Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-08-28 / 35. szám

Pápa és Vidéke 2 1982 auqysztua 22 Diák sapkák Tornatrikók övek nadrágok cipők _ Iskolai harisnyák táskák kézimunkák Diák sa n » 91 99 99 teljes választékban ismét a legolcsóbban kaphatók IFJ. STERN LIPÓT cégnél PÁPA, KOSSUTH UTCA 13. SZ. Piccard tanár második sztratosz­féra repülése sikerrel járt. Csütör­tökön reggel öt órakor startolt a Zürich melletti repülőtérről s délu­tán őt órakor olasz földön szállott le. Maximális magassága 16 500 mé­ter volt, honnan igen sötét eget lá­tott és rendkivül nagy hideget érzett. Sztratoszféra repülését meg fogja újítani. Mollison angol repü'ő az angol partokról Amerikába repült. Terve az, hogy rövid időn belül Európába fog visszarepülni. Ha terve sikerül, ő lesz az első repülő ki Amerikába és onnan visszarepült. Közép- és keleteurópa gazdasági újjáépítése, másszóval a keleti jóvá­tétel ügyében szemptember 5 én in­dulnak meg a folytatólagos tárgya­lások az olaszországi Stresa város­ban. A konferencián képviseltetik magukat az összes érdekelt államok. Amerika hajlandónak mutatkozik elismerni a szovjet kormányt, ha a szovjet feloszlatja az Amerika terü­letén működő sejtrendszerét. Mussolini nem hisz az örök bé­kében. Legalább is ily tartalmú kije­lentést tett egy amerikai újságíró előtt. De jövendölése szerint a kapi­talizmus is a vége felé közeledik, éppen úgy, mint a hadi adósságok és jóvátételek kora. Halálra ítéltek öl német nemzeti szocialistát. A politikai terror ellen kibocsátott rendelet alapján kilenc nemzeti szocialistát vont felelőségre a beuthemi törvényszék az elmúlt héten. Tekintve, hogy a vád a fő­tárgyaláson valónak bizonyult, hilá­103 ítéletet hozott. Az Ítélet az egész város lakosságát sodrából kihozta, hevesen tüntettek s a tüntetés alatt sok ember súlyos testi sértést szen­vedett. De ezzel az ügy még nem intéztetett el. Hitler és pártja ugyanis kijelentette, hogy ha kell, harcolni fog a halálraítélt nemzeti szocialisták életéért. A birodalmi kormány viszont kijelentette, hogy szükség esetén min­den hatalmi eszközét latba fogja vetni, hogy az Ítéletnek érvényt szerezzen. ************************** CSERÉP KÁLYHÁK, chamotta­beiétes tönő vasKalyháit, központi fütötelepek leggazdaságosabb fűtő­anyaga a szag- és salakmentesen kokszosodó égésű ca 7000 kalóriás pécsi tojdsbrikett. Konyhák és mosókonyhák részére pécsi dió­brikettet ajánlunk. 212 A jubiláló zirci apátság. A kulturmunka közössége, a mult hagyományai, a török hódoltság után újjáéledő zirci apátságnak pápai vo­natkozásai érthetővé teszik, hogy mi ként eddig is figyelemmel és érdek­lődéssel kisértük a zirci apátság ju biiáris készülődéseit, úgy most is, az ünnep ulán annál is inkább tájé­koztatjuk felőle olvasóinkat, hiszen Pápa közönsége kivált Szent Ferenc harmadrendje révén elég impozán­san volt képviselve sz ünnepen. Az ünnepnek, miként mi is már jeleztük, kizáróLgegyházi jellege volt. A négy napra elosztott program aug. 18 án este a Szent Bernát oltárnál végzett litániával kezdődött. Augusztus 19 én, pénteken dél­után ünnepi menetben három új ha­rangot hoztak be az állomásról. Mindhárom a soproni Selenhoffer cég remeke. Kettő közülük a mo­nostortemplomba, egy a község déli végén levő kistemplomba került. Mindhármat — a Szent György-ha rang 1926 kg., a