Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-11-08 / 46. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFI. SAGHI TAMÁS. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. TelefoD 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szent ilonai-utca 12, Telefon: 121, A Fax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Kátyúban a szekér. Ezelőtt több mint tíz esztendővel elindult egy szekér, egy diadalmas szekér a vesztett harc okozta chaosból, az októberi őszirózsás forradalom ingatag talajáról, s a vörös rémuralom vérpárás kődéből — egy új élet, egy boldogabb jövendő felé. Minden reményűnket, minden feltámadás utáni vágyunkat erre a szekérre raktuk és bíztunk a kocsisban, hogy a sok-sok lelkesedésből izrno sodó lovakat egyszer majd diadalra hajtja. Tíz esztendőnél tovább tartott ez a hajsza és a nagy versenyben mindenünket odaadtuk, mindenünket feláldoztuk. Csalódtunk százszor, mégis hittünk még százegyedszer is. Le rongyolódtunk, de odaadtuk az utolsó garasunkat is. S a cél, a feltámadás mindig messzebbről integetett, mely felé minden bús magyar szeme szinte eszelősen meredt. Valahol a szekér rossz útra tévedt. Vájjon ki volt a hibás? A kocsis volt gyenge, vagy a lovak voltak túlerősek, hogy elragadíák a kocsit ? Mi ezt nem bíráljuk, mi ezt nem döntjük el se jobbra, se balra. Eldöntötte ezt helyettünk a Népszövetség által kiküldött bizottság. Súlyosan elítélte a volt kormány pénzügyi gazdálkodását és ráütötte elitélő bélyegét a csődbe jutott rend szerre. Nemzetközi gyámság alá helyezte az országot. Kiskorúaknak nyilvánított bennünket és némi alappal kétségbevonta nemzetfentartó erőinket. Szomorú megállapítás ez számunkra. Szomorú ébredés ez a tízéves álomból. Mennyi sok drága energia górálódott el, mennyi sok szép bizakodás fonnyadt el a csalódásban? Pedig-pedig, de nagy szükség lenne most ezekre, amikor újra kell feezdeni a vesszőfuttatást a Balkán, a hólyagra duzzadt kisántánt gunyhahotaja közt. S lehet-e az elnyomorodás posványában fetrengő szegény magyaroktól új hiiet, új áldozatkészséget várni, amikor legszentebb reményei, mint a huüó rózsaszirmok, a sárba estek ? Rossz útra tévedt az egykor sok bizó sóhajtással útnak indított szekér és az egyéni érdekek kátyújában megrekedt. A párteszme diadalmaskodott a nemzeti eszme felett. A haza, az elnyomorított drága magyar föld létérdeke háttérbe szorult és másodrangú kérdés lett az érdekek harcában. Vagy az állameszme kedvéért ment tönkre a földmüvesosztály, az iparosság, a kereskedők sok ezre ? S itt nem az infláció korabeli spekulációra alapított és könnyű nyereségért gombaként megnyílt kereskedőkről tétetett említés, hanem évszázados kereskedő cégekről, akik egykor az erős polgári osztály alapját képezték. A szekér megakadt s a régen nagy hűhóval megkezdett megújhodás eszméje porba hult. Kezdhetjük előröl a mostani sötét viszonyok közt bizony meddőnek látszó harcot. De más rendszerrel, más elveken felépített kormányzással. Az elmúlt évek rendA hé\ eseményei. idehaza. Horthy Miklós kormányzó tiszteletdíjának 15 százalékáról lemondott, ami 18000 pengőnek felel meg. Az angol Bruce lesz a Magyar Nemzeti Bank külföldi tanácsadója, akit a Nemzetközi Fizetések Bankja küld Budapestre. Nov. 10 én, Prágában újra megindulnak a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások, amelyeknek célja új kereskedelmi szerződés megkötése, preferenciális vámok és kontigens- rendszer alapján. Bor ah szenátor üdvözlésére egymüiió aláírást gyűjt a Revíziós Liga, szere megbukott jogerősen és a címerét megfordította már a népszövetségi bizottság, amikor elitélte kormányzását és gazdasági politikáját. Jöjjön tehát egy, a közérdeket és a magyarság jövőjét megbecsülő kormányzat, mely megfelelő külpolitikával és a lezüllött belső viszonyok reorganizációjával kivezeti az ország kátyúba jutott szekerét arra az útra, [ ahonnan tiz és fél évvel annyi friss erővel és olyan merész bátorsággal elindult. D

r, M. u hálából azért a nyilatkozatért, melyet Laval amerikai látogatása kapcsán a revízióért tett. A belügyminisztérium elkészítette az új választójogi törvény tervezetét, a titkosság és lajstromos rendszer alapján. Az új törvényt hír szerint még karácsony előtt letárgyalja a Ház.. Teleszky János a 33-as bizottság ban beszédet mondctl, amelyben a következő kijelentést tette: „Ne azt kutassuk, mit csináltunk tegnap rosz szu, hanem azt, hogy mit kell csinálnunk ma jól * Magyarország fi zetni akar, de a külföldi hitelezőknek időt kell engedniük arra, hogy fizetési kötelezettségeinknek eleget te hessünk. TÁRCA. ••• BIMBÓFAKADÁSKOR. Irta : Németh István. Tegnap még tompán hallgatott a lelke. