Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-10-16 / 42. szám

Pápa és Vidéke 2 1932 november 13 Érlesitem a nagyérdemű közön séget, hogy üzletemet október hóban Hossuth-utca Zl. szám, alá helyeztem át. Ez alkalommal raktáromon lévő összes árúimat olcsán kiárusítom. Áraim kirakataimban megtekinthetők GUTH NÁNDOR divatárúháza Pápa, Fő utca 19. szám. 459 mályba vész, de tudjuk, hogy ezen a helyen már fontos telepe volt a nyugati avarságnak. Krónikáink 1051ben emlékeznek meg először Pápáról. A XIII. században már főesperesi székhely, élénk vám- és vásárhely. 1398 ban pedig civitas szá lesz, azaz városi rangra emelkedik. Neve most már mind gyakrabban szerepel a történelemben, Z

aigmond Király a városban országgyűlést tart, Aiberi királytól pedig kiváltságle velet nyer. Igazi történelmi szerepre azonban akkor emelkedik, mikor Páp3 György 1430-ban a várat felépíti, s ettől kezdve „cppidum Pápa" jelentősége állandóan növekedik. A kővetkező évszázad egyik törvénye (1559: XXXlí, t.-c.) már „az összes dunántuli helyek között legfontosabb" várnak nevezi. Fekvése ugyanis épen a török hódoltság korában avatja végvárrá, mert a mohácsi vész után a törökök hőditási vágya mindig nagyobbat szakít le az ország testéből. A törökök harcai egyre több gondot okoznak a dunántúli váraknak, s minthogy az országos főkapitány, Báthori nem képes azoknak is kellő képen gondját viselni, az 1547: XX. t.-c. elrendeli, hogy Dunántúlra még egy főkapitányság létesíttessék, melynek betöltője „Pápán, Szigeten vagy Kanizsán székeljen, amint a szükség kívánni fogja." A török félszemmel mindig az exponált fskvésü Pápa felé kacsint, tehát, hogy állandóan ostromálló legyen, törvényeink szinte évenkint 3—4 vármegye jobbígyait rendelik a vár megerősítéséhez. De a török hódoltság alatt nemcsak a törökök harcolnak a vár biriokolásáérí, hanem rajtuk kivül labancok, kurucok, svábok, vallonok, osztrákok, pápai segédhadak, később franciák véres ostromai viselik meg a várost, pusztítják lakosságát, s a város kézrőlkézre jár. Mindez dokumentálja a vár stratégiai fontosságát. Ha tehát történeti becsű vagy építészeti szempontból értékes épületünk a XVIII. század előtti időkből — az egy Corvin ház kivételével — nem maradt, ez a véres történelmi mult szomorú következménye, s egyb.-n legértékesebb emléke. 1752-ben aztán királyi rendeletre a várat és a várfalakat lerombolták, ezzel Pápa mintegy befejezte egyik történeti hivatását, azaz megszűnt országvédő végvár lenni. A templomokkal, kolostorokkal, középületekkel farkasszemet néző kastély mást is mond nekünk. A középkori kuMúra kolostorokban, káptalanokban és várkastélyokban virágzott. Földesuraink, így a pápai öldesurak udvarai is tudósok, muzsikusok, poéta lantosok otthona volt. Kí másnak lett volna a nagyűri fényűzésre pénze ? Hogy mindennek kevés nyoma maradt? Bizony nemcsak a várharcokban pusztultak el a levéltárak, mindezekhez járult a XVIII, század második filébsn három hatalmas lűzvész; kő-kövön nem ma radt. De Thurzó Elek országbíró és Török Bálint pápai földesurak udvaráról maradtak fönn feljegyzések, s eleven emlékek. Az előbbi igen nagyműveltségű föur volt, az iskolák pártfogója, ő hozat a udvarába Bá lint p3pot, aki a reformáció