Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-10-02 / 40. szám

1932 október 2 3 Páp g és Vidéke Hová építsük a színházat? 1000 ember Irta alá azt a kérvényt, melyet egy küldöttség elvitt a polgármesternek. Ez a szám azonban 10.000-re növekedhetett volna, ha mindazok, akiknek határozott kívánsága az új színháznak a mostani Városmajor helyére való építése — megtették volna kötelességüket. lOCO aláírás ... És mit látunk ? Azt, hogy semmibe sem veszik az illetékesek az 1000 aláíró kívánságát, mondván: „kuíya ugat, karaván halad Pedig lehetetlen nem meglátni ennek a városrésznek az igazát, jogos ké rését, mind erkölcsi, mind egészségügyi.sőt gazdasági szempontból is. Mi már ezelőtt 20 évvel felismertük ennek a fontosságát. Köztudomású, hogy a színház akár a Tókertben, akár máshoi épül fel, egy pénzbe ketül, mindegy a vállai kozónak is, a közönségnek is, mert hiszen „konkurrencia" nem lesz. C9ak nekünk nem mindegy, hogy hova épül! Nekünk, akik már 20 év óta hiába kértük, hiába követeltük és a jövőben is köve'elni fogjuk — reméljük — nem hiába. Mert összeszedjük az aláírásokat olyan mennyiségben, ami elől nem lehet majd kitérni, mert egy egész városrész érdeke mégis csak győzedelmeskedni fog az esetleges egyéni érdekek felett. Színházat építsünk, de az adónk egy fillérrel se emelkedjék, mert már a mostani is elviselhetetlen. A város minden nagyobb építési és fejlődési munkát kizár a költségvetésből, de a pótadó mégis folyton emelkedik. Maholnap odajutunk, hogy útlevelet vált és megszökik az iparos az iparától, kereskedő a botijától, a földmives és háztulajdonos az ingatlanától, mert hiszen tulajdonának csupán haszon nétküü kezelője. Azt minden adózó elismeri, hogy közterhek viselése nélkül nem lehe tünk meg. Azonban nem mindegy, hogy az a közteher mekkora. Most adva van sz alkalom, új adóalanyt teremthetünk, csak meg kell ragadni az alkalmat és azt az öszszeget, amit a város a munkanélkülieknek céltalan és haszontalan munkáért kifizet, fordítsa a Városmajor rendezésére. Ha az új színházat a Városmajor helyére építjük, sok munkaalkalom kínálkozik. El fognak tűnni a Városmajort környezö apró házacskák s a színházat övezö parkírozott tér körül megindul az építkezés, mert a pénzesebb emberek bizonyára nem Idegenkednek attól, hogy a színháztéren vegyenek maguknak házat, illetve házhelyet és végre megindul ennek a halálra ítélt városrésznek is a fejlődése. Helyezzük a Városmajort a régi Korona vendéglő helyére és az állampénztár melletti üres térre, ezzel a Vásár-utca is nyer. A tüzoltószertár a színház épületével egy födél alatt nyerhetne elhelyezést és vele együtt egy kávéházvendéglő is. Azt is hangoztatják, hogy a gettóba nem építünk színházat. Ez a kijelentés nem helytálló, mert tessék csak megnézni, hány zsidó család lakik a mostani Városmajor mellett és hány a Szent László, Peiöfi-, Eötvösés Kossuth-utcában. Szívlelje meg a város ennek a résznek a kívánságát és vizsgálja meg a közérdeket szemelőtt tartva, tudna- e alkalmasabb helyet taláni az építendő szír háznak, ahol a fejlődést ilyen hathatósan előmozdítaná. A színház megépítése után a fennmaradó területre — a körülötte elterülő utcák beleszámításával — helyezzük el a heti piacot. A nagytemplom körüli teret pedig, a kocsiútvonalon belül, valamint a grófi kastély város felé kiszögelő részének a Szent János szoborig való rendezésére — kérjük meg a kegyurat. Kertészet van. A grófi kastély előtt ilyen értelemben rendezett tér közepére jöhetne Esterházy Károly szobra, aki a templomot építtette és a mai főteret megalkotta. Ci|||ef pét-r

> Nyárutó, őszelő. — A Bakony, a nyaralók és a turisták. — (Befejező közlemény.) Amit a nyaratők, a turisták és a cserkészek legkivált keresnek a vidéken, az a tisztaságon meg a rendes élvezhető koszton kívül a szívesség. Hogy ez miben áll, nehéz arra szabályt fölállítani vagy csak tanácsot is adni. Aki természeténél fogva morc, barátságtalan, annak hiába magyarázzuk, aki meg tudja, nem szorul tanácsra. Ugy vagyunk vele, mint a híres Nazreddin Hodzsa török dervis a prédikációjával. Egyszer azt kérdezte hallgatóitól: — Tudjátok e, mit akarok mondani ? Karban felelték: — Nem tudjuk. — Én sem tudom. És megvolt a prédikáció. Egy másik alkalommal megint azt kérdezte: — Tudjátok- e, mit akarok mondani? — Igen, tudjuk. — Hát akkor fölösleges mondanom. Harmadszorra a fele hallgatóság azt kiabálta, hogy tudja, a másik fete hogy nem tudja. Nazreddin Hodzsa nem jött zavarba, hanem azt mondta, hogy aki tudja, mondja meg annak, aki nem tudja. Szakasztott így vagyunk a szívességekkel is. Van, aki tudja, aki születésétől fogva tudja és gyakorolja, van, akiből egy barátságos szó is nehezen tud kiszakadni. Emennek én sem tudnám megmagyarázni, hogyan tudjon barátságosabbá válni, amannak nincs szüksége magyarázatra. Félek azonban, hogy egyik a másiknak is hiába magyarázná. Szívességünket különösen a turisták és cserkészek iránt mutassuk meg. A két nyári világjáró fogalom nem födi egymást, külön keit tehát vele foglalkoznunk. A turistákkal szemben némi óvatosság nagyon is eikel, mert a hetes és hónapos portól lepett csónak-cipő, a rongyos börnadrág, az elnyűtt tódenmándii meg a gyér tisztaságú a pscs-gallér néha a turistaságon kívül mást is takar, nagynémet nemzetiségi agitációt, kommunista sejtrendszert, amerikai vallásfelekezeti izgatást, stb. Egy bizonyos, hogy az a sok német turista mind Magyarország jóvottából él és addig, míg magyar földet tapos a lába, tehermentesíti a saját hazáját és fogyasztja a mienket. Bevallom, jómagam nem vagyok túlságosan elragadtatva ezektől a világjáró németektől. Nem kellene földig borulnunk minden német cipőfelsörészkészítósegéd és hangjegyrézmet8zőgyakornck előtt, s ne higyjük, hogy ha ezeket etetjük, magyar propagandát csinálunk, mert sokszor éppen ezekben a „turisták"-bsn áll valóságos tótágast a germán gőg és hálából az élvezett jókért még le is szólják a vendéglátó országot. A magyar turistáknak sem árt néha a krispinjük alá nézni. Ha egyebet nem kérnek, mint szállást a pajtában meg egy pohár tejet vagy egy tojást, hagyján; de ha este a nép közé vegyülnek, nem árt őket szemmel tartani. Az igazi turista el van fáradva és lefekszik, mert örül, ha alhatik. Aki bárminő cimen társaságot akat toborozni, gyanús. Privát kérdés, hogy amit a turistáknak adunk, megfizettessük-e vagy sem. Az illatos szénán töltött éjszakáért talán nem jár fizetség; egyeMeinl-tc«keverékei közuniertek. Meinl-te«keverékci közismertek. Meinl-teakeveréke» közismertek. MeinJ^Nkeverékei közismert tek. Meinl-t«^;/ közismertek. Meinlteakeverély <*

y, <V ^^feinl-teaker*rékei kö^ > \ >^.ékei köz. ismer Meirt' keverék közismt tek. Meinl-te teakeverékei rékei közis ismertek, f Meinl-tea keverék keverékei közis közismertek. M tek. Meinl-teak Teakeverékci k rékei közismert Ismertek. Mein Meinl-teakeveré 'sniertck. nl-tea- ' rékei mer» eiiilkeve»( rékei köz-, özismertek» ek- Meinl-tea 1-teakeverékei 'érékei közistner. ismertek. Meint« Mein!-teakeve»5 akeverékei közj^ ei közismertek^, rtek. Meinl-tea^ bekben nem okvetlenül szükséges, hogy ingyenes ellátással konkurrenciát csináljunk az amúgy is sok nehézséggel küzdő kccsmárosainknak és csapatostul csődítsünk a saját nyakunkra esetleg nem kivánatos elemeket is. A legmesszebbmenő támogatást érdemlik azonban a táborozó cserkészek. Nem számítva azt, hogy a cserkészet azon a vidéken, ahol táborba száll, egyúttal valóságos iömegfogyasztó, tehát egyik máaik élelmi ás kereskedelmi cikkben igen jő jövedelmet jelent: az ő fegyelmük, az ő jó modoruk, az ő kedélyük, az: ő ügyességük, s tapasztalásból merem hozzátenni: az ő hitéleti példájuk kovászként hat a vidék fiataljára, öregjére egyaránt. Éppen azért nagyon kivánatos volna, hogy a cserkészetet minden arra hivatott és abban tehetős tényező melegen pártolja. Ahol van alkalmas táborhely, bocsássukrendelkezésükre, Ezeknek a derék fiatat szíveknek i testi lelki üdülése fonlosabb emberi, nemzeti és kulturális érdek, mint teszem egy vadaskert nyugalma vagy egy különben kopár birkalegelőnek a három hétig tartó lefoglalása. Igaz, hogy a falu népe a maga erejéből nem tud a cserkészetnek a kezére adni mindent, amire annak a táborozásokon szüksége van. Igaz, hogy maguk a cserkészek is kénytelenek a vidék nagybirtokosságára támaszkodni, kivált ami a helyei meg a tejetláíást illeti. De ha mind a nagybirtok, mind a faiusi lakosság megértéssel, nem szükkeblűen kezeli ezt a kérdést: bizonyos, hogy cserkészeink is inkább maradnak a magyar haza határain belül. Ez meg olyan szempont, melyet viszont a cserkésztáboroknak szeretnénk figyelmébe ajánlani, t. i. dr. *

***

***************************

*********************** **t Üzletátalakítás miatt zsúfolt raktárunkat eddig nem létezett olcsó árban árusítjuk. Rendkívüli alkalom elsőrendű minőségik árúk beszerzésére. Tájékoztató érák- Gyapjúszövet maradék 180 P-től Női télikabátok már 20 P-tőI =— —' Tennis flanell már — 65 f-től Sifonok, vásznak — 80 f-től Cégünk közismert szolidsága, valamint multunk biztosíték a legpontosabb kiszolgálásra. Siessen vásárolni, míg a készlet tart! Wallenstein divatárúházában, Kossuth-utca 1. sz. Uradalmi ház.