Szent Adolf ha­rang 950 kg., a harmadik, a zirci gazdák által rendelt Szent Flórián harang 100 kg. — Werner Adolf dr. zirci apát szentelte be. It említjük meg, hogy az apát­ság kegyeletére vall, hogy a nagy­harang újra a Szent György nevet kapia. A mult század második felé­ben ugyanis hosszú éveken keresztül volt az apátságnak egy derék por­tása, aki egész éietén át összekupor­gatott vagyonát egy n2gy harangra hagyta, melyet nevéről Szent György­harangnak hívtak, a háborúban azon­ban összetörték és elvitték. Az új harang tehát ennek az egyszerű, de tiszteletreméltó embernek az áldozat­készségét fogja ezentúl is hirdetni — reméljük, hosszabb és békésebb idő ben, mint eddig. Werner dr. apát a harangízentelő szertartást szentbeszéddel fejezie be. Augusztus 20 án, Szent István napján délelőtt 9 órakor Brisits Fri­gyes dr. budapesti Szent Imre fő­gimn. tanár mondott szentbeszédet, az apátur pedig nagymisét mondott. Délután dr. Mihály fi Ákos vilfersi apát, egyetemi tanár ciszterci ritus és korális szerint ünnepélyes papi vecsernyét celebrált. E*te fél nyolc órakor litánia volt, mely után elő ször szólaltak meg az új harangok. Este kilenc órakor a zitci filhar­monikusok egyesülete hangversenye­zett a Kath. Legényegylet kultúr­házának nagytermében. Az alkalmat jól megválasztotta, mert e hangver­senyével csak azt dokumentálta, hogy a belső Bakonyban minden kultűr­munka a szerzetesség megtelepedé­sével kezdődött. S arról, hogy Zirc művészi életének e legújabb hajtása miképpen oldotta meg a régiek iránti hála és elismerés lerovásának eme féladatát, viszont szintén csak a teljes elismerés hangján szólhatunk. Vasárnap, aug. 21-én, Szent Ber­nát ünnepén, már a reggeli óráktól kezdve kilenc óráig mindenünnen jöitek a zarándokcsoporíok, kik vo­naton, mint Pápa és a Bakonyalja hiveinek jórésze, P. Markó Dénes házfőnök és P. Apáthy Oszkár vi­kárius, 111. r. igazgató vezetésével, összesen 86 an, a harmadrend zász Jajával, ki meg gyalog, zászlóval, mint a mi vidékünk népének másik része is, Maár János szűcsi plébá­nos vezetése alatt, ki az öt és fél órás utat oda is, vissza is gyalog, kereszt alatt, zászlókkal, tette meg lelkes csapatával. Hozzáértők a ha­talmas néptömeget 5—5 í/z ezer em­berre becsülték. Mondanunk sem kell, hogy a hatalmas templom zsú­folásig megtelt és sokan kiszorultak. Az ünnepi nagymise alatt, melyet rendtársai fényes papi segédletével az apátur celebrált, az apátsági ének kar Létray Gyula karnagy vezetésé­vel Huber „R-glna pacis" című négy­szólamú miséjét, majd Hiller „Iste Confessor"-ját, végül az „Ah hol vagy magyarok" ősrégi éneket adta elő oly precizitással, mely a vidékről jött zeneértő hallgatóságot bámulatba ejtette. Hiszen éppen a vidékieknek sejtelmük sem volt arról, hogy Z rc községnek egyébként szük korlátai között ilyen hanganyagot, ilyen ve­zetést és ilyen előadást lehessen ta­lálni. Mi tűrés tagadás, erre is jó volt a zarándoklat, hogy mind szé­lesebb körben terjedjen annak a li­turgikus és kulturális munkának az ismeiete, melynek szintere a Bakony ősi ciszterci monostora; és nem egy meghatottan ámuló résztvevőnek aja káról önkéntelenül kitört a megjegy­zés : mennyire sajnálhatják mindazok, akik otthon maradtak. Ez az érzés csak fokozódott, mi kor mise után a végeláthatatlan kör­menet, benne a rend fehérruhás