Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-20 / 12. szám

Pápa» 1832 március 6.» vasárnap. Ára 16 fillér. XXIX. évfolyam» (67. szár*. vili., Tek. Nemzeti Múzeum kon,vúu* Budapest Múzeum-körút. __ egjeieník minden vasárnap. 5xcrk< - »oi. Előfi a2 peagő, egész S pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mi. ­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SAGHI TAMAS. Előfizetéseket és hirdetéseket hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. Nyomdavállalat, Török Bálint utca felvesz : A kiadő­Ker.-szoc. párttit­121, A Pax könyv­A Ker. Nemzeti 1. Telefon: 157. Magyar-osztrák gazdasági szövetség. Tardieu francia miniszterelnök már több, mint egy hét óta szakadatlanul tárgyal a már közismert dunai ferv ügyében, a gazdasági bibon akozás napja azonban még messze vsrt. A dunai vámszövetség újába első sorban a csehek sorakoztak fel, ami a már általunk egy régebbi vezér­cikkünkben kimutatott politikai és gaz­dasági érdekeilentétek miatt nagyon is előrelátható volt. A megoldás azonban, ha rem is lesz teljes, jogo­san várható. Legfőként a két leg­koldusabb dunai államot keil a ha­talmaknak minél előbb álsegheniök a krizisen, mert ennek a két állam­nak a gazdasági helyzete képezi ter­mészetszeiűen a kérdéskomplexum sarkpontját. Ausztria és Magyaror szág között kell tehát elsősorban megteremteni a gazdasági szövetsé­get. Ez a szövetség magától értető­dően csak úgy teremthető meg, hogy egyrészt biztosítsa az osztrák mező­gazdaság, másrészt a magyar ipar érdekét is, de egyáltalán nem érint­heti a két állam szuverénitásáf. Tardieu ezt á szövetséget első lé pésnek tekinthetné egy szélesebb körű dunai szövetség megteremtésé­hez. Tehát nyitva kell hagyni az utat arra, hogy ehhez a gazdasági kap­csolathoz más államok is csatlakoz­hassanak, eiaősoiban a középeurópai államok. Az Ausztria Magyarország közötti kapcsolatnak abból kéne állania, hogy a vámfalakat a két állam kőzött rom­bolják le, szóval teremtsék meg kö­zöttünk a vámmentes forgalmat, üa meggondoljuk, hogy pld. 1930 ban Magyarország a jelentősebb 56 me­zőgazdasági és állatgazdasági termé­kekből 640 millió pengő értékűt ex­portált, ugyanakkor pedig Auszt­ria 745 millió pengő értékűt ixpor­tált a hogy Ausztria ebbeli szükség­letének csak 25 százalékát szerezte be Magyarországról, továbbá hogy 3926—1928 ig az osztrák ipari kivi­tellel : 3382 millió pengővel izeni­ben a magyar behozatal 1849 pengő értékű volt, de amiből Ausztria csak 432 millióval vett részt, azonnal fel­ismerhetjük a két állam közötti vám­szövetség praktikus voltát. Ez az egymást kölcsönéten erősítő árucsere körforgás nagy lendületet adna mind­két ország gazdasági életének és magját képezhelné egy későbbi, na gyobb terjedelmű vámszövetségnek. A közös múlt emlékei és a kevésbé áthidalhatatlan politikai ellentétek is ezt a tervet ajánlják elfogadásra. A hét eseményei. Idehaza. A katolikus püspökök konferenciája a halotthamvatztás ellen foglalt ál­lást. A belügyminiszter felmentette Be zegh Huszágh Miklóst budapesti fő­kapitányi állásától. Az utódot még nem nevezték ki. Magyarországot is beválasztották a japán-kinai helyzetet figyelő genfi bizottságba. A bizottságnak az a fela­data, hogy figyelemmel kísér ^ a hely­zet alakulását és adott esetben elő­készítse a további intézkedéseket. » I A dunai államok gazdasági sző­, vétségé elé mind nagyobb és nagyobb akadályok gördülnek. Tardieu ezt a hetet is szakadatlan tárgyalások kö­zepette töltötte. A német kormány elsősorban az osztrák és msgyar vál­ság megoldását ajánlja, ugyanúgy Olaszország. A csehek és szerbek akadékoskodnak. Külföldön. Másfélmillió ember vett részt Bri­and temetésén. Márc. 12 én temették el a nagy francia államférfit, akinek másfélmillió ember veit részt a te­metésén. Kreuger, a svéd gyufakirály márc, 12-én Párisban agyonlőtte magát. Öngyilkosságának oka részben élet­untság, részben pedig pénzügyi ne­hézségek voltak. Lindbergh elrabolt gyermekét még most sem találta meg az amerikai rendőrség. Hindenburg és Hitler közöit pót­választás lesz április 10 én, a biro­dalmi elnökségért. Hindenburg 18, 654.244, Hitler 11,341.119, TI älmann kommunista 4.S82.870, Düsterberg 2,558.813, Winter pedig 111.492 szavazatot kapott márc. 13 án. Mivel az abszolút többséget egyik jelölt sem szerezte meg, ápr. 10-én pótválasz­tás