Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-09-18 / 38. szám

Pápa és Vidéke 6 1932 szeptember 5 5< Dtáksapkák Tornatrikók övök nadrágok cipők Dráksap n 99 99 X Iskolai harisnyák táskák kézimunkák 99 99 teljes választékban isméi a legolcsóbban kaphatók IFJ. STERN LIPÓT cégnél PÁPA, KOSSUTH UTCA 13. SZ. Városi közgyűlés. Az 1933. évi költségvetés tárgyalása. — Felemelték a felekezetek segélyét. — 50%-ra emelkedett a pótadó. 30 városatya a költségvetés tárgyalásán. F. hő 12-én az iparos tanonciskola nagytermében megtartott rendes városi közgyűlésről az alábbiakban számolunk be: Dr. Uzonyi h. polgármester pontosan 3 órakor nyitotta meg az ülést és elnöki bejelentései során regisztrálta, hogy a kereskedelmi miniszter Böhm Samu városi képviselőt aranyéremmel tüntette ki derék, évtizedekre visszanyúló munkásságáért. Az elnöki bejelentések után Fábián Károly főmérnök interpellált a kataszteri hivatalnak Pápáról leendő elhelyezése tárgyában. Nagy a veszély — úgymond —, hogy még ezt a hivatalt is elviszik Pápáról, s felhívja az illetékes körök figyelmét, hogy minden eszközt ragadjanak meg, nehogy az eihelyezés beköveikezzék. Dr. Uzonyi rögtön válaszolt a felszólalásra és megígérte, hogy ez ügyben megtesz mindent a város érdekében. Az 1932. évi pótköltségvetés. Minthogy a rendes költségvetés során felvett előirányzat nem volt elégséges a költségvetési év pénzbeli megoldására, pótköltségvetés elkészítése vált szükségessé. A már ismertetett pótköltségvetést a pénzügyi bizottság és az állandó választmány javaslatának értelmében a közgyűlés minden különösebb izgalom és hozzászólás nélkül elfogadta. Az 1933. évi költségvetés tárgyalása. Több izgalom közepette tárgyalta azonban le a jövő évi költségvetést a közgyűlés. Dr. Sulyok Dezső pénzügyi előadó preciz és világos referátuma után a vita először az ővődai segélyek megszavazásánál tört ki. Szó van itt az apácák ovodájáról, a ref. egyház újonnan épített ovodájáról és a szélesvizi városi ovodáról. A vita arról folyt, hogy szüntessék meg a városi ovcdát, s az erre előirányzott 3000 P-t felesben adják az Apácák, illetve a Ref. Egyház óvodájának fentartására. Több pro és kontra ízű hozzászólás után Dr. Hoffner Sándor indítványára a h. polgármester megállapította, hogy a három hónap nem telt el a kérdésnek érdemi tárgyalása óta, miért is a további tárgyalást beszüntették és az ügyet levették a napirendről. Hasznos, eredményes vita a felekezeti iskolák segélye tárgyában. Már az utóbbi é/ek költségvetési tárgyalásán megszoktuk, h3gy a leghevesebb vita ennél a kérdésnél alakul ki. Nem tévedtünk. A takarékossági rendelei értelmében a felekezetek 24 ezer pengős segélyét tavaly 15 ezer P re csökkentették le. A felekezetek természetesen nem nyu godtak ebbe bele, s a jelen közgyűlésen a régi segély visszaállítását kérték. Először Varga József szólalt fel e pontnál és Pápának az iskolaváros minőségére hivatkozva kérte a segélyeknek a régi alapra való visszaállítását. Ugyancsak eziránt szólalt fel Németh József apátplébános, dr. Kőrös Endre, Nánik Pál is. Dr. Hoffner Sándor a felemelésre vonatkozó indítvány elvetését kérte, mert abban az eseiben, ha a 24000 P-t megszavaznák, újabb 3% pótadó kivetésére lenne szükség, amikor is a pótadó 52% ra emelkednék, erre pedig miniszteri jóváhagyás kelt, aminek megszerzése a takarékossági járvány idején nem valószínű. Dr. Sulyok elvágja a gordiusi csomót. Már már elveszettnek látszott az ügy, amikor dr. Sulyok egy életre való indítványt terjesztett elő. Emeljék fel, — indítványozta — a felekezetek segélyét 18000 P re, amikor is a pótadó éppen 50% tesz majd ki, amire nem kell a miniszteri jóváhagyás. Az indítványt