Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-07-17 / 29. szám

1932 julius 17 5 Pápa és líidék» tény alppofcon harcol a tőbe kapzsisága ellen s a szervezeti erővel megvalósttja a munkások lermelő-, fogyasztó és hitelszövetkezeteit is. YTebát 14 esztendővel előbb, mint az 1847-ben megjelent Marx féle i kommunista kiáltvány, mely egyesülésre szólítja a világ proletárjait: már volt keresztényszociállsta alkal mazotti szervezkedés. Marx akciója nem volt egyéb, mint a tőkére nézve kelleme lenebb keresztény törekvések ellensúlyozása, jobban mondva: a dolgozók elégületlenségének a liberális világnézet számára való megnyerése. A keresztényszociállsta alkalmazotti szervezkedés első modernebb alakulatai XIII. Leó pipa „Humánum genus" kezdetű körlevele alapján keletkeztek. Az Ambergben 1884 ben tartott német kath. nagygyűlés erre a körlevélre hivatkozva mondotta ki az egyesületek alakítását. Ezt bövetőíeg hét év múlva adta ki X II Leó most már teljesen a munkáskérdésnek szentelt, örökérvényű „Rerum Novarum" c. nagy körlevelét, melyben tüzetesen megjelölte a keresztényszociálizmus lényegét, a szervezkedés célját és módját, az evangéliumi törvényeket, világnézeti, társadalmi s gazdasági törekvések törvényeiként megerősítette éj adta a szociá!izmu3 jegyében megerősödő modern világ nak. Ezen az alapon keletkezett, alakult és fejlődött a szervezett keresztény dolgozók mai mozgalma. Milliós jövedelmek. Aktk egy egy kicsit jártasak a magyar gazdasági élet dzsungeljében, azok jól tudják, hogy még mindig vannak Magyarországon egymillió pengős egyéni jövedelmek, Azt állítják a hozzáértők, hogy Magyarországon csak két másfél milliós évi jövedelem van, Mások azt mondják, hogy több van. De mondjuk, hogy csak három millió pengő évi jövedelme van két embernek. Ez a mai nyomorult ezer pengős létminimum mellett 3000 családnak, 15 OOO léleknek kenyerét jelenti. Hogyan engedhető meg az, hogy Csonkamagyarorszá gon 15 000 ember elől vegye el két ember a kenyeret? A tejkartel évi tiszta haszna 14—15 millió pengő! A tej egyike a legfontosabb szükségleti cikkeknekKülönösen nélkülözhetntlen a n3gy családú kisember háztartásában. Sokszor esik róla szó és mindig panaszos. ;A városi kisember arról panaszkodik, hegy megfizethetetlenül drága, a faíusi kisgazda meg azért panaszkodik, hogy alig kap érte valamit. Igaza van mindkettőnek ! Mert az eladó és vevő álfa! panaszolt két ár közötti különbözetet a tejkartel vágja zsebre. Szakemberek számítása szerint a tejkartel vállalati nak évi tiszta haszna 14—15 millió pengő. Taggyűlés. A kéményseprő munkások szakegyesületének pápai csoportja júl. 16 án, szombaton este 8 órakor fontos ügyben értekezletet tart. ÉRTESÍTÉS. 34

8 Tisztelettel tudomására hozom a nagyérdemű férfi- és hölgyközönségnek, hogy Deli Kálmán borbély és fodrász üzletét át ve item és azt a kor igényeinek megfelelőlen átrendeztem. Férfi és női fodrászat. Paróka készítés és kölcsönzés jutányos áron. — A nagyérdemű közönség támogatását kérve, vagyok teljes tisztelettel: JANICSEK LÁSZLÓ fodrász, Széchenyi-tér 1. sz. Közgazdaság. Többtermelés. Irta: id. Csáky Gyula gráf. Kell-e többet termelni? Erre csak avval a másik kérdéssel lehet felelni : kell-e Magyarországnak, hogy földje többet jövedelmezzen, vagy mindegy e az a hat ésfél millió holdon élő kis- és közép gazdatársadalomnak, ha birtoka csak egy negyedrészét hozza meg annak a holdanként! jövedelemnek, amelyet