Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-03-15 / 11. szám

I NAGY VILMOS utóda NAGY ZOLTÁN Pápa, Győri-út 10. szám. Bor-, sör-, pálinka-, likőr- és rumkülöulegeüségek, esszenciák szaküzlete. Korlátlan kimérés a legkisebb mennyiségtől kezdve a legolesóbb napi árban. :-: Csapolt- és palaek sör. 9 Pápai Ker. önsegélyző és Hitelszövetkezet közgyűlése. Március hó 8-án tartotta a Ke resztény Önsegélyző- és Hitelszövet kezet tagjainak nagyszámú részvétele mellett, a Belvárosi Kath. Kör nagytermében XXI-ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Msgr. Németh József apát-plébános elnöki megnyitója után a tárgysorozat pontjait Nemcsics Elek ügyv. igazgató és dr. Nagy György ügyész referálták. A közgyűlés az igazgatóság öszszes javaslatát nagy lelkesedéssel elfogadta. Az igazgatósági jelentésből, valamint a zárszámadásokból látjuk, hogy a Szövetkezet az 1930 ik üzletévben ismételten további nagy fejlődést mutatott fel. Betétállománya az első évhez viszonyítva 7'4%-os emelkedést mutat. Üzletrész tőkéje 47'53376 P ről 71,329*38 P-re emelkedett, ami további 50% os emelkedést igazol. Mini altruista intézet betöltötte hivatását akkor, midőn alacsony kihelyezési kamatlábbal sietett hitelt igénylő tagjai segítségére, melyet legfényesebben kihelyezett tőkéjének 32 2% os emelkedése igazol. A szövetkezeti eszme messze menő térhódításaként kell felemlítenünk, hogy a Szövetkezet működési körét a környéki községre is kiterjesztette, különösképen felemlíiendő, hogy Celldömölkről cca 120 tag lépett be 450 üzletrésszel. Tagjainak száma 1930. december 31-én 428 tag 3042 üzletrésszel. Az 1930 ik üzlet év tiszta nyeresége 3193 80 P, ami az előző évi nyereséggel szemben 56-7%-os emelkedést mutat. Ezen nyereségből a feloszlott XVI. évtársulat részére a befizetett tőke 25% át állapította meg osztalékul, ami évi 10% betétkamatnak felel meg. A közgyűlés igazgatósági tagokul Msgr. Németh József apát-plébános, Boksay Endre, Dortsy János, dr. Friml Jenő, László Mihály, Nemcsics Elek, Schneider Géza, Schütz Gyula (Celldömölk), Fekete István, Wimmer Károly urakat; felügyelő bizottsági tagokul: dr. Kalapos György, Kernya Jenő, Nagy József, Szalay Lajos, Inhauser József és dr. Tomor Dezső tag urakat választotta. Szalay Lajos indítványára a közgyűlés Tomor Antalnak, ki mint a Szövetkezet alapító tagja, korára való tekintetíel önként kilépett az igazgatósági tagok sorából, több évtizedes munkálkodásáért egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Közgyűlés. A Belv. Kalh. Kör. márc. 22-én d. u. 3 órakor taríja sa« ját helyiségében évi rendes közgyűlését, amelyre a Kör tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénztári jelentés és költségelőirányzat az 1931. évre. 4. Könyvtári jelentés. 5. A tisztikar lemondása és új tisztikar választása. 