyilkolt és ő régi haragosak voltak, hanem azért is, mert a gyanús,toít arcán több sérülést, kezén és hasán pedig lőtt sebeket fedeztek fel, amiket a jelen volt orvo sok is megvizsgáltak. Ihász sérüié sére vonatkozólag azt adta elő, hogy az arcsérüléseit favágás közben sze rezte, a kezén és hasán iévő lő?t seb pedig onnan ered, hogy forgópisztolyát tisztogatta, amely véletlenül elsült kezében és megsértette. A csendőrség, tekintettel arra, hogy Ihász sebei egészen frisskeletüek és hogy ezeket eltagadta, sőt orvosnak sem mutatta meg, valamint a többi gyanuok alapján Ihászt márc. 24 én reggel őrize be vetfe és bea kisérte pápai járásbírósághoz. A járásbíróságon Fü edy Gyula járásbirósági alelnök hallgatta ki Ihász Dánielt. A kihallgatás szenzációs fordulatot hozott: a gyanúsított vője bukna a sírba örökre talán. Tallózás a hibák mezején. Lehet, sőt kell is. Ma még gyász van, ma még a Miserere zokog, s talán hol nap — adná Isten — felcsendül majd a diadalmas Allelújja ! Dr N. i. községi biró Füsedy alelnök bátorító szavára megvallotta, hogy ő lőtte le Vargát, éspedig önvéde'embő). A haiálosvégü találkozás lefolyását a következőkép adta elő Ihász. Márc. 19-én este fél 10 óra tájban elindultam a szőlőm felé, hogy fiamnak almát vigyek haza, mert Ígéretem ellenére ezt délután elfelejtettem. Uíkö2btn Varga borospincéje előtt kellett elmennem. Amikor odaértem, egy fa mögül Varga ugrott elém és revolveréből rámlőtt. A golyó kezemet és a hasamat sértette meg. A lövésre én is tüzeltem, mert féltem, hogy a sötétben megint rám lő. A lövés után térdreesett és egy kést tartott maga elé. Azt hittem szúrni akar vele és erre egy kéznél lévő vasrüddal kétszer- háromszor fejbe vágtam. Vanyolán azért nem ví Holtam be tettemet, meri féltem, hogy családomnak valami baja lesz miatta. * * * Értesülésünk szerint Ihásznak rendes bíróság előtt kell bizonyítania, hogy jogos önvédelemből lőtte agyon Vargát. Márc. 26 án kisérték át a veszprémi ügyészség fogházába. rjwvvwwvvwAmmw^ A szociáldemokrácia és a falu. ii. A szociáldemokrácia felforgató eszméinek elterjedését és meghonosodását a konzervatív magyar falun azzal magyaráztam, hogy a falu népe már oly sokszor csalódott vezetőiben. Ehhez jéiul továbbá, hogy a szcciál demokrácia a nagybirtok felosztását és kiosztását tűzte ki újabban célul maga elé, ami által a magyar kisgazda jogos földéhségét elégíti ki, melyet mindeddig a jobboldali „bölcsek" kielégítetlenül hagytak. Misem természetesebb, hogy ezáltal a szociáldemokrácia meg tudja hódítani a falu népét, Mert azt, hogy elsősorban a földmivesnek van joga a földhöz, aki abból él, akinek számára a föld termelési eszköz, minden józanul gondolkodó embernek el kell ismernie. Nem jelenti ez azonban azt, hogy másnak nincs joga bizonyos határok között a főid tulajdonhoz, hanem csak azt, hogy ezen utóbbi igények kielégítése csak az előbbi legjogosabb igények kielégítése után jöhet sorra. Midőn tehát a szociáldemokrácia felvette programpontjai közé a nzgy birtok feloszlását a kisgazdák között, feltétlen helyes úion jár. Az első kérdés most már csak az, vájjon őszinte-e ezen program és végleA bencés reálgimnázium igazgatósága felhívja az intézet minden Pápán tartózkodó tanítványát, hogy nagyszombaton délután fél 2 órakor jelenjék meg az intézetben. ges-e ? A mésik kérdés pedig az, hogy az evangéliumi utakon járó katolicizmus nem tudja-e megoldani ezen égető problémát? Az első kérdést boncolgatva egé3z röyiden, azt látjuk, hogy a szociáldemokrácia a munkásosztály kizsákmányolását abban látja, hogy a termelési eszközök magántulajdonban vannak és éppen ezért végső célja ezen termelési eszközökre a magántulajdon megszüntetége. Mivel a föld a földmives számára szintén termelési eszköz, végső célként magától ér'etődően a földtulajdon megszüntetése a szociáldemokrácia végső és igazi célja. Mert nem akarok ehelyütt a szociáldemokrácia alaptanainak kimerítő ismertetésébe bocsátkozni, csak fel hivom a figyelmet a nagy elméleti szociáiistáknsk — Marxnak, Kauískynak — azon munkáira, melyek a szociáldemokrácia és a földtulajdon viszonyával foglalkoznak. A végső cél mindenütt a földtulajdon magántulajdoni alakjának feltétlen megszüntetése. Hogy a magyar szociáldemokrata párt legújabban mégis a kisgazda földhöz juttatását tűzte ki céiui, még pedig magántulajdoni alapon, ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy feladták ezen körök az eredeti álláspontjukat, a termelési eszközök kollektivizálását, hanem csak azt, hogy tanultak a multakon és belátták, hogy a falu népét csak azáltal tudják megnyerni a msguk céljainak, ha megcsillogtatják előtte a földhöz jutás lehetőségét. Ez azonban semmi más, mint ügyes politikai fogás! Ismétlem és hangsúlyozom, a végső cél — mely egyelőre elrejtve marad az előbb említett okokból — feltétlen a földtulajdon magántulajdoni alakjának megszüntetés?. Ami a másik feltett kérdésemet illeti, hogy az evangéliumi utakon járó katol cizmus nem tudja=e megoldani ezen égető problémát, a felelet, hogy Igenis meg tudja oldani, még pedig anélkül, hogy a magántulajdon szentségét lerombolná! Ehelyütt nem arra a katolicizmusra gondolok, mely „a fejedelmek és gazdagok kegyeit bírja", hiszen ilyen nincs is már; XIII. Leó szociális encíklikája már negyvenéves, hanem arra a megújhodott, diadalmas és igazi krisztusi Egyházra, melynek kontúrjai már bontakoznak. Erről azonban majd egy más alkalommal. Dr. Rédel Tibor. Ne halassza tovább, hanem próbálja ki szerencséjét és a XXVIII. osztály sorsjátékra vegyen sorsjegyet. Húzás már április 15-én. Egy csapásra gondtalan ember válhatik Önből. 176 Agyonlőtte haragosát a vanyolai községi bíró.