Pápa és Vidéke, 29. évfolyam 1-52. sz. (1932)

1932-01-03 / 1. szám

Pápa és Vidéke 6 1932 január 10 Csevegjünk hát még! Megvolt a nagy szenzáció egy szürke kis cikk miatt. Levelek, hirek beszélik, hogy a vidék is felfigyelt. Jó, ha az embert néha az alapos kritika tövissel kitüzdelt vánkosára ültetik ; legalább nem lesz puha, álmos. Talán é3zbe is kap. Most hirül adom, ha még valaki nem tudná, hogy a Levente Egyesület elnöke nyilatkozott, A nyilatkozat meglehetősen gyatra, Igazságtalan. A keményen kimondott igazsággal szemben érzi tehetetlenségét, ezért a cikkíró személyeseken rosszhiszeműségét, stb. Hasonlítsa bárki össze a cikket a nyilatkozattal. Észreveszi azonnal, hogy hangban, szellemben, bizonyításban mekkora a kettő között a különbség — a cikk javára. Legalább a tényeknek felelt volna meg az a nyilatkozat 1 Mindenek előtt megállapítom, hogy semmiféle „úri társadalom" ellen nem uszítottam, legkevésbbé a „leventeintézmény érdekében önzetlenül fáradozó úri társadalom eilen". Mígállapítom, hogy a levente intézményt még haiaványan se támadtam. Vagy csak nem azonosítják némelyek saját, sérthetetlennek vélt személyiségüket a leventegondolattal? Ki ilyen vakmerő ? Személyeket nem tartok támadásra méltónak; annyira nem taksálok senkit. Tényeket szögeztem le, ezekhez megdönthetetlen igazságokat fűztem. Fáj ez ? Fájjon is! Valótlan az, hogy az Emericana rendezett volna „<e'jesen ugyanolyan jellegű szórakozást." Tény az, hogy a szentimrés família teaesfélye alkalmával néhányan táncoltak. A vezetőségnek ebben semmi része nincs; az adventszegökke! nem azonosítja magát; Egyházunk szent törvényét sérthetetlennek tartja. Egyébként is a nyilvánosan megrendezett, szándékos, vagy nem szándékos adventszegés nem lesz kissebb, ha mások is hibáztak. Hivatkozni mások hibájár gyerektempő! Cikkem megjelenése után, — névtelen levélből — értesültem az u, n. „kath." táncról. írásban kértem az Emericana perjelségétől felvilágosítást. Ezzel példát adtam egyeseknek. Hogy pedig mit kell „perhorreszfeálni" adventban, azt egy kath. pap jobban tudja, mint egy világi ember, aki református vallású. A nyilatkozat egy melankólikus akkordban végződik: hogy t. i. a cikket a felsöbbséghez küldték elbírálás végett. No, erre a kitüntetésre igazán nem voltam elkészülve, egészen meghst engem ez a figyelmesség. Ha erre figyelmeztettek volna, még írtam volna néhány szót a cikkhez. Vagy azt hiszik az urak, hogy megijedtem a mumu3tól ? Hát mit is gondolnak tu'ajdonképen egy kath. papról? Talán lehet a kath. papot hol a pspi hatóságnál, hol a minisztériumban hljelenígeíni, levélben, vagy levél nélkül, vagy ide oda helyeztetni ? Ha a kath. pap kinyitja a száját, visszadörrent rá az öregágyú, aztán: fuss I Nem, az egyházi hatóság senki szép szeme kedvéért sem fog szájkosarat rakosgatni becsületes papjai szájára és nem rakja kalodába harcosait, akik Egyházunk szent jogait ignorálni, feledni, figyelmen kívül hagyni nem tűrik. Hova gondolnak ? Hát vegyék tudomásul: helyén van és helyén lesz a szivem is, az eszem is. Akarom is, tudom is megvédeni az ügyet, melyre rátettem életemet, halálomat. Isten engem úgy segéljen! Mosolyogni van azonban kedve az embernek. Eszembe jutott a rakoncátlan kölyök, aki, mikor az egyik jól elnadrágolja, kiáltja: „Öreganyám, ütnek!" Hangomat is „durvának" mondta és „apapiszemélyhez méltatlannak

8. Nem a hang fájt, hanem az igazság őszinte, magyaros kimondása. Vagy talán az fáj, hogy holt vizeken többé már nem lehet ficánkolni nyugodtan, gondtalan halak módjára, mert csuka került a tóba? De nézzék, ideálom nekem az a jordánparti szent Uiíörő, Ker. János, aki ezt is mondta : „Viperák fajzati .. ." ; mesterem nekem a világtörténelem örökké győzelmes zarándoka, Krisztus, aki ilyeneket is mondott: „Olyanok vagytok, minta bemeszelt sirok ... Jaj nektek, képmutatók .. .

8 Befejezésül még valami búcsúszót. Nemrégiben végrehajtő ment az egyik zsidó pacienshez. A végrehajtónak nem volt szerencséje. Miért ? Szombat volt, a zsidó nem engedait Talpig derék, becsületes, következetes volt ez a zsidó ember 1 Bátran megszoríthatják kezét az urak is I — A zsidó leventék szombaton nem foglalkoznak a sábesz miatt. Helyes; így is van ez rendjén. De miért nem annyira szent pl. a keresztény vasárnap is mint a szombat? A kath. leventének joga van arra, hogy vasárnap délelőtt nyugodlan ünneplőbe (ilyenben nem foglalkozhaíik) öítözködhessék és minden herce-hurca nélkül Isten házába mehessen szentmisére és a prédikációra. Ez a kath. leventének joga és kötelessége is. A kath. társadalomnak elementáris erővel össze kell fognia és nem szabad tűrnie hogy a k3th. ifjúság leikében gyöngüljön a vallási kötelesség érzete. Mindenekfölött az Ist an és a vallás! Ezzel áll és dől haza, nemzet, társadalom! Az édesanyának egy pillanatig se legyen nyugta, mig látnia kell, miként tépik ki — öntudatosan, vagy szándékosság nélkül fiának fiatal lelkéből azt a drága hitet, amelyet a bölcső fölött 5 imádkozott reája és amelyet beiecsókolt, beleszeretett abba a fiúba. Szeretem én is nagyon azokat a fiúkat. Tetterős, áldozatos szeretetben velem, paptársaimon kívül, kevesen versenyezhetnek. Ezért meg fogom védeni ezeknek a fiatal lelkeknek szent jogait! Ez papi kötelesség. A pápai kerület papsága nagyon panaszkodott őszi gyűlésén a leventék vasárnapi misemulasztása miatt; a helybeli ipariskolában is emiatt van Megtakarítja a postaköltséget, ha nálam fizel elő a ti „TUNDERUJJAK mert megkapja az ajándék szőnyeget a hozzávaló összes gyapjúval együtt költségmentesen. Mivel az ajándékok az előfizetés sorrendjében kerülnek forgalomba, ajánlatos minél előbb előjegyeztetni. IFJ. STERN LIPÓT Pápa, 265 Kosiuth Lajos-utca 13. Fontos! Minden előfizetőnket bebiztosítjuk az Anker Biztosító Rt-nál 1 évig 100 pengőre. panasz. Megtörtént, hogy kora reggel kivitték a fiukat céibalőni és csak délután engedték haza őket. Hát már mi fontosabb: Isten-e, vagy valami verseny? Itt dönteni kell ! Fölhívom kath. paptársaimat, hogy mint egy ember álljunk, a szülőkkel és az egész kath. társadalommal együtt, Egyházunk és a lelkek jogainak védelmére, tiszteletbentartására! Határozott célként arra kell törekednünk, hogy vasárnap délelőtt minden leventemunka, verseny haladéktalanul megszűnjön. Ha majd a pápai leventék foglalkoztatása és ! nevelése megtisztul ettől és egyéb csökevényektől, akkor lesz csak igazán a magyar szebb jövőnek nem egyetlen, de egyik igen értékes hordozója az egyesület. Adja meg ezt a magasságos Isten, szent Egyházunk és hazánk boldogulására ! Dr. Czethofer Antal. pőt, 10 drb. sapkát és 4 pár harisnyát. Élelmiszerben 64 kg. lisztet, 12 kg. darát, 6 kg. szalonnát, 6 kg. cukrot, 5 kg. kávét, 5 kg. burgonyát, 5 kg. szappant, 25 kis csomó dohányt. A gyermekes családoknak 6 drb. feldíszített kis karácsonyfát adtak. December 19 én az intézet bejáró növendékeinek: 92 pár c

