Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)
1932-02-28 / 9. szám
Pápa és Vidé k» 2 1932 február 14 Megtakarítja a postaköltséget, ha nálam fizet elő a „TÜNDÉRUJJAK"-ra. mert megkapja az ajándék szőnyege! a hozzávaló összes gyapjúval együtt költségmentesen. Mivel az ajándékok az előfizetés sorrendjében kerülnek forgalomba, ajánlatos minél előbb előjegyeztetni. IFI. STERN LIPÓT Pápa, Kosiuth Lijos-ulca 13. 3 Fontos! Minden előfizetőnket bebiztosítjuk az Anker Biztosító Rt-nál 1 évig 100 pengőre. nagy hatalommá lettek, diktálnak. Csak elfelejtetté Se mérlegelni az emberi gyomrot és azt, ha a földmíves vetni vagy aratni akar, akkor azt az iparosok készítette szerszámmal végzi el, s viszont, ha az iparosnak nem ad a íöldmíves kenyeret, üres gyomorral nem tudja megcsinálni az ekét. Égbe kiáltó igazságtalanság, hogy a magyar gyapjúbői készült honi szövet, s a magyar kenderből ás lenből készült honi vászon ugyanolyan drága, mint a küiföidi, a magas vámokkal stb. együtt, a magyar ökör bőre drágább ai ökörnél, a magyar árpából külföldön főzött sör olcsóbb a hazainál, s a magyar kenyér drágább a magyar búzánál. Ez nem Trianon, ez magyar átok és magyar könnyelműség. A magyar iparostársadalom végzete itt kezdődik, de az egész magyar gazdasági életünkké is, az iparost hozzásegítette ehhez az 1884 es és 1922 es ipartörvény, nemküiömben az 1867 es törvényen alapuló érdekképviselete. Távol áll tőlem a szándék, hogy tekintélyt romboljak, azonban tény és valóság az, hogy ezen paragrafusokon keresztül a leg ritkább cselben talál megértésre az iparos, mert amennyit a balkéz ád, a jobbkéz elviszi rendäzerint. No és amikor az OTÍ tőrvényei elé fogták az ipart, kereskedelmet és gyáripart, akkor már tudtuk is megmondottuk előre, hogy készen vagyunk. Nem is beszélek a közterhekről, kamatról, vagy egy váltóper költségeiről, avagy arról, hogy egy 40 pengős követelés ügyvéd és végrehajtó kezén keresztül 66 P-be kerül a szenvedő félnek. Ezek oly apró részletek az előbb elmondottak mellett, mindenesetre azonban nagy, nagy figyelmet érdemelnének. Összegezve közéleti megfigyelé seink, idézem egy német iró könyvének elmét: „Adjátok vissza azt, amit elvettetek", mezőgazdának, ip:roanak és kereskedőnek, mert akkor lesz magyar feltámadás a csonka határokon belül, de külön, külön 60ha ! Schneider Géza Jó bornak nem kell cégér, de tudni kell, hogy hol mérik! Badacsony világhírű 125 borainak árusítás*« Pápa, Pctöfi-utca 2. Búra alatt... Amíg odafent a Duna melletti szép márvány palotában személyes kérdések körül folyik a vita és egyik hetet a másik után hiábavaló szuszmogással bumlizzák át a pártok, s mialatt a miniszterelnök úr vergődve a rászakadt rendszer leomlott épületének össze-visszaságában, némán brilag, ki tudja milyen irányba, addig odclmt — úgymondhatnám — a végeken a pár köblös, vagy földnél küíi Jánosok gigászi harcot vívnak a megsemmisülés, a teljes összeomlás fenyegető rémével. Amig odafent a soktornyú magyar psriamentben egyre nehezebben zakatol a gép, a parlamentálís élet masinája, amig odafent csak úgy — min'ha más dolguk nem lenne — egymás szennyesét teregetik ki és hozzák nyilvánosságra, a nagy hühós választási küzdelemből győzelmesen kikerült honatyák, addig az ismeretlen Adófizető a süllyedő magyar falúkban rettegve várja a tavaszt, amit azelőit talán örömmel várt, mert nincs vetnivaló, nincs ültetnivaló, üres a kamara, üres az istálló és nem tudja mi lesz. És mégis a föidmiveléiügyi miniszter úr ezekből a lerongyolódott és a két ségbeesés határán vergődő gazdákból akar egységes gazdakarteli alkotni. Bár a gazdasági életnek, ha valamikor, úgy most égető szüksége lenne okosan és céltudatosan megszervezett egyesülésre, vagy ha a XX század nyelvén fejezzük ki magunkat, kartelekre, mégis azt keli mondanunk, hogy ez nüDst egyrészt lehetetlen, továbbá egy általános gazdakar lel meg valósi .ása képtelenség. Lehetetlen, mert csupán személyekre és embertömegekre bazlrozoít kartel minden töke híján és anyagi eszközök fegyvere nélkül képtelen megküzdeni a mamuttőkés és a min denható Pénz fejedelemi jogara alatt hatalmasan kinőtt és gigászivá fejlődött kartelokkal és trösztökkel. Bár örömmel üdvözölnénk minden bármi nevezetű gazdaegyesüiést, mert hiszen a magyar gazda nem ülhet öibetett kezekkel és várhat sült galambot a gazdasági harcok forrpontján, mégis azt kell mondanunk, hogy gazdakartelről a szó valódi értelmében most csak álmodni lehet, de beszélni róla, mint megvalósítható és hamarosan bekövetkezhető tényről csupán anakronizmus lenne. Az igaz, hogy fegyverrel szemben