pápai terjesztője lett. Később Török Bálinték udvari káplánja. Tőrök Bálint pedig iródíákul vette maga mellé Tinódi Lantos Sebestyént, a nagyhirü poétát. A kolostor volt a középkori kultura másik melegágya, tudományok, betűvetés, egyházi muzsika müvelésének otthona. így a pápai franciskánusok kolostori iskolája a ref. kollégiumot félszázaddal előzte meg, s tudjuk, hogy 1542-ben még működik. A reformáció elterjedésével a pataki, debreceni és marosvásárhelyi ref. kollégiumokat a ferences és au gusztinus barátok kolostori iskoláinak átszervezésével teremtették meg. Da Pápán valőszinüleg a franciskánusok iskolájával egyidőben működő városi iskola alakul át — úgy lát zik Bálint pap vezetésével — ref. kollégiummá. Tehát a XV—XVI. században élénk kulturéletet látunk vá rosunkban. A mohácsi vész idején a város lakóinak lélekszáma — hozzávetőleges brcslés szerint — 2500— 3000 re tehető. 1574 ben Huszár Gálnak már nyomdája van. Ennek jelentősége akkor tűnik ki, ha figyelembe veszszük, hogy ez időben alig 4—5 nyomdája van az országnak. E nyomdában jelent meg magyar nyelven a „Heidelberg! Káté". 1638 ban telepíti meg a város földesura, Csáky László gróf a pálosokat, az ellenreformáció harcosaiul, akik iskolát is állítanak föl, mely hamarosan jó hírnevet szerez. Gondoljuk meg, mit jelent az, hogy a tizenhetedik század közepén már egy főiskola és két középiskola műkő dik városunkban. De níhány évtized múlva az élénk kulturéletnek állandó kerékkötőjévé válnak a gyakori várharcok, sőt a XVIII. század elején már végveszély fenyegeti. Mfgért hetjük a helyzete*, ha tekintetbe ve3zszük, hogy a mohácsi vész idején 2500-3000 lakosú város kétszáz esztendő leforgása alatt (az 1720 as népszámlálás idején) alig 700 lélekszámra apadt. A legjobb időben jön az 1752 i királyi rendelet, melynek értelmében a várat lerombolják, ami hatalmas lökést ad a kulturális, gazdasági és városképi fejlődésnek. Élénk lesz a szellemi vérkeringés a pálosok iskolájában (melyet 1802ben a király a bencések vezetésére biz) és a reformátusok kollégiumában. A pálosoknál játjuk Ányos Pált, a híres pesszimista költőt. Európai tudásu és látókörű professorok ta nítanak, Kantot, a német filozofust a ref. főiskola tanárai, Márton István és Sipos Pál hirdetik Magyarországon először. Ezek az iskolák tudományos hírnévben egyre nőnek, or szágszerte nagy tekintélyre tesznek szert. Később olyan szel emeket vallhatnak tanítványaikul, mint Deák Fe renc, Pe'őfi Sándor és Jókai Mór. Ezek szellemei viszont termékenyttőleg hatnak a mai diákság szellemére. Nemcsak ez, de az a tény, hogy a város iskolakultúrája ötödfélszázéves múltra tekint vissza, a magyar kul.ura szempontjából rendkívüli nagy jelentőségű. (Folytatjuk.) HÍREK. Dr. Konkoly-Thege Sándor unnepeltetése. Vasárnap délelőtt a gyönyöiűen feldíszített Leventeotthonban adta át dr. Konholy Tnege Sándor kir. közjegyzőnek a kormány főtanácsossá való kinevezéséről szóló okmányt Kenessey Pongrác dr. főispán. A meghitt ünnepélyre szép számmal gyűlt össze városunk közönsége. Dr. Uzonyi Kálmán h. po'gármester magasröptű, költői szárnyalású beszéd keretében üdvözölte az ünnepeltet. Karsay ny. ezredes a levente intézmény tisztikara nevében, dr. Takács Lajos