meghozhatna és amelyet a félannyi területen gazdálkodó nagybirtoknak tényleg meg ís hoz? Egyetlen kisgazda sem fog erre „nem" mel felelni. E kérdéseket különben más változatokban még tovább lehetne folytatni talán alkalmasabban azokhoz a közgazdasági okoskodókhoz, akik azt mondják „nem kell többtermelés, mert amúgy is túltermelés van, ha azt sem bírjuk eladni amink van". Ezektől azt kell kérdeznünk : úgy tekintik-e a világot, hogy még évek hosszú során át egyáltalán nem is fog kelleni termelni semmit, csak várni és igyekezni azon, hogy eladhassuk a ma eladtiatallanokat ? Hiszik-e, hogy Magyarországnak még jövője is van, és ez a jövő megköveteli azt, bármily későn állna is be, hogy a magyar főldetmivelő gazda — és különösen a kisgazda —• ne feküdjék le aludni és vakon reménykedve tétlenül bevárni, hogy majd egyszer valamikor mégis csak valahogyan megjavul a világgazdaság állapota. Hiszik-e, hogy bármikor állna is be ez a javulás, az a világgazdasági törekvés, mely ma nemcsak Európa, de az egész világ összes népének kölcsönös gazdasági, kereskedési és fogyasztási viszonyát szerves összhangba hozni kész és kénytelen, számításba és figyelembe fogja-e venni azt a Magyarországot, mely a maga kitűnő termőföldjéből megélni nem bír. egyebet mint kevés, gyenge bú zát — amelyre az amerikai és orosz országi buza mellett nagy szükség nincs is — termelni és a világpiacra hozni nem tud, és ott csak mint fogyasztó és nem mint értéktermelő él eladó szerepel ? Hiszik- e, hogy a világpiac fogyasztója a magyar sgrárországtól nem várja-e et azt, hogy ez a „magyar Kánaán", amint megjelölni szokta, úgy szolgáljon neki, mint ahogy a privát embernek szo'gál az ő egész földbirtoka, mezeje, majorsága, kertje, mely őt minden földtermékkel, min denféle élelmiszerrel ellátja, oly minőségekkel is, emelyeket egyebütt találni nem is igen bírna? Nem hiszik e hogy Magyarországnak eddigi mezőgazdasági rendszerében radikális, új átformálódásra, okszerű, időszerű, oly termelési rendszerre van szüksége, mely az eddigi egyoldalú mag'ermelés eredményét nem csak elérni, de jóval meghaladni is képes legyen ? Nem hiszik-e el, hogy ez az átformálódás úgyszólván csak a középés kisgazdaságoknál vált égető szükségessé, mert az a jövedelmi hiány, mely a nagybirtok és kisbirtok jövedelmezési viszonyának összehasonlításánál már régi időkben is meg volt és türelmes hallgatásfal természetesnek vétetett, ma, a legmérsékeltebb számítás szerint is évi 150 200 millió pengőre becsülhető. Az iíyféle interpellációra iüelékes és komolyén gondolkozó közgazdászoktól tagadó választ nem lehet várni, ha csak sut a számítást nem akarják kétségbevonni, melyre ez az egész eszmemenet fel van építve. A hivatalos statisztikai kimutatásokban soha sincs kitüntetve az évi bú zatermés eredményénél, hogy menynyi esik a holdanként! átlagból a nagybirtokra és mennyi a kis- és középbirtokra. Csak az egész ország holdankénti búzatermés átlaga van kimulatva, rendesen hat métermázsával. A statisztikai hivatalban azonban meg tudják mondani, hogy a nagybirtok mint okszerű agrikuiturát folytató gazdaság katasztrális holdanként átlag 12 métermázsa búzát termel (ami nem csoda, ha Ausztria országos átlaga 10 métermázsán felül áll holdanként gyengéb földben. A magyar nagybirtok a maga 3 3 millió holdjának négyes nyomásban beveti, mondjuk egy negyedrészét őszi búzával. Ezen a 825 000 holdoD, 1*2 métermázsával terem neki 9.900 000 