Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-02-21 / 8. szám

1932 február (4 5 Pápa és V

Sdé

f

ce A magántulajdon kifejlődése. Irta: dr. Rédel Tibor, * a jog- és közgazdaságtudományok tudora, oki. gazaa és oki. mezőgazda. Századunk legaktuálisabb és talán legégetőbb problémája, a nrgántulajdon problémája. Ez immáron két világ elkeseredett harcává nőite ki magát. Az egyik a kapitalizmus, a má sík a kommunizmus gondolatvilága. A nagy harc napjainkban folyik le, indokolt tehát, hogy kissé behatóbban megismerkedjünk a magántulajdon történeti fejlődésével. A magántulajdon kialakulását főleg az egyén önállósulása és az általa előállított tárgyak közgazdasági értéke segítik elő. Bizonyos és nem tévednek azok. akik azt állítják, hogy a magáníulájdon római jogi ás a mai élő jogrendnek doktrínái szerinti fogalmát nem tekinthetjük mindenkor adottnak. Azonban azon nézet, hogy lelt volna az emberiség életében egy boldog aranykor, amidőn magántulajdon semmiféle vonatkozásban nem létezett, mindeneseire túlzott. Amint az ember egyéniséggé tett, már adva volt a magántulajdon alapja az általa használt és szükségelt tárgyakra. Sokan az utazók leírásaiból, melyek olyan népekkel foglalkoznak, akik jelenleg Is azon primitiv kulturfokon állanak, mely megfelel a prehistorikus kor műveltségének, azt akarják bizonyítani, hogy ezen népeknél a magántulajdon fogalma ismereilen és a közös tulajdon rendszere az uralkodó. Ezen állítás azonban nem fele! meg a valóságnak. Hisz ugyanezen údeirásokban arról is olvasunk, hogy az elhunyt harcosokat lovaikkai együtt temetik e!. Már pedig ha ezen tárgyak nem a magánlulajdon, hanem a közös tulajdon tárgyait képeznék, ezen szokások már annál is inkább lehetetlenek volnának, mert ezen tárgyak előállítása súlyos áldozatokat kíván sz ipari technika azon primitiv fokán, melyen a szóbanforgó népek állanak és a közület, mint tulajdonos, nem tűrné a javak ilyetén megsemmisítéséi. Hogy ezen utóbbi felfogás a helyes, azt az első jogintézmény, a ,tabu* is bizonyítja. A fentemlítettek előrebocsátásával rátérhetünk a magántulajdon fejlődéstörténetére, vizsgálva mindenekelőtt a földlujajdon kialakulását. Az emberiség csoportuiásának egyik első foka a horda. A horda promiscuitásban élő emberek rendezetlen tömege, kik céltalanul kóborolva, a föld mindenkori adott terményeit fogyasztják, semmiféle munkával sem járulva hozzá a termeléshez (a javak előállításához). Ennek következtében a magántulajdon fogalma és értelme sem alakulhatott ki közöltük. Az élet, hogy úgy mondjuk, a föld javainak esetről esetre való okkupációjában állolt. A fejlődés egy későbbi szakában az alkalmi és rendezetlen horda a matriarchatuson alapuló nemzetséggé, illetve törzsé alakul át. Ez már a csoportulásnak egy magasabb és állandóbb alakja. A nemzetség gazdálkodásénak öifpjamárkoránUem a föld szabad terményeinek okkupációja, hanem a cél tudatos vadászat, halászat és állattenyésztés. Ezen foglalkozási ágak üzésére földterü'efre volt szükség. Az így elhatárolt földterület a remze'ség íagjíi közösen használ ák és kialakult a földre vonatkozóan a közös tulajdon. Hogy miért a közös tulajdon és n?m a magántulajdon alakult ki, annak magyarázata nagyon észszerű. A halászat, vadászat és állattenyésztés célszerű és eredményes üzésére feltétlenül szükséges volt a nemzetiség fárfitagjainak szoros kooperációjára. Ezen közős tulajdon nem zária azonban ki azt, hogy ott, ahol nem járt hátránnyal, az egyén a közös föld egy kis darabját elkeríthesse, amelyen kizárólagos jeg gal folytathatta primztiv földműveléséi. A népesség szaporodásával azonban a halásza', vadászat és állattenyésztés már nem nyújtott biztos megélhetést és át kelleti tárni a föld intenzivebb megművelésére. A primitív eszközök és technika következtében egy ember még mindig rem volt elégséges és alkalmas a msgérahsgya'ottságában a föld eredményes megművelésére és ez szükségessé teszi a családi üzem kialakulását. A nemzetség, illetve a közős tulajdonában levő közös földeket kiosztja ez ezen korszakban kialakult és letelepedett patriarchális családokra'-?. Kiosztásra azonban cs?.k a szántóföldek kerüllek, mig sz erdők, legelők stb. továbbra is közös tulajdonban, a.^ u. n. faluközösség tulajdonában maradtak. (Folytatjuk.) Megjelent a Pannonhalmi 3