noviciusaival, theologus növendékei­vel és hatvannál több pipjával, to­vábbá Kelemen Krizosztom pannon­halmi koadjutorral, dr. Zoltványi Irén bakonybéli apátúrral, dr. Sárközy Pál pannonhalmi főmonostori perjellel, Kiss Szerafin bakonybéli plébánossal, dr. Komonczy Gáspár jószágigazgató­val a Szent Benedek rend képvisele­tében ; P. Vinkovits Viktor Szent Ferenc rendi tartományfőkökkel, P. Horváth József veszprémi és P Markó Dénes pápai házfőnökkel, úgyszintén P. Apáthy Oszkár h. házfőnökkel a Szent Ferenc-rend képviseletében ; M3ár János szűcsi plébánossal stb., elindult az angolkertbe, a monostori épület apátsági homlokzatával szem­közt álló Szent Bernát-szobor elé, ahol dr. Magyarász Ferenc, lapunk munkatársa, mondott messzire csengő, érces hangon szentbeszédet. Szent Pálnak egy idézete kapcsán azt fej­tegette, hogy a szerzetesi intézmény épületének Krisztus az alapja, Szent Bernát az épftömestete és az idő a próbaköve. Nagyon impozásn hatása volt a ciszterci szervezetek és a testvér­szerze ek e fölvonulásának; s a szónok az ö középkori, a hívő kö­zönség előtt ismeretien festői fehér rendi öltönyében joggal hivatkozha­tott az imádság és munka elválaszt­hatatlan egyesülésére, melynek Szent Bernát a példája és a magyar cisz­terci rend jelenlegi anyamonostora is termőföldje. Az a háromnegyed év­ezredes mult pedig mintha a jövő századokra szóló erős hangon mon­dana áment erre az imádságra, a munkának erre a fogadására ... Mikor a körmenet visszatért a mo­nostortemplomba, az apátűr szentségi áldást osztott, s a délelőtti ájtatossá­gokat egy csendes szentmise fejezte be, mely alatt megáldoztak azok, kik addig nem juthattak az igen ostro­molt gyóntatószékekhez. A délutáni ájtatosságokat Maár János szűcsi plébános klasszikus né­metségü és mégis áttekinthető, ért­hető német szentbeszéde vezette be. Kiindulva a párisi Pere Lachaise­temettaek egyik sírföliratából — crux ultima lex — kifejtette, hogy a ke­reszt csakugyan legfőbb törvénye volt Szent Bernát életének, működésének, tanításának, de egyúttal törvénye an­nak a szerzetesi intézménynek is, mely Szent Bernátot nemcsak tőr é­nelmi jogon vallja magáénak, hanem élethivatása révén is. A szentbeszéd után az apátűr ál­tal celebrált hálaadó istentisztelet fe­jezte be a jubileumi ünnepséget, mely feledhetetlen impressziókkal töl­tötte meg az összes résztvevők lel­két. Mint megható dolgot említjük meg, hogy az apátság asztalának mind­össze két világi vendége közül az egyik bizonyára legöregebb tagja a ciszterci diákszövetségnek, hiszen 1858 ban iratkozott be a pécsi gim­náziumba és 1866 ban tett érettségi vizsgát dr. Szieberth Nándor pécsi ügyvéd, kinek tölkőszöntöje magá­ban foglalta az elmúlt és jelen nem­zedékek tanítványi háláját. ... Hétszázötven évvel ezelőtt csendben, ismeretlenül, szivében a emondás áldozati oltárával, kezébent a munka szerszámával ereszkedett le a Bakony őserdejébe, a Cuha völ­gyébe egy sátoralja francia szerzetes. Most a magyar katolikus hivek ezrei zarándokoltak ugyanoda, hogy tanú­bizonyságot tegyenek arról, mennyire megbecsülik azt az áldást hozó te­vékenységet, melynek Zircen van a szívverése, s hogy ájtatoskodásuk folyamán Isten kegyelmét esdjék le Szent Bernát fiaira. T. I. dr. ** **** ******************* * Olvassa a „PÖPfl ÉS VlflÉBÉM I

Next

/
Thumbnails
Contents