Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-03-06 / 10. szám

Pápa» 1832 március 6.» vasárnap. Ára 16 fillér. XXIX. évfolyam» (0. szár*. PHPH Tek. Nemzeti Múzeum Könyvtár; VIII., Múzeum-körút. egjalsnik minden vasárnap. Budapest Előfizetési árak: negyedévre z peng«, w Sw pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mili­méteres díjszabás szériát: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SACK! TAMÁS. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fö-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121, A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. A szociáldemokrácia térhódítása. K pluk a kővetkező levelet: „Igen tisztelt Szerkesztő Ú.! Nagy figyelemmel olvastam a P/pa és Vidéke multheti vezéi cikkét, air.e'y azt fejtegette, hogy a szociáiderook rácia csupán a magyar politikai élet ben uralkcdó kőd: az elégedetlenség, s fii fi adóvégrehajtás, szóval az ál­talános nyomor révén tett szert hir­telenében oly nagyszámú követőre. Az általános nyomor nélkül soha *em tudta volna istentelen és haza­fiallan eszméit ennyire széles körben elhinteni a nép között, amilyen mér iékben oka tehát az agonizáló Bethlen rendszer a magyar nyomor­nak az általános világgazdasági nivó felé való emelkedéséten, o Ty mérték­ben bűnös abban, hogy Maix hívei tért tudtak hódítani az országban. Ezek világos, érthető szavak. Előttem csupán az talány, igen tisztelt Szer­kesztő Űr, hogy a keresztényszocia­lizmus, amely minden tekintetben közelebb fekszik népűnk hívő és ha­zafias gondolkozásmódjához, fenn­állásának negyven esztendeje alatt közel sem (udoti (ma már ra;nos, itt vagyunk) olyan tömegeket meg­mozgatni, mint manapság a szociál­demokrácia. Szíveskedjék megvála­szolni b. lapjában azt a kérdést, hogy mi ennek az oka ? Tiszteiette! : Egy keresztény szociálista választó polgár." Válaszunk röviden a következő: A szociáldemokráciának kifinomult technikájú, mozgékony és reffinált pártszervezete van, amit a keresztény­szociálista old.lon embrionális for­májú, álmos kezdeményezés fi szer­vez ke déJ kísérel meg ellensúlyozni. Ha a két pártszervezetnek stafétát kellene futnia, mondjuk 4x100 méteren egy választóért, tippünk az lenne, hogy a keresztényszocialista staféta 2C0 méterrel lemarad a szociáldemokraták mögött. Mire ezek hozzájutnának, a szociáldemokraták már meg is gyúrták a maguk érde­keinek megfelelően. A másik előnyük a szociáldemok­ratáknak mivelünk szemben az, hogy ők bátran ki mernek állni a fórumra elveikkel, nem úgy, mint az úgy­nevezett keresztényszociálisták közfii nagyon sokan, különösen az „intel­ligens" emberek közfii, tehát éppen abból a táborból, amelynek tagjai a vezetésre lennének hivatva. (Lásd Gyűlés után c. mai cikkünket) Ez a meggyőződés nélküli lelkesedés, amit (u)ajdonképen nagyképű leeresz» kedésnek is lehetne nevezni, s amit véit „tekintélynövelés" céljából követ nek el az üreslelküek és az fires­agyuak, a szociáldemokrata vezetők bátor kiállásának éppen ellenkező hatását váltja ki a mi táborunkban És méltán. Mert hogyan követeljük m g a párt törvényeinek lisztelését attól a munkástól, akihez kézzelfoghatóan nem vagy unk őszinték, s akit piszkos kis anyagi érdekeinkért csupán csak sztrájktörőnek akarunk felhasználni, amivel szemben semmi, de semmi anyagi, vagy erkölcsi jólétet nem harcoltunk ki számára a keresztény­szocialista pártkereteken belül ? Pe dig a ker.-szcc. mozgalom legfőbb célja a szegények védelme lenne! Ezek után nem csoda, hogy ha az a munkás becsapottnak, félrevezetettnek érzi msgát, otthagy bennünket és megy oda, ahol elveiért nem ütik a'cul, nem gúnyolják ki, ha nem is szóval, ds tettekkel. S ez az út na­gyon sok esetben a szociáldemokrata szakszervezethez vezet... Kétségtelen, hogy számtalan eszköz áll a keresztényszocialisták rendelke­zésére, hogy ezeken a belső bajokon segíthessenek. Az ébredező keresztény öntudat és lelkiismeret egyre hatá­[ rozottabban és hangosabb szóval mutat rá a hibákra és az orvoslás módjaira. S mi hisszük, hogy nem hiába. Hiszen nemsokára eljöhet az idö, amibor meg kell vívni a nagy harcot, amikor dönteni kell: Moszkva, vagy Róma? A hét eseményei. Idehaza. Ambras Zoltán meghalt. Ambrus Zoltán kiváló író, a Tudományos Akadémia tagja és a Nemzeti Színház volt igazgatója, 71 éves korában Budapesten meghalt. Kormányzói kézirattal egy hónapra elnapolták a Házat. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök márc. 1 én nagy beszédet mondott a képviselő­házban, amelyben az ellenzék áltat hangoztatott nemzeti össz-fogás szük­ségességét elismerte, egyben kijelen­tette, hogy a választójogi törvényt meg kell reformálni, beszéde végén pedig felolvasta a kormányzói kéz­iratot, amely márc.. 30-ig elnapolja a Házat. A kormány a parlamenti szünetet a sürgős gazdasági törvény­javaslatok elkészítésére akarja fel használni. A közigazgatási bíróság megsemmi­sítette Görgey József egységespárti barcsi képviselő mardátumát és a független kisgazdapárti Uiain Feren­cet barcsi képviselőnek jelentette ki 222 szavazattöbbséggel. A bíróság bizonyítottnak vette, hogy a szavazat­szedő küldöttség elnökei két falu ellenzéki választóit nem engedték lilainra leszavazni s Görgey József így 63 szótöbbséghez jutott. A puccsügy polgári szereplői min­dent tagadnak a honvédi örvény szék előtt, a koronatanú azonban ellenük vallott .4 képviselőház megszavazta a bir­tok forgalom korlátozását fenntartó ja­vaslatot. A diplomás fiatalság elhelyezése ügyében parlamenti csoport alakult A gyakorlati megoldás érdekében egyetemi tanárokból és a fiatalság vezetőiből közös bizottságot alakíta­nak. Zsilvoy igazság ügy miniszter a Ház elé terjesztette az összeférhetetlenségi javaslatot. Magyar osztrák kisániáni vám­egyezmény létrehozását kívánja a francia kormány. Tardieu miniszter­elnök Genfben és Párisban tárgyait az érdekelt államok megbizo(taiva). Anglia és Olaszország is támogatja a tervet. A franciák pénzbeli és egyéb támogatást Ígérnek a íözép­európai gazdasági rend helyreállítá­sára. A kormány a tisztviselők mellék illetményeit csökkenteni akarja. Külföldön. Az angol vámvédelmi törvény, amely a szabadkereskedelem halálát jelenti, ! márc. 1-én életbelépett. Finnországban újra fellángolt a lappomozgalom, azaz a parasztság szervezkedése a marxizmus ellen. Japán és Kína között a Népszö­vetség közbenjárására békéltető tár­gyalások voltak, de ezek nem ve­zettek eredményre. Japán erősítést hozott s veszedelmesen szorongatja az ingadozó kinai védelmet. Btünning kancellár külpolitikai okokból kívánja Hindenburg megvá­lasztását márc. 13 án. A német bi­rodalmi tanács egyébként huszonöt szótöbbséggel bizalmat szavai ott a kormánynak. Amerikai bandiiák elrabolták Lind­bergh oceánnpülő másféléves kisfiát és csak 50 000 dollár váltságdíjért hajlandók kiadni a szü őknek. Gyűlés után. Megtörtént a tisztújítás. Csendben, nem nagy, hango3 hű hóval. Nem a bankettek fehér asztali blöffmor dó­káinak közepette. Nem. Szerényen, a munkások oithonában, egyszerű emberek jelenlétében. Mint akkor ré­gen, a keresztény időszámítás ele­jén, amikor maga az isteni Mester hintette örökérvényű tanait. Nem volt műlelkesedés, nem volt egetverő vivátozás. Miért is lett voir a ? Hisz nem történt semmi, csak sebeinket tár uk fel, cjak azt mondjuk, hogy mi fáj, s csak arra jöttünk rá, hogy események készü­lődnek sz idők méhében és hogy fegyverkeznünk keil, mert kertek ala t az ellenség. Ennek megállapításához nem kel­lettek mérföldes és cicerói fordula­tokkal ékeskedő diszbeszédek és a panaszoknak hangjához nem iilett volna a vivát. Megállapítottunk azonban mist is és ez a megállapítás nem szolgált örömünkre. Hiányok voltak a sorokban. Mintha valami rém megtizedelte volna ker.­szcc. tábor sorait. Hiányzott a magyar intelligercia. Szinte tüntetett távollétével. Alig akadt r.éhány közülük, aki nevét oda­merte adni rgy olyan egyesülésnek, egy olyan szervezetnek, mint a keresztényszociálizmus. Miért ? vetődik fel a kérdés önkény» telenül. Talán nincs szükség erre, talán bizony egy csíp csup társaság alkalmi összejöveteléről van itt szó, nem pedig a jövendő világ össze­fogó és fenntartó szervezetéről ? Nem. Ezt azok a jó urak sem hihe­tik még a maguk húsosfazeka mellett sem, hogy ez valóban így van. Nem hihetik, mert tudniok kel), hogyha valaha, hát most szükség van szociá­lis gondolkodásra, emberszeretetre és szociális életre.

Next

/
Thumbnails
Contents