Tp5t, 81 öltözet ruhát, 26 kötényt és egyéb ruhafáiét osztottak ki. A szegények karácsonyához adományokat küldtek: A városi szegény akció 74 pár cipőt; Okolicsányi Józsefné (Bpest) 2 drb. télikabátot, 15 öltözet ruhát, 30 drb. különféle ruhaneműt, cukorkát, csemegét, játékot. Vitéz Karcsay Béla ••• Igen tisztelt előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek és munkatársainknak boldog új évet kívánunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal. A szegények karácsonya a Ranolder-intézetben. December 16-án a tanítóképző-intézet növendékeinek Szeretet-szakosztálya 12 szegény család között osztott ki karácsonyi ajándékot: 45 drb. használt női- és gyermekruhát és kötényt, 17 drb. új alsó ruhát, 7 drb. kabátot, 17 pár használt női- és gyermekciA falú rossza. Régóta és méltán rászolgált erre a névre Szűcs község és környékének réme, Féger Henrik, ki sem isteni, sem emberi törvényt nem respektál, tekintélyt nem tisztel, tulajdonjogot nem akar elismerni, a község lakóit fölgyujtással fenyegeti és nemcsak a csendőrségnek szegül ellen, mint a legutóbbi szűcsi bucsun is, de minden ok nélkül beleköt a járókelőkbe, és mert veszteni valója nincs, garázda kedvét tetszése szerint tölti ki mindenkin. Az ünnep másnapján is minden legcsekélyebb ok nélkül megtámadta Szűcsön a bakonykoppányi Peidl Márkust, és egy éretlen suhancokból álló, jó magyarán mondva csürhével együtt ezt a szerencsétlen fiatalembert, ki soha senkit nem bántott, valóságos vadállatias kegyetlenséggel ütötte-verte, míg kabátja cafatokban lógott le róla, és haját is csomókban tépték ki fejerői. Hiába kiabált segítségért, hiába szaladt be egy ház udvarára, a ház gazdája embertelenül kilökte üldözői közé. A szegény áldozat elment orvoshoz, de az lebeszélte, hogy ne tegyen jelentést, a látlelet és a vizsgálat sokba kerül, a pör még többe... Itt a baj. A falu népe fél a tanúskodástól, s mint Fégernek egyik pőrében bebizonyult, maguk a beidézett kárvallottak nem mertek elmenni a tárgyalásra, miért is Fégert a biró3ág kénytelen volt fölmenteni. Kérdezzük immár, vájjon egy ilyen ludvércnek garázdálkodása ellen nincsen törvény Magyarországon éa nincs oltalma a védtelen polgáraágnak ? Hogy mibe kerül a látlelet, az most mellékes, de annak a társadalomnak nevében, melyet Féger Henrik büntetlenül ordít burzsujnak, köj veteljüb, hogy a hatóság tegye rá súlyos kezét az olyan falu rosszára, kit erkölcsi oldalról már úgysem lelehet megközelíteni. Még a farkasok is kimarják redves társukat a falkából; és a hartai szigorított dologházat, ha valakinek az ég alatt s a föld fölött, bizonyára az ilyen mákvirágoknak szánta a büntető novella.