csak fegyverrel lehet védekezni, de vájjon nem bolondság lenne-e egy modern géppuskával szemben kopjával harcolni ? A helyzet pedig sajnos ez. A miniszter úr, amikor rágondolt a gazdakartelre, nyilván nem értékelte eléggé a fennálló kartelek hatalmas erejét, mely minden érdekükkel ellentéte* és megszokott profiíjukat fenyegető megmozdulást lehengerel, mert ha ismerte volna a kartel urak gőgös hatalmát, bizonyára várt volna még a bűvös szó kimondásával és előbb igyekezett volna felfegyverezni a hajóágyúk többmázsás gránátjaival szemben ökörbőr pajzsai védekező kisgazdákat. Képietenség az általános gazdakartel, mert technikailag véve a termelés fajták, minőségek, a kis- és középg3zdák árúszükséglete oly sokféle és különböző és a lehetőségek annyira egyéniek, hogy közös eladási vagy beszerzési szövetkezések jelenleg még az összetartozó vidékenként is nehezen képzelhetők el. Lehetetlenné teszi ezt továbbá az a körülmény is, hogy a magyar gazda lelki alapmotívuma annyira egyéni szinezelü és annyira egyéni akaratú, hogy még anyagi előnyökért sem hajtandó önállóságát részben feladni, hogy olyan szervezetbe tömörüljön, amely — ha meglennének is az anyagi feltételei — képes lenne a vasszervezetü kartelek túlkapásait egyensúlyozni. Pedig szüsség lenne erre, mert a széttagolt és erejét így ki nem használó kisgazdalársadalmat végveszély fenyegeti. Zötyög a gépezet és kenetlenül nyikorog a magyar élet lenditö kereke. Mintha búra alatt fuldokolna az egész magyar élet, mely búra alól mesterségesen szivattyúzzák ki a levegőt, mintha csak olyan laboratóriumi kísérleti előadás lenne, mintha nem is egy egész nemzet fuldokolna ott, hanem egy szerencsétlen kísérleti egérke. Ez a hitelélet csődje, ez a vállalkozási kedv Szaharája, ahol minden mozgékonyságnak zsendülő füvét kiégeti a pénztelenség aszálya. Ez a mozdulatlanság, ez az immobi itás a magyar gazdasági élet fenyegető veszedelme, amelyet mielőbb meg kell szüntetni, mert hova tovább teljesen megáll az élet. Mi nem beszélünk sem a defláció, sem pedig az infláció esetleges elő nyeiről, vagy végzetes hátrányairól, de annyit könnyen megáilapithatunk, hogy ezt az életet sokáig nem bírjuk, mert úgy a hitelezőt, mint az adóst tönkreteszi és kifosztja mindenébői az egész vonalon fellépő pangás. Energikus rendszabályokra van sürgősen szükség, mely a termelés és a fogyasztás nehezen összeegyeztethető és kétpólusu érdekeit harmonizálni és összhangba hozni képes lesz és ezáltal pénzügyi bizalmatlanságot megszüntetve, a hiteléletet reorganizálja. Ha ez megtörténik, akkor nem kell sem deflációról, sem a csalfa hatású inflációról beszélni, akkor nem kell sem a megfulladástól félni, sem a mégis bekövetkezendő infláció kétes tisztaságú hullámaiba beleveszni. Dr. ti. i„ A PATAK .. . Emlékek kertjében Könnypatak folydogál, Bánat-virágok közt Bujkál a napsugár. Az örömök rózsája Büszke messzeségben él, Csak illatát hozza ide A kóbor őszi szél. De a tél fehér hava, Minden szirmot betemet S a patakba sodorja A büszke rózsalevelet. S az emlékek kertjében Hull a sok virágszirom, A kevés röpke öröm És a sok-sok fájdalom. És a medre nem szárad ki Bár perzselje is napsugár, Mig két szempár boldogan Összenevet... egymásra tálát t Fábián L. né. üíilEKa A Belvárosi Kath. Kor 1932. évi március hó 6 án d u. 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tisztelt tagokat ez úton is meghívja az Elnökség Magyar néprajzi érdekességek a IV. világjamboreen. A jamboreera készülő magyar cserkészek igen érdekes tervekkel készülnek a a nemzetközi találkozásra. Több csapat ei akarja hozni annak a vidéknek jellegzetességét, ahonnan való. igy valószínű, hogy lesz a nemzetközi jamboreen palóc tábor, hortobágyi tábor, sárközi íákór stb. Kétségkívül rendkívül hozzájárul a nemzetközi cserkésztábor szinességéhez az, ha a magyar táborok csoportjában egy egy jellegzetes magyar vidék sajátossága fogja megállítani az érdeklődők sorait. Az Irgalmasrend pápai kórházának 1931. évi betegforgalmi kimutatása. Az elmúlt évben a pápai irgalmasrendi kórházban 801 férfi és 861 női beteget ápoltak, Összesen 1662 személyt. Ebből gyógyultan 1132 azemé yt, javultan 316, gyógyulatlanul pedig 49 személyt bocsájtott el a kórház. A kórházban meghaltak 79-en. 1932 re ápolás maradi 47 nő 39 férfi. Az ápolási napok száma 32 388. Bejáró betegek száma 4320 voít. Foghuzási műtétek és foghúzás száma 260 volt. Legtöbb gyermekes családanyák jutalmazása és kitüntetése. A vármegye főispánja a pápai járásban az alább megnevezett legtöbb gyermekes családanyákat részesített egyenként 25 P ős jutalom-