zeasle VII. évfolyamának első száma. A modern kor legégetőbb problémálvBl foglalkozik. Blazovich Jákó a kettéhasadt orosz lelket elemzi nagy irodalmi ismerettel. „Az orosz 82finx" cimü tanulmányában s hisz a feltámadásban. Majd meg a Figyelőben egy új prófétának, Slrcwskinak sokrétegű, de az emberiségben hinni tudó egyéniségével ismertet meg bennünket. Dr. Kcmonczy Gáspár a modern gazdasági és társa dalmi bajokat íáigyaíja éles kritikává! és a lelkipásztorkodás új útjait mulatja meg. Dr. Bánhegyi Jób Erdős Renée harmincéves irói jubileuma alkalmából mérlegre teszi alkotásait és az etikai és művészi szabadságtól a tömegösztön és a számító üzleti érdek felé való eltolódást állapltja meg. Magasi Artúr költő verset mutat be. A gazdag könyvismertetésből Erdélyi Lászlóét emeljük ki Szegfű legújabb kötetérő!, a XVIII. századról. Érdekes rendi hirek s az Oblátus- és Obláta szövetség hirei zárják be a tartalmas füzetet. Főszerkesztő Dr. Strommer Viktorin. Felelős szerkesztő Dr. Mihályi Ernő. Kiadóhivatal Pannonhalma. Évi előfizetés 6 P. Olvassa a „PÁPA ÉSMOÉHÉM. Miíliók használják ezen kitűnő ízű cukorkát. A Blokmaltot már utánozzák, azért _ vaSásái Blokmaltot kérjen és csak eredeti zacskóban fogadja el I ihögés és ' rckedtség ellen! 113 Pápán kapható : Ksrievitz Adoíf tárában. A I9es Bajtársak Szövetsége által az emlékmű femrartása és hadiözvegyei és árvái javára rendezeti tárgysorsjáték húzása Győrött február 16 án megtörtén?. Az első számú nyereményt a 608. sorsjegy, a második számú nyereményt ez 1602. sorsjegy és s harmadik számú nyereményt a 1686. sowsjegy nyerte. A nyertes sorsjegyek tulajdonosai a tárgyakat G ósz István nyug. ezredes, a Bajtársi Szövetség elnökének (Győr, Andrássy-úl 52.) kiutalására felvehetők. A március hó 7 ig fei nem veit nyeremények a Bajiársi Szövetség jótékony céij^i javára lesz nek fordítva. Rovatvezető : SzsSay Lajos. Olcsó a búza, drága a kenyér. A pápai ker.-szoc. földműves munkások vasárnap délután 4 órakor a Ker. Munkássegyesütei helyiségében népes gyűlést tartottak, amelyen megvitatták e kisgazdák és földmivesmunkások temérdek sok baját, panaszát. Fiiibár József elnök megnyitója után Fekete Pá), a ker. szcc. földmuíikásszövetség országos elnöke több mint egy órás beszédben ismertette a mezőgazdaság válságának okát, melynek természetes következménye az ipar, kereskedelem pangása és az egyre fenyegetőbb munkanélküliség leküzdhetetlen problémája. Amig a mezőgazdasági termeivények ára aíászáil, amig olcsó a buza és drága a kenyér, nem lesz boldogulás és jobbléi az országban. Ennek okát a speciális magyar viszonyokban ke 1 keresni és nem lehet mindent Trianonnal elintézni. Majd a bartelek és bankok népeilenes politikáját birálya megálhpíiotta, hogy