Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-24 / 30. szám

Pápa, 1982 Julius 31., vasárnap. Ara 16 fillér. XXIX. évfolyam, 31. szám. - mim .v fir n ES VIDEKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési irak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések mlll­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFI. SÁGHI TAMÁS. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Hitler. Irta: Dr. Magasi Artúr. A mesgyék körfii, az űihatárok szé­lén sokszor kerekedik harc, csete­paté, hogy az áj barázda kié, hogy az új szántás kié, hogy a jövö élet csigásának, megújulásának lehető­ségei kié. Minden határkőnél két gazda, két város, két megye, két or­szág, sokszor két világ, két ellenté­tes világnézet néz egymással harcos farkasszemet. Mai életünk mesgyéjén, melyhez tizenhárom szégyenletes esztendő éhes vánszorgásával jutott el világ­háborúban letiport nemzetünk, mai életflnk szakadékánál győztes maga­san emelkedik fel egy hatalmas vá­laszkő: Adol! Hitler. Mert Hitler nemcsak a németeké, hanem az egész háború utáni Európa leikéé, mert Hitler nemcsak germán nacionalista, hanem a német birodalom volt szö­vetségeseinek, nekünk magyaroknak is védelemre rándult jobbkeze, se­gíteni kész barátja. Hitler. Lehet vitatkozni róla pro és kontra, el lehet intézni lemosolygó frázisokkal, de kitérni előle nem lehet. Vele, vagy ellene. És maga az a körülmény, hogy Hitlernek csak barátai és ellenségei, csak hívői és gyűlöletes tagadói van­nak, maga ez a tény is azt bizo nyitja, hogy Hitler gondviselésszerű férfiú, hogy Hitler a mai Európa legkimagaslóbb alakja. Mindenki, minden párt aszerint szereti, hogy mennyire az ö útjainak, érdekeinek dédelgetője Hitler, min­den nemzet aszerint gyűlöli vagy szereti, hogy mennyiben az ő kül­politikájának vélt vazallusa, vagy kardos ellenfele a barnainger, horog­keresztes vezér. A német birodalmi gyűlés választási hajnalán nekünk, magyaroknak is nagyon célravető az elmélkedés, ki nekünk Hitler, hogy az ő győzelme mennyiben jelenti a mi politikai ideá­lunknak, a keresztény, még közelebb katolikus szellemű és nemzeti jel­legű szocializmusnak a hajnalhasa­dását Unalomig közhely már a szocializ­must vörös tűzhöz, a kereszténységet hűsítő-, józanftó keresztvízhez hason­lítgatni. Hogy ezt a hasonlatot tovább fűzzük, a haladni akaró konzervatív szellemű korférfiak úgy vélték az ak­tualitást szolgálni, hogy elvben rá­öntötték a XX. század gazdasági be­rendezkedésének lim-lomjaiból rakott tűzre, az új eszméket hirdető szociá­lizmusra a keresztvizet és megalkot­ták a „keresztény szocializmust". És lett gőz, homály, melytől még ke­vésbbé lehetett látni. Ez a program a napi politikában mindezidefg szomorúan, csak merő parallellitás, egymásmellettiség volt, mert a keresztény, szorosabb a szi­gorúan katholikus elvek nagyvonalú­ságát még eddig nem sikerűit a szo­cializmus széles horizontú, jövőt re­veláló programjával 100% ban közös nevezőre hozni. Minden ezirányú akció — XI. Pius pápa toronyma­gasságú evangelizálását kivéve — csak merő kísérletezés. Amit nem sikerült eddig megalkotni, azt majd pótolja a csupa rügy, csupa életil­latú, virágozni, teremni kész fiatal­ság, a jövő. És ennek a tankszeiüen előtörő, győzni akaró jövőnek a vezére, eu rőpai előharcosa: Hitler. Mai gazdasági és szellemi életünk posvány, láposan ingadozó pusztu­lás. Aki a mai állapotok konzervá­lására törekszik, aki az utolsó tiz év szellemében vett konzervatív politi­kát óhajt, népének jövője ellen ha­lálos vétket követ el. Meg kell épí­tenünk a ma posványos koldusságá­ból a holnap friss kenyértől illatos, jóléttől mosolygó partjaira az átve­zető hidat. Az átvezető hidat az élet és halál elnyeléssel fenyegető örvé­nyei felett. És ez a híd a szocializmus. Az űj termelési és űj értékesítési rendszert hirdető szocializmus. Csakhogy ezt a hidat, hogy biztos legyen, hogy nyugodt lelkiismerettel léphessünk rá, két kipróbáltan biztos pillérre kell építenünk: a vallásosság és a nacio­nalizmus alappilléreire kell ráépíte­nünk. Vagyis a szocialista elveket magyarságunkkal és keresztény­ségünkkel, szorosabban katholiciz­musunkkal 100% harmóniában kell