főoktató leventeoktatói nevében, s Rozsnyai Jenő levente pedig a pápai leventék kép viseletében köszöntötték Konkoly Thege Sándort. A Kaszinó nevében vitéz Draskőczy altábornagy üdvözölte, a veszprémi leventék képviseletében Csiba Mór pénzügyigazgató köszöntötte melegen. Konkoly Thege Sándor meghitódottan köszönte meg az ünnepi ovációkat, s a kedves ünnepeltetést, mely — úgymond — csak ösztönzést ad neki a jövőre nézve, hogy még többet dolgozzék, a íeveníeintázményért, s Magyarország integ itásáért. Az ünnepély előtt a Magyar Hiszekegyet, utána pedig a Himnuszt a leventezenekar játszotta szép összetanulásban. Gyurátz Ferenc ev. püspök szobrának leleplezése. Szerdán d. e. 11 órakor kezdődő ünnepély keretében leplezték le az ev. egyház elhunyt szeretetreméltó püspökének az evangélikus temp

1om előtt felállított mellszobrát. Az ünnepély a pápai ev. gyülekezet vegyeskarának énekével kezdődött, amely után Schökk Gyula pápai lelkész adta elö erre az alkalomra irt gyönyörű ódáját. A ÉN TUDTAM . . . Egy szegény kis fiút találtak Összefázva az út sarába' És azt kérdezték, hogy „Kié" ? Megnyugodtak, hogy Senkié. . . Honnan jött ? Merre van hazája ? Kérdezték, volt-e nyoszolyája ? Hogy lelke van ? És az kié ? Nem sejtették, hogy Istené . . . Ruhája rongyban lógott róla, Beszélni nem is tudott volna. Az emberekben nincsen Hit, Megtaláltak egy Kis senkit. Mert csak a rongyot látták rajta, A rongy a lelket eltakarta, S a lélek ? Mit tudod, kié ? Egy sápadt, szegény Senkié . . . Egy szegény kis fiút találtak Összefázva az út sarába' És azt kérdezték, hogy „Kié"? Én tudtam, hogy az Istené... ZSILINSZKY MARGIT. szoboravató beszédet dr. Kapi Béla a dunánsuli egyházkerület ev. püspöke mondotia, melyben méltatta Gyurátz Ferenc érdemeit, aki különösen az egyszerűbb embereknek valóságos atyja volt, aki úgy lelkiekben, mint anyagiakban tőle telhetőleg mindig segített a rászorultakon. A szobrot, mely Lux Ede jónevfi magyar szobrászművész remeke, Mihályi Sándor adta át vitéz Draskőczy István altábornagy, gyülekezeti felügyelőnek. Az ünnepi énekszám után következett a szobor megkoszorúzása, több mint 30 koszorút helyeztek el az egyesülelek és egyházak nevében, ez a tény maga is mutatja, hogy mennyire szerelelieméitó volt az elhunyt püspök mindenki szemében. Dr. Uzonyi Kálmán h polgármester a mult hét folyamán Veszprémben, majd pedig Budapesten, a belügyminisztériumban tárgyalt az inségmunkával kapcsolatosan. Eljárása eredményéről jövö számunkban adunk tudósítást. A bencés reálgimnázium ifjúsága a nagy kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó gróf lelkiüdvéért pénteken gyászmisét mutatott be. A rekviemet Balogh Albin dr. igazgató celebrálta és ugyanő méltatta szombaton az egész ifjúság előtt a kiváló kulturpolitikus nagy érdemeit. Üres a kassza, már tudniliik a város kasszája. Csütörtökön akarták megkezdeni a Veszprémi út építését, mint már a mult heti számunkban jeleztük, azonban azon sajnálatos ok, de érthető ok miatt, hogy a városnak jelenleg pénze nincsen, a munka megkezdése bizonytalan időre elmaradt. Reméljük, hogy ez a bizonytalan idö nem nyúlik hosszúra, mert ez végzetes hiba lenne a város részéről, a már e helyen többször előadott okoknál fogva.