egyes nsgyvátSalatok és b3nkok igazgatói nagyobb jővödelmet vágnak zsebre munkanálkü!, mint amennyit ezer kisgazda, vagy földmunkás egy esztendőn át fáradtságos munkájukkal megkeresnek. A nagy tetszéssel fogadott előadás ulán László Mihály, a munkásság összetartását hangozta ta, ha azt akarják, hogy jogos panaszuk elismerésre és meghallgatásra találjon. Végül Szalay Lajos a keresztény földmivesek egységes frontja kiépítésének szükségességéről beszélt meggyőző erővel. A magyar föld népe becsületes, dolgos és istenfélő nép volt ezer éven át. Az utóbbi időben azonban a nagy nyomorúság következtében hajlamossá lett a szociáldemokrata tanok befogadására. Ezt a népet pedig meg kell menteni, s főleg meg kel! tartani a keresztény front állhatatos katonáinak. Észre kellene venni a keresztény társadalom hivatott őreinek, hogy nincs idő tétlenségre, mer? egymillió háromszázezer nincstelen földmunkás egy része máris a szociáldemokrácia karjaiba került. Példa rá Borsod , Tolna és Hajdumegye, ahol minden faluban kiépített szociáldemokrata szervezetek műkődnek és irányítják a falu népét. De így van ez a Dunántúlon is. Itt tehát a tettek mezejére kell tépni, kibontani a zászló', a keresztányszociálista program egyedül jogosult, megválósítható igazságait. Ezt hirdetik a magyar keresztény társadalom legjobbjai, erre int és figyelmeztet XIII. Leó és XI. P us pápa pásztorlevelei, de ezt követeli a magyar nemzet jól felfogott érdeke is. Majd a szervezkedés gyakorlati útmutatására serkentő szavai után a lelkes fö dmunkásgyüiés az elnök szavaival befejeződött. Kultűrest a ker. szoc. pártben. F. hő 18 án, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel tartóit népes látogatottságú kulíúresíet a pápai ker.szoc. párt. Az est szónoka Dvihaliy Géza fővárosi ker.- szoc főtitkár volt. Dvihaliy hatásos beszédjében meggyőző erővel kutatta s boncolgatta a ker. szcc. eszme történelmi eredetét és fejlődését. Az értékes beszédet dr. Némelh István humoros riportja előzte meg a japán-kínai háborúról és annak hatásairól az európai népiélekben. A kedves és értékes kultúrest késő esti órákban ért véget. A Kinizsi közgyűlése február 21 én délelőtt fél 11 órakor lesz az egyesület Fő-téri helyiségében. Az Orsz. Testnevelési Tanács 5000 pengő segélyt utalt ki a pápai Ligeti-sporttelep részére. A Levente Egyesüiet ugyancsak 1000 pengővel járult hozzá a pályát terhelő összeg (12 000 P) törlesztéséhez s ezzel a másik három egyesület mellett neki is joga nyílik a sporttelep használatára. Az O. T. T. nemes gesztusa általános megelégedését és örömet váltott ki a pápai sportemberek körében. Február 27—28 án a Dorogi AC vendégszerepel Pápán. Első nap a Perutz SC-vel, második nap a Kinizsivel mérkőzik a neves bányászcsapat.