Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-12-06 / 50. szám

MINDEN GYERMEK ÖRÖME ! MINDEN SZÜLŐ VESZI! i Szenzációs MlHÜLáS É5 BflHflCSOMVl ES1ZIBB Külön leányok és külön fiúk részére. Tartalma: 15 darab játék, krampusz, virgács és cukorka. Ára: P T90. Szerezzen örömet gyermekének! ••HHaHH^^HHBHBHBHnBIHHBBHHBBUDBEBnBHMBH Kapható Pápán: Ifj. Stern Lipót cégnél, Kossuth Lijos utca 13. SEGÍTSETEK! Ha fagyos téli szél zörget ablakodon S a nyomor — ijesztőn kopog az ajtódon — S az éhség dermesztőn nyújtja feléd — Meggémberedett, reszkető kezét — Ha látsz egy gyermeket — rongyosan, szenvedőn — Hideg télben — árván és könnyezőn — Nyújtsd feléje — meleg két kezedet — Megtudod majd akkor — hogy mi a szeretet! A jóság, a lélek legdrágább virága — Ápold e virágot — s hallgass a szavára — Ha könnyes-boldogan két szem reád nevet — A mennyországot már itten fölleled — És most. .. mikor annyi a kín — s az éhes száj — S az utcákon a nyomor szava kiabál — S karácsonyi álmok hószín fátyla Terül lassan a gőgös világra, Most segítsetek! most nyíljon ki szivetek — Meleg szeretettel simuljon kezetek Minden kis szegény — sápadt homlokára. Hadd legyen e föld is — a mennynek országa! F.-né gRG. tié! több keresetképtelen családtag van, a négyen felüli családtagok után személyenként napi 20 fillér készpénz családi pótlékot utalnak ki. A szükségmunkálatok bevezetését azokra a helyekre rendelte el a közg)űlés, amint azt lapunk mult heti számában megírtuk. I'l Mivel ezen munkálatok végzésével a Tókertben és a Városmajor kör nyékén a munkahelyek mellett fekvő telkek értékükben emelkednek, kimondotta a közgyűlés, hogy a munkaköltségek felét a tókerti telektulajdonosok, a vonatkozó szabályrendelet jóváhagyása után, megtéríteni tartoznak. A tókertiek példájára pedig a városmajori telektulajdonosok is hasonlóképen kötelesek a költségek 50 ®/o át viselni. A telektulajdonosoktól így befolyó összeg kb. 25 000 pengőt tesz ki, ami majdnem fele a szükségmunkálatokra előirányzott 54.430 pengőnek. A munkaképtelenek és munkanélküliek ellátására összesen 89 714 P szükséglet mutatkozik, amire 56 135 P fedezet van jelenleg. A hiányzó 33 579 P-t társadalmi gyűjtés útján szedik össze. A tárgysorozat többi pontja. A tárgysorozat többi, jelentéktelenebb pontja közül a következőket említjük meg: Dr. Csoknyay János főügyész bejelentése szerint özv. Lőte Lajosné beperelte a várost a moziüzembői |áró haszonrészesedésének ki nem fizetése miatt, amit tudomásul veitek a városi képviselők, azzal hogy a városnak védekeznie kell a perben, mert a moziüzem a város hibáján kívüli okokból szünetel jelenleg. Czifra József vállalkozó 300 P-t kért a várostól, mert kérvénye szerint ennyi értékű kárt szenvedett a színház lebontása alkalmával. A képviselőtestület a kérést elutasította. Összeállították az 1932 évi viriiisJogú v. képviselők névjegyzékét, vé gtll 1930. szept. l-től 600 P segélyt szavaltak meg a r. kath. polg. fiúiskolának. Interpellációk. Bőhm Samu szerint a Levente Olthon a hideg és a rossz akusztika miatt nem alkalmas a közgyűlések megtartására, kérte a polgármesfert, hogy gondoskodjék más

t megfelelőbb helyiség biztosításáról. A polgármester erre Ígéretet tett. Szalay Lajos kérdezfe meg ezután, hogy milyen intézkedések történtek a napibéresek fizetéscsökkentésének elkerülése ügyében, amire a múltkor felhatalmazást adott a polgármester nek a közgyűlés. A polgármester a legközelebbi közgyűlésre igérte meg a választ, mert a vonatkozó ügyiratok nem voltak kéznél. Ruip Jenő a vármegyei ebadószabályrendelet által kivetett adót a periféíiákon lakó városi polgárokra nézve sérelmesnek találta; indítványára a közgyűlés úgy határozott, hogy a rendelet módosítására lépéseket tesz. A képviselőtestület ülése ezzel fél 6 órakor befejeződött. A szövetkezetek szerepe a mai gazdasági rendszerben. Szövetkezet, szövetség, mint a szó jelentése is mutatja, hogy bizonyos erők Összetevésérőí, összhangba hozataláról van szó. O yan erőkről, amelyek külön külön nagyobb célok és hatások elérésére nem alkalmasak. Ez az erőegyesítés gondolata lebegett azok szeme előtt, akik néhány évtizeddel ezelőtt a szövetkezeti gon