lesz, mikor relativ többség is elég lesz a győzelemhez. Bulgária nem fizeti a külföldi köl­csönök kamatját. A szociáldemokrácia és a falu. Az újságok hasábjain mind gyak­rabban olvashatjuk a híradásokat a szociáldemokrácia terjeszkedéséről a magyar falvakban. A szociáldemok­rácia elvei a konzervatívnak hirde­tett falun! Minő groteszkül hangzik és mégis való. Hát hogyan lehetsé­ges ez ? Minek kellett történnie, hogy ide jutottunk? Sokan, főleg a kér dések megoldásában a kényeimet és a kompromisszumot kedvelő liberá­lisok, bizonyára azt felelik, amit ma divat mindenre alkalmazni a fenti körökben, hogy Trianon az ok. Pe­dig de sok más oka van ennek ! A magyar falu gerinces népének szivében mindenkor fennen láncoltak a vallásos érzelmek. Mindenkor tá­vol tartotta magát a józan konzer­vativizmusában — mely egyenes fo­lyamánya a földdel való foglalkozás­nak — a felforgató eszméktől. Hogy mégis ide jutott, hogy mégis been­gedte férkőzni szívébe a tőle annyira távolálló és idegenül csengő tano­kat, annak magyarázatát abban ta­lálom, hogy annyit, de annyit csaló­dott már azokban, akikre vakon rábizta eddig sorsának intézését. Tévedés volna azt hinni, hogy ezen csalódások csak üjkeletűek. Messze, nagyoli messze nyuinak ezek vissza a múltba. De hamis nyomdokokon járna az, aki azt állítaná, hogy csak a jobb­oldali eszmékben, illetve azok har­cosaiban csalódott a falu népe. Korántsem 1 A magyar falu csaló­dott már a baloldali eszmék expo­nenseiben, sőt magában a szociál­demokráciában is. Hát hogy lehetsé­ges akkor, hogy mégis ezen eszmék hódítsanak ismét falvainkban? Ennek magyarázata nagyon egy­szerű ; ugyanis a szociáldemokrácia egy újabb, eddig még nem nagyon ismert arcát mutatja a falunak. A még oly élénken emlékeinkben élő kom­munizmusban a szociáldemokrácia a földtulajdon kollektivitását hirdette és éppen ez okozta nem utolsó helyen a vesztét is. Azóta tanultak! Most már nem a kollektiv földtulajdon eszméjét, hanem — helyesen ismerve fel és használva ki a magyar kis­gazda eddig még kielégítetlen jogos földéhségét — a nagybirtokok fel­osztásának és kiosztásának eszméjét tűzték zászlójukra. Ezen a ponton jönnek azután a szociáldemokráciának akaratlan is segítségáre a jobboldali eszmék szűk­látókörű harcosai, kik elmulasztották — rosszul felfogott érdekeik védel­méből — ezen égető és feltétlen jo­gcs követelések helyes kielégítését, így sodródik azután a magyar föld tiszta lelkű, konzervatív népe, a neki egyáltalában meg nem felelő ideálok követőinek táborába. Pedig de könnyű vclra a magyar falu népét isméi a jobboldali tábor csatasoraiba látni! De szívesen kö­vetné a falu ismét az Egyház kibon­tott lobogóját, melyre a meghami­sitatlan kriszíuii szociális gondolat van ráírva. Ide vonzza a lelke, a szive, de nem utolsó helyen a jó! felfogott érdeke. Hisz Krisztus Urunk tanaiban is viíágosan megtalálja az igazi EZCN { ciális és altruisztikus gondolatokat. Hogy a falu népét mégis el lehetett tántorítani az Egyháztól, abban azon­ban nem egyedül a falu népe a hibás. Helyesen állapítja meg a Veszprémi Hírlap (XXX!X. évfolyam, 50. szám} egyik régebbi cikkének illusztris irója, hogy amíg az Egyház a szegény ha­lászok, az üldözöttek és elnyomottak Egyháza voit, nem volt ugyan va­gyona és földi kir.csei, de hódított a szivekben és voltak meggyőződé­ses tömegei. Mióta azonban a feje­delmek és gazdagok kegyeit bírja, elvesztette a korlátlan vonzóerejét a tömegek fe'ett. Hála az Istennek, az Egyháznak mindenkor voltak ihletett nagy fiai, akik felismerték a helyes utat. I'yen volt a közel múltban Prchászka Ot­tokár lánglelkü püspökünk is, akit méltán mondhatunk az utolsó ötven évben a magyar katolicizmus egyik legnagyobb, igazi helyes utakon járó harcosának. Hozzá hasoló harcosai a magasztos krisztusi szociális gon­dolatoknak napjainkban a ferencesek, a „szegények barátai", kik nemcsak szép szavakkal hirdetik az isteni Mester tanait, hanem példájukbal is. A prohászkai és ferences utak az egyedüliek, melyek századunk kapi­talista és kommunista eltévelyedéseit az egyedüli helyes útra terelhetik, mert csak ezen igazi krisztusi eszmék tudják áthidalni a tátongó szociális szakadékoka', megadva egyúttal az ember igazi énjének, az örökkévaló­ság látszögébe beállított lelkének ki­elégítését is a vallást. Dr. Rédel Tibor.

Next

/
Thumbnails
Contents