a közgyűlés lelkesülten fogadta el. Ezzel azután elültek az izgalmak, s a többi pontokat már megbékélve fogadták el a joviális városatyák. Dr. Hoffner indítványára a sétányok és a liget padjainak szaporítására 200 P-t vettek fel a költségvetésbe. (Ez egy kicsit kevés lesz uraim! Szerk.) A cserkész csapatok segélyezésére 200-200 P-t, az iparos cserkészcsapat segélyezésére Szalay Lajos inditványára 40 P-t szavaztak meg. Dr. Fehér Dezső inditványára a városi üzemek rentábilis voltának megállapítására a pénzügyi bizottságot küldte ki a közgyűlés. A városi épületek tatarozását az ínség munka keretében oldják meg. Ugyanígy oldják meg a Cincs-árok beboltozását is. Az egészségvédő ház építésének tovább folytatására 20.000 P-t állítottak be a pótköltségvetésbe, ugyancsak a pótköltségvetések keretében vetlek fel 13 000 P-t az adászteveli át költségeihez való hozzájárulás címen. A közgyűlés több kisebb ügy letárgyalása után fél 7-kor ért véget. Nyárutó, őszelő. — A Bakony, a nyaralók és a turisták. — Ablakom előtt a milléniumi hársfák már javában hullatják lombjukat. Éjszaka pedig már fölhangzik az erdőben a nagy hangversenynek első akkordja, a szarvasbőgés. Mi emberek meg számithatjuk, hogy a mult hét melyik napján volt az utolsó igazi meieg nyári idö ... Vége a nyárnak, itt az ősz, jöttére nem árt újra számot vetnünk azzal, hogyan is állunk a nyaralóknak, a turistáknak dolgában. Oly kérdés ez, mellyel okvetlenül kell foglalkoznunk, mert aki nyitott szemmel nézi az életet, annak lehetetlen meg nem látnia három dolgot, azt t. i., hogy mind a nyaralás, mind a turisztika határozottan emelkedőben van, hogy abból annak a vidéknek, hová az idegenforgalom gravitál, haszna van, s hogy éppen ezért országos érdek az idegenforgalomnak ezt a részét tőlünk telhetően előmozdítani. É három pontba foglalom mindazt, amit visszamenőleg, mint tapasztalatot, előre tekintve, mint javaslatot a mi bakonyi vidékünk érdekében mondani szeretnék. Magát a Bikonyt nem kell fölfedeznem, bár hiszen, ha nagyon őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy elég sokáig tartott, mfg mi magunk bakonyi lakosok is rájöttünk, micsoda szép szöglete a magyar földnek ez a mi szűkebb bakonyi hazánk. Ma már ott tartunk, hogy mások szinte alaposabban is merik a Bakonyt, mint mi magunk. Hogy a nyaralók és túristák száma esztendőről esztendőre alaposan gyarapszik, az nem annyira gazdasági, mint inkább lélektani kérdés, mit nem nehéz bebizonyítani. Békeidőben magasabb volt az úgynevezett életstandard, vagyis a viszonylagos jólét, más szóval az élet igényeinek és javainak aránya az életberendezkedés „tartozik követel" rovatának mérlege; de sem nyaralni, mégkevésbbé tűrista-útra nem mentek annyian, mint most. Visszaemlékezhetünk reá, hogy leginkább két típusa volt a nyaraiásnak: a rokoni látogatás, meg a gazdagabb társadalmi osztályok kiváltságos nyaralása, utazgatása, fürdőzése. Arról, hogy két három vállalkozóbb, majdnem azt mondtam: kalandosabb ifjú a nyakába vegyen hetedhét vármegyét, C3ak nagy elvétve esett szó mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak ajakán, inkább az aggodalomé, hogy ne mondjam: a roszszalásé volt. Akkoriban ez az aggodalom talán nem is vott híjával minden alapnak... Arról meg, hogy meglett, komoly emberek hátizsákkal, könnyű dresszben Hsncidától Boncidáig végigjárják az országot, 25 esztendővei ezelőtt még nem leheteti volna beszélni. löirásos isHezelí kalapok, sapkák, trikók, torna nadrágok és tornacipők legnagyobb választékban, s-s Úgyszintén gyermekharisnyák, kötények, fehérneműk, iskolatáskák, bőröndök a legolcsóbban s-s kaphatók s-s Raidl Ferencnél Pápa, Kossuth-utca 6. Telefon 174. 404