6. Esetleges indítványok. A vlllamostelep ezúton értesíti fogyasztóit, hogy a transzformátor állomásokban szükséges kisebb átalakítások céljából a vezetékhálózatot vasárnap délelőtt kikapcsolja és pedig 10—11 óráig a Bástya-utcát és környékét, 12—1 óráig pedig a Jókaiutcát, Veszprémi utat és az ezekből elágazó utcákat. üj doktor. A budapesti Pázmány Péter egyetemen az elmúlt héten avatták jogi doktorrá Kolbe Nándort, a pápai bencés reálgimn. volt jeles tanulóját. A Tókertek ügyében, melyre megoldást keres lapunk külön cikke, a belügyminiszter leirattal fordult a városhoz sürgős jelentést kérve. A polgármesteri hivatal válaszában leírja a szomorú helyzetet, kifejti, hogy a városnak fedezete nincsen a szükséges városrendezéshez és arra kéri a kormányt, segítse meg a várost kamatmentes, hosszúlejáratú kölcsönnel. Másrészt a tókerti lakosság anyagilag olyan gyenge, hogy nem áll módjában segíteni a bajon. — Mint értesültünk, a belügyminiszter a megye főispánjához küldött levelében kéri az érdekelteket, tekintsenek el küldöttségnek vezetésétől ő hozzá, mert nem áil módjában segíteni. — Hozzátesszük, jöjjenek el, nézzék meg, hogyan emelik dorongokkol a sárba hasig süppedt lovakat, hogy a holtat négy napig nem lehetett kihozni a sártengerből, hogy orvos alig közelítheti meg a betegeket, hogy a lakósok érthető elkeseredésből szidnak mindenkit, aki él, hogy a gyermekeket otthon fogják, mert nem győzik ruhával stb. Mindenen lehet segíteni. Akarni kell; hisszük, hogy a végső szükség mégis csak kitalálja a segítés módját. Mai számunkban mi is megpróbáltuk. Szóljon hozzá, akinek szíve és esze megszólal ennyi szenvedés, igazságtalanság láttára. Közgyűlés. A magyarországi munkások rokkant és nyugdijegylete 245. fiókpénztára f. hő 22-én d. u. 3 órakor tartja évi rendes taggyűlését a befizető helyen. Az elnökség kéri a tisztelt tagtársak szíves megjelenését. tervszerű fejlődésének állandó biztosítását szükséges telkek kijelölése, esetleg megszerzése, utcák, utak megtervezése, előkészítése által, még áldozatok árán is. Oly városokban, ahol a fejlődés folytonosságára súlyt helyeznek, ott valóban az utak, telkek előzetes rendezése után adnak csak építésre engedélyt. Pápán ez ismeretlen fogalom. Itt akár mély vizes, akár dombos terepről van szó, építkezésnél itt a magasságméretet az Isten adta jó talajtól vesszük, legyen az akár kukoricaföld, rét, tófenék vagy domb. Nálunk a makadámot, járdát is arra fektetik. Lásd Tisztviselőtelep, Erzsébetváros, Meggyeskeríek stb. Nálunk egységes városfejlesztési tervezetről, célról, irányról sző sincs, megy minden Ötletszerűen. Ha Pápa városa a szomszédos városok javára lemaradni r.em akar, tovább nem zárkózhatik el a folytonos fejlődésnek helyes, vonzó, célirányos biztosítása elől. Erre pedig itt van a kényszerítő, véletlen alkalom, amely egyúttal módot nyújt a város centrikus fejlődé sére és mulasztásának helyrehozá sára. Ez pedig az, hogy Pápa városa a Bakonyér medrét a lehető legrövidebb idő alatt a Tókertekben és a szükséges részeken oly mértékben mélyítse meg, hogy ezáltal nemcsak a Tókertek csapadékvizét leeresztő nyitott árkai, hanem a Tapolca folyó és a Bakonyér közé eső összes telkek, illetőleg telektömbök is megfefelő árkoknak időnkénti készítésével a talajvizíől megszabadítva, építkezésekre, új utcák nyitásával városfejlesztésre alkalmassá váljanak. Evvel elértük, hogy nemcsak a Tókert városrész lesz olcsón rendezhető, hanem a város fejlődésének centrikus iránya is évszázadokra van megszabva. Egyébként is a város adósa a Tisztviselőtelepnek, a Tókert városrész nek, de adósa önmagának is I A Bakonyér fenekének ily mérelű leszállítása körülbelül 15.000 köb méter főid mozgósítását jelenti és azt, hogy ezen lesűiyesztés