összebékítenünk. És kész lesz a híd, mely a szebb jövőbe, a tejjel méz­zel folyó Kánaánba vezet. Hitler Adolf megépítette az első pillért. A 100%-os nacionalizmust összeegyeztette a 100% os szocializ­mussal. És Gei mánia, az analizáló sprólékosságairól, a tépelődő lassú ságáról közmondásszerüleg hires Ger­mánia napról napra tömöttebb töme­gekben tömörül mögéje, hogy szinte a meggyőződésétől vak lelkesüléssel aprobálja, szentesítse a gondviselés­szerű Vezér célkitűzéseit. És itt Hitlertől tanulhatnának Peyer Károly úrék, megtanulhatnák a ci­nizmusba süllyedt Weltner Jakabok és Buchinger Manók, hogy nem szé­gyen ám magyarnak lenni, hogy nem elemista mesefogalom ám a nacio­nalizmus, hanem az alap, amelyből kizöldül a szebb jövő, vagy ha az internacionalista maszlag elszikssíti, a nemzet lerongyolódása, végső pusz­tulása. De megtanulhatná szeren­csétlen országunk nem egy „nagy" embere, hogy nem elég a nemzeti szfnü jajgatás a bőségtől bűzlő kat­lanok mellől, hanem tenni kell, ha­nem mindenkinek ki kell venni aktive, ha kell áldozatok árán is a részét a nagy hidépftés koldust és nagyúrat egyaránt kötelező szent munkájából. Más szóval: minden derék naciona­lista egyúttal hívő szocialista is. — És ennek a hatalmas építőmunkának, nekünk, magyaroknak is példaadó vezére: Hitler. És a másik hfdpiliér? A vallásos­ság? Hirlapi kacsák vadromantikája szereti kisded mocskolódásainak szol­gálatában Hitlert Wotan hivőnek, ős­pogánynak, vagy legalább is a ke­reszténység, szorosabban a katholi­cizmus ellenségének bélyegezni. Már pedig az ily ember s az ő programja nem tudná megépíteni a nemzeti — de más nemzetekre is sarkalőlag hatván — az európai jólét szilárd hidját. Hitler katholikus ember és vezér­karának, táborának legelsői bizonyít­hatólag hívő keresztények, ők nem ellenségei a kereszténység egyik for­májának sem, semmikép sem pogá­nyok, csakhogy még programjuknak nem lényegesen pozitív része a ke­reszténység. De erre vonatkozólag már megtörténtek az első lépések: tárgyalások Rómával, a német püs­pöki karral. Igaz, az nagy nehézség, hogy a német katolicizmusnak kü­lön politikai pártja is van, a Cent­rum, melynek önálló útjai vannak a politika síkján, de az összeegyeztetés meglesz. Hívő, buzgó németek, sőt a kath. klérus tagjai —- tőlük hal­lottam, személyesen — gyakorlatban már így cselekesznek, midőn Hitler mellé állnak, de az elvi kibontako­zás még a jövő feladata. Nekünk, szebb életlehetőségeink hidját forró meggyőződésünk tég­lácskáival szorgalmasan építgető ma­gyaroknak ebből a felismert tényből arra a jobb elhatározásra kell buz­dulnunk, hogy mig követjük a feltét­lenül győzelmes szocializmusnak, az el nem áruiható nacionalizmusnak összeegyeztető vezérét, Hitlert, addig igyekszünk őt megelőzni a pozitív kereszténység, szorosabban a katho­licizmusnak hid főépítésében. Mert Hitler is el fogja kezdeni, mert el kell kezdenie. És miért ne mi lehetnénk a bátor kezdők. Egyszóval: a feltétlenül moderni­zálandó és a gyakorlati életben is üdvözííőleg ható keresztény szocia­lizmus markáns vezérét látjuk Hit­lerben, akinek győzelme nem az 1918 as szocialista „győzelmek" arc­pirító eredményeihez vezet, hanem — most már nem destruáló, hanem fellelkesítő — példát ad a nemzetek egészséges újjáéledésére, melynek talpköve mindig is a vallás és a tiszta erkölcs lesz. Hitler határkő. Nem horkanunk visza, hanem tanulni akárunk tőle mi 8 a békeszerződésektől és jóvátételek­től koldus és reménytelenül szegény magyarok. A hét eseményei. Idehaza. A Nemzeti Üjság nagy propa­gandát indított a magyar gyümölcs­termelés megmentésére, mert félő volt. hogy az osztrák határ elzárása miatt az idénycikkek termelői katasztrófá­lis helyzetbe jutnak. A propaganda azt célozta, hogy felfokozza a bel­földi fogyasztást és olyan eredmény­nyel járt, hogy Kecskemét hivatalo­san is megköszönte a Nemzeti Új­ságnak egész országra kiterjedő ak­cióját. Balatonlellére 800 olasz cserkész érkezett csütörtökön, köztük Musso­lini két fia is. Égíhdborúk pusztítottak ismét or­szágszerte s helyenkint igen nagy károkat okoztak. A mi vidékünk sze­rencsésen az esőknek csak áldásait élvezte.

Next

/
Thumbnails
Contents