métermázsa búzája. Az egész ország holdankénti hat méfermázsás átlagából ezt le kell vonni. Csak az lesz így a kis és középbirtok átlaga, ami megmarad az egészből. A 6,600 0DD holdnyi közép és kisbirtoknak őszi búza alá eső negyedrésze kétszer annyi, mint a nagybirtoké — tehát 1,650000 kat. hold — evve| együtt fehát az ország őszszes búzavetése 2,473.000 kat. hold a statisztikailag holdanként kimutatott hat métermáz8ányi országos búzatermés átlaga így nem több, mint 14850 000 métermázsa. Ha, amint látjuk ebből a nagybirtok 9,900.000 métermázsát egymaga termel és ezt levonjuk az egész ország búzaterméséből, a kis- és középbirtokra csak 4,950000 métermázsa marad, mint összes termelési eredmény. Ez pedig annyit jelent, hogy a közép és kisbirtok egy-egy kat. holdon nem termel több búzát, mint 3 métermázsát, vagyis máistóval: hogy minden búzatáblája egy-egy holdján 9 métermázsával kevesebbet termel, mint kellene és lehetne, mint ahogy a nagybirtokon tényleg terem is. A rosszmájú közgazdászok erre talán azt fogják mondani: a kisgazdáknak e baján nem lehet segíteni és hiábavaló volna minden igyekezet a búzatermelésnek oly méretű felemelésére, hogy abból ez a 100 milliókra menő évi veszteség kárpótoltathassék, mert hiszen a mai búzánkat sem lehet eladni, mit crinálnánk avval a többlettel, ha most még 14,800 000 q ra felemelnénk évi búzatermelésünket ? Magyarország egész gazdasági ereje, munkája tönkre van pedig téve, ha búzát nem tud eladni és ha az agrárország mezőgazdasága tönkrement, úgy abba kell hagyni az egész mezei gazdálkodást és a magyar agrárország igyekezzék majd ipari és kereskedelmi országgá átformálódni — egyelőre pedig várja be ölbetett kézzel amig Genfben a Népszövetség meghozza számunkra a kedvező „konjunktúrát". Folytatjuk. A gazdavédelmi rendelet ismertetése. Irta : Dr. Krüger Aladár. Kevés kor mányi ntézkedést előzött meg olyan széleskörű érdeklődés országszerte, mint a most megjelent gazdavédelmi rendelet. A gazdavédelem nemcsak a gazdákaf, hanem a kereskedőket, iparosokat, bankokat, általában mindazokat érdekli, akik a mezőgazdasággal bármiféle vonatkozásba állanak. A gazdavédelmi rendelet a mezőgazdák egyes kategóriáira bizonyos kíméletet állapit meg és kedvezményeket bi'tos.'t részükre a peres és végrehajtási eljárás terén. A kedvezmények megadása tehát a gyakorlati megoldás szempontjából áthelyezte a kérdés súlypontját jogi területre. A rendel et jogi alkotás ugyan, de mindenkit érdekel. A jogi rendelkezések azonban a jog annyi különböző területére nyúlnak be, hogy a rendelet laikus ember nehezen értheti meg. Szükséges volt tehát a rendeletet anyagát nem szakemberek állal is könnyen megérthető módon feldolgozni. Ezt a munkát végezte el dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő „A gazda védelmi rendelet ismertetése" című füzetében. Krfiger részt vett a rendelet megszövegezésében és a megelőző tanácskozásokon is, a leghivatottabb volt tehát a népszerű ismertetés megírására. Munkájában a jogász éleslátását egyesíti az életet ismerő politikus gyakorlati érzékével. Feltétlenül szükséges tehát ennek az ismertetésnek a megszerzése elsősorban az érdekelt gazdaközönség, de a kereskedők, iparosok, pénzintézetek részére is, sőt gyakorlati jogászoknak, bíráknak és ügyvédeknek is. Az ismertetés végén Krüger közli a hivatalos rendelet teljes szövegét. Ára Ízléses zsebkiadás formában 50 fillér. Kapható a Pax könyvkereskedésben. L