által akár 2 méter mély nyitott árkokkal vezethetők be a talajvizek anélkül, hogy a Bakonyér kiöntésétől a legcsekélyebbet is tartani kellene. Sok munkáskéznek a kenyéren kívül jelenti továbbá azt is, hogy a jelen legi szemet rontó és járást gátló partok, feltöltések elhordhatók lesznek az újonnan kiásott földanyaggaí együtt, mely e városrész feltöltő anyagszükségletét jó néhány évre fedezi. Ezen munkálatok végrehajtása néhány régibb árok tisztítási munkálataival együtt 20—22 ezer pengőbe, előre nemlátható legrosszabb eshetőséget számítva, legfeljebb 32 ezer pengőbe kerül. Annak nem szabad megtörténnie, hogy a Tókert városaésznek még egy telet ily embertelen helyzetben kelljen eltölteni. Pápa városának feltétlenül meg kell találni a radikális megoldás módját. Itt jegyzem meg, hogy nem helyes, hogy a város a Bakonyér partján a parttól 2—3 méterre engedélyez építkezéseket. Biztonsági szempontbői is, de abból a szempontból is, hogy itt egy 8—12 méter széles üt esetleg egy délnek néző házsorral volna alakítható. Tehát a fenti volna a város kötelessége. A Tókert városrész útjainak egyelőre nyitott árkokkal, továbbá a szükséges kocsi úti és gyalog úti átereszekkel való egységes ellátása, ezen munkálatokkal kapcsolatban az úttesteknek nagyjából való rendezése, járhatóvá tétele a Tókertek birtokosainak a kötelessége. Annál is inkább az, mert bebizonyítható, hogy akkor, amikor az utak rendezése csak az általam elgondolt formában meg lesz, azonnal minden telek a tízszeresével ér többet az utak rendezésére fordított ősszegnél. Tehát világos, hogy a Tókert városrésznek is áldozatot kell hozni, ha akarja, hogy háza, telke a rendeltetésének megfelelően használható és értékesebb legyen. Újpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet még a régi, néhai jó békéi időkben 40—60 évvel ezelőtt kezdték településüket, nagyobb forgalom és munkalehetőségek között mint a pápai lehetőségek. Mégis, máig is utcáinak, útjainak 80—90 százaléka nyitott árkokkal van szegélyezve, kövezetlen, kavicsolatlan, szegélyezetten járdákkal. De természetes, az árkok elégséges mélyek, hogy úgy az úttestről, mint a járdákról a víz lefolyik. Ily megoldással a Tókert városrésznek is meg kell egyelőre elégednie és ezt saját költségén kell elkészítenie. Ezt annál is inkább megteheti, mert az utcáknak az ilyen értelemben való rendezése a házhelyek négyzetöle után, legfeljebb 8 fillér költséget jelent. Tehát egy 150 négyszögöles telek fizet 12 pengőt, 200 négyszögöles 16 pengőt. Igaz, hogy sok telektulajdonosnak a 16 pengő is és a 12 pengő is nagy összeg. De kérdezem, mit ér at egész telek, a rajta levő ház, ha azt használni nem tudja? Összesen mintegy 15.256 folyóméter árok volna készítendő, 307 drb. különféle hosszúságú és bőségű betoncső a kocsi- és gyalogutak részére, ezeknek a munkáknak az összköltsége a kocsi útaknak nagyjából valő rendezésével legfeljebb, mintegy 15.000 pengőre tehető. Pápa városának is, a Tókert városrész lakosságának, illetőleg telektulajdonosainak is meg kell tennie a magáét, akkor a jövő ősz és fél már elviselhetőbb lesz a Tókertek lakossága részére; de ha a jóakarat és kellő megértés nem lesz meg, akkor jobb lesz, ha Pápa városa még születése előtt kibővíti az ide építendő egészségházat. Czifm J6xsef.