dolatot életrekeltették és megvalósításáért sikraszálltak. Ezek a nagyszerű férfiak szinte vátesként megérezték, a szövetkezetek szükségességét és bölcs előrelátásukat lénykényt igazolták a bekövetkezett események. A kis kaliberű erők összevonásából és egy közös cél szolgálatába állításával gátat akartak vetni a mindent letaroló s csak az egyéni hasznot hajhászó kapitalisztikus karteloknak és mammut jövedelmű szindikátusoknak egyrészt, másrészt pedig a,kisiparosságnak, a földmives • osztálynak sok sok szétágazó és szétdarabolt energiáját igyekeztek a szö vetkezetek révén, egy hatalmas erő forrássá átalakítani. Szükség is volt erre, mert ezek a kisemberek egységes vezetésre szorultak, ezeket meg kellett szervezni, mert ha irányítás nélkül maradnak, akkor vakon beleütköznek a világpiac és a belső piac szeszélyes változásaiba. Nálunk is megalakultak a szövetkezetek, azonban az erőteljes kezdés után a fejlődésük abban maradt. Egyoldalúan működtek és működnek most is. Bizonyos okokból elzárkóztak a reformtörekvésektől s így elvesztették rugalmasságukat és nem tudtak kellőleg belehelyezkedni az idők változása folytán kialakult hely zetbe. Elvesztették kapcsolatukat, amit pedig egy kereskedelmi alapon fennálló szövetkezet nem nélkülözhet. Fejlődésük megállt a háború előtti élet lezárt, de már régen meghaladóit sorompóinál. Új utakat, melyek célravezetőbbek lettek volna talán, nem kerestek és a szükségszerűen fellépő és követelődző reformgondolatokat elmulasztották megoldani. Hiányosan van kihasználva a szövetkezeti gondolat nálunk azért is, mert csak fogyasztási szövetkezeteket állítottak fel, propagáltak és fejlesztettek némileg, mig a mostani gazdasági viszonyok között oly szükséges termelő szövetkezetek eszméjét egyszerűen sutba vetették. Hogy mennyire igazuk volt azoknak az éleseszű és józanul gondol i kodó embereknek, akik a termelési szövetkezetek eszméjéért törtek lándzsát sajnos hiába, ezt legjobban bizonyítják az egész világon fellépő és fenyegető jellegű termelési zavarok. Csődbe jutott az egész világ termelési rendszere a túlhajtott profitéhség és a szociális gondolatok mellőzése miatt. Válságba jutott nálunk is a nagyfokú szervezetlenség és a produktív erők kihasználatlansága miatt, úgy annyira, hogy a gazdasági elerőtlenedés következtében szinte megállt az élet és pusztulásnak indult a kultúra, az ipar és a kereskedelem. Űj utakat kell tehát keresnünk és új módozatokat kell találnunk, ha a jövőt biztosítani akarjuk. Nálunk, ha a mostani viszonyokat nézzük, olyan szükségszerűség gyanánt lép fel a szövetkezeti gondolat igazi modern megvalósulása, miként sohasem. Ennek az eszmének a megvalósítását indokoltabbá teszi az a megoldás, hogy csak ezen az alapon válik lehetővé a sokat hangoztatott és nagyon áhított kollektív termelés, anélkül, hogy a kommunista eszmék sikamlós mesgyéjére kellene áttérnünk. Kettős feladat adódik itt. Egyrészt a termelést kell ezen az alapon megszerveznünk, másrészt a fogyasztás terén kell a már meglévő szerveinket modern alapokra fektetni. A termelés feladata az legyen, hogy olyan árukat termeljünk, melyek minden bizonnyal értékesíthetők lesznek. Ilyen árúk termelése esetén a termelés rentábilissá válik, ami maga után vonja a termelés fokozódását és egyre nagyobb termelő rétegeknek a termelési programba való belekapcsolódását. Az ilyen alapon végbemenő termelésnek azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a profit nem minden és önző egyéni célokért nem szabad feláldozni a kisebb termelő üzemeket, sőt védeni kell, mert ek~ kép a tömegek kulturáltabb és emberibb életét biztosíthatjuk. ! A termelés terén a szövetkezetek nagyon áldásos és korszerű működést fejthetnek ki és kell is kifejteniök. Azok a tényezők, melyek egykor életre hívták ezt a szociális intézményt, most még hatványozottabb mértékben követelik ezeknek létjogosultságát. Az a rengeteg nyerstermény és nyersanyag, ami nálunk felhalmozódik, sokkal értékesebb forA szép művészi fényképnek mindenki örül. Karácsonyi ajándéknak különösen célszerű és olcsó KARCZAGHY fényképészeti műterem Pápa, Árok-utca 4. Művészi nagyítások régi, rossz képek után is készülnek. 646