Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)
1932-02-07 / 6. szám
Pépa f 1932 február 7., vasárnap. írSI* Ara 16 fillér. XXtX, évfolyam, G. szám íFimffflnnfrTT^'iirBi ^«HÍMP»«»™«™«^!»«^^«»««^ Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 3 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mlliméíeres díjszabás szerint: hasábmilimáíer a hirdet ések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFJ. SÁGM5 TAMÁS. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentílonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9, Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. az igazság Margójegyzetek a pápai (irodalomról szóló hírlapi cikkekre. A hivatása magaslatán áüó sajtótól senki sem veheti rossznéven, ha nemcsak piláiusi nonchalance-szal kérdi, hogy hol az igazság, hrnem lelkiismeretesen kutatja is és ha megtalálja, bátor és férfias meggyőződéssel be is meri vallani. Az elmúlt hetek folyamán több fővárosi lap foglalkozott Esterházy Tamás gróf vagyoni állapotával és vagyonkezelésével, valamint a devecseri és pápa-ugodi - utóbbi hitbizományi uradalmak gazdasági válságával. Kijelentjük, hogy senkinek magánügyeibe azelőtt sem avatkoztunk és ezután sem kívánjuk magunkat beleártani. Bennünket nam érdekelnek Esterházy Tamás grófnak anyagi nehézségei, sem azoknak okai, sem a mentőakciók és azoknak akár kedvezd, akár kedvezőtlen kilátásai. Mindez éppúgy magánügye a tulajdonosnak, mint akármelyikünknek, ki nagykorú létére szabadon rendelkezik a maga nagy, vagy kicsiny, tehermentes, vagy agyonterhelt vagyonkájával. Mi nem kritizálunk, mi az igazságot keressük. Mi nem magánügyeket feszegetünk, mi általánosabb és magasabb szempontból, közérdekből, országos érdekből tesszük szóvá a pre- és kontra sajtóhadjáraíol Esterházy Tamás gróf vagyoni gesztioja körül, A szempontok pedig, melyek a közérdeknél és az igazságnál fogva följogosíianak bennünket néhány őszinte megjegyzésre, a következők : Mindenekelőtt elvitathatatlan, hogy minden olyan cikknek, amely mágnásaink anyagi válságával foglalkozik, — mindegy, akár tendenciózusan, akár nem — az a mellékíze van, hogy a kötött birtokok felszabadítandók, hogy a hitbizományok elavultak, sőt károsak, s még jó, hogy egy-egy szélsőséges cikk nem osztogatja a hatvágásokat az összes nagybirtokok felé és föld osztó jelszavukkal nem szítja a kommunizmus parazsát. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a nagybirtok mindenkor hivatásának magaslatán áll s nemzeti, kulturális, társadalmi, vallásos vagy jótékony célokra meghozza azokat az áldó zatokat, melyeket méltán el lehetne tőle várni. De ez még nem ok és nem jogcim arra, hogy a vagyont elvegyük jogos és pedig méltatlanul is jogos birtokosaitól. A birtok jognak szentnek és sértetlennek ke l maradnia, még ha a birtokost az ő javainak kezeléséért és elkezdéséért méltán érhetné is gáncs. A tulajdonjog a tabu, a tulajdonos nem az. Ne olyan törvényt hozzanak tehát, mely válogatás nélkül dobja sutba az évszázados tulajdonjogot, hanem ha kell, új törvény u?ján is szorítsák a tulajdonost, hogy vagyonával, mely egyúttal nemzeti vagyon is, ne bán jék meggondolatlanul. A szabad rendelkezési Keil megszorítani, ha nyilvánvalóvá lett, hogy valaki csak a saját, a családja s így közvetve a nemzet kárára gazdálkodik. Egy másik szempont, hogy egy eminenter gazdasági kérdésben jogászember nyilatkozik és nyilatkozatában a szó teljes értelmében keresztülgázol a gróf eddigi gazdatiszti személyzetén, elvitatva tőle, ha nem is a becsületei és hűségei, de legalább is a szakértelmet és takarékosságot. Egy újév napján megjelent cikkre gondolok. No?, ennél olcsóbb, ennél könynyebb fajsúlyú kritikát el sem lehet j képzelni. Vádolni könnyű, kivált ha a megvádolt testület haligatagon kénytelen tűrni ezt a nyilvános pellengért, hiszen ha tiltakozik, a kenyerével játszik, a kenyér pedig sohasem volt szentebb, mint manapság. Interjuvokkal, rekrimináciőkkal, „alapvető hibák" szélnek bocsátásával sem Esterházy Tamás grófot, sem más bajba jutott bús magyart sohasem lehet szanálni. De viszont azzal sem használunk a köznek, hogy egyetlen személy egyéni hibáiért az egész nagybirtokos osztályt hibáztatjuk. Hol az igazság? Középütt, mint mindig. Ne kongassunk vészharangot, ne keserítsük el a kedélyeket, de ne is áltassuk magunkat, ne fessük rózsásnak azt a helyzetet, mely sohasem volt nehezebb és válságosabb, mint mostan. Mondjuk meg az igazságot mindenkinek, nyíltan, szépítgetés és túlzás nélkül, kéretlenül ii, kellemetlenül is, aztán nyujtsunk kezet egymásnak, fogjunk össze önzetlenül, őszintén, áldozatokra is készen, ha kell, s így mentsük meg, ami még megmenthető: a vagyont is, meiy egyúttal a nemzeté is, és a nemzet bizalmát is a vagyon tulajdonosaiban és kezelőiben, mert ez még a vagyonnál is fontosabb szem pont. Ha hit nincs többé, mit ér a a hitbizomány ? Cato. A hét eseményei. Idehaza. A Népszövetség pénzügyi bizottsága szoros gazdasági érintkezést ajánlott Magyarországnak a szomszédállamokkal. A költségvetésünket szükség esetén 830 millió pengőnél is lejjebb szállítják. Borah szenátor újabb nyilatkozatban sürgette Trianon revízióját. Harminc feljelentés érkezett a budapesti ügyészségre a népjóléti minisz'ériumban történt visszaélések miatt. A kereszténypárt február 3 iki értekezletén a vidéki inségakciő fejlesztése mellett foglalt állást. Havonta is lehet fizetni ezután a lakbéreket. A február 4 iki hivatalos lap közli a kormány rendeletét, amely lehetővé teszi, hogy a lakások, üzletek, műhelyek és irodák bérét a bérlők havi részletekben is fizethetik. Ez a rendelet azokban az esetekben is hatályos, amelyeknél a bérieti szerződés másként intézkedik. A részletfizetési kedvezmény nem terjed ki azokra, akik negyedévenként kapják lakáspénzüket (tisztviselők). Külföldön. Ausztriában kisebbségi kormány alakult Buresch vezetése mellett a keresztényszociálistákből és a gazdaszövetségből. A német elnökválasztás Hindenburg és Hitler között dől el. A nemzeti 8zociálista párt ugyanis Hitlert jelölte az elnöki méitőságra. A leszerelési konferenciát február 2-án nyitották meg Genfben. Az általános vita azonban csak február 8 án kezdődik meg. Keleten tombol a harc. Az elmúlt hét végén a kínaiak és japánok kőzött kitört a harc Sanghaiban. A harc a sanghai nemzetközi zóna területére is átcsapott. Anglia és Amerika gazdasági blokádot és flottatüneteíést tervezett Japán ellen, amely a szovjettel is összeütközésbe került, mert japán csapatokat küldött Karbinba. Később a szovjet hozzájárult a japán csapatszálütásokhoz. Kina elhatározta a hadüzenetet Japán ellen, de nem hozta tudomására, hanem hadüzenet nélkül és a Népszövetség erélyes állásfoglalása ellenére is tovább küzdenek egymás ellen. A japánok bombázzák Nankingoí és megkezdték a partraszállást, mert meg akarják szállni az összes kínai kikötőket. Fegyverszüneti tárgyalások is voltak, de eredménytelenül végződtek. Február 1-én mozgósították az amerikai flottát; a nagyhatalmak flottái a koncessziós területek megvédésére indulnak. A vuszungi erőd bombázásával a japánok megakadályozták az amerikai hajók kikötését a sanghai öbölben. J2pán elutasította a közvetítő javaslatokat. A prágai asztali tennisz világbajnokságok minden egyes számát a magyarok nyerték meg, az egy csapatbajnokságot kivéve. A sanghai csomó. Sanghaiban dörögnek az ágyúk. Sanghaiban az égő házak felcsapódó lángja festi vörösre az egei. Sanghaiban, a messzi Kelet modern Bábelében, most a rémület lett úrrá. Az a banditaharc, amelyről már évek óta olvastunk a tapok aprőbefűs rovatában, most ökölnyi betűs szenzációvá, s a nagyhatalmakat is élénken izgató véres problémává dagadt. A távol Kelet sárga népcinek két hatalmas nemzete, az ősrégi kultúrájú és méreteiben oly hatalmas Kina és a modern technika minden vívmányát okosan felhasználó és a fehér népfaj leghatalmasabb nemzeteivel versenyző Japán néznek egymással farkasszemet. Talán csak órák kérdése, hogy megtörténjék az ultimátum s megkezdődik a föld keleti felének gigantikus harca. S miért? Mert Japánnak megjött az étvágya, mert az időt alkalmasnak találja arra, hogy világhatalmát a bomladozó, s csendben szenvelgő Kína testén kiépítse. Japán jól tudja azt, hogy a gazdasági válságtól megtépázott és saját bajukkal is eléggé elfoglalt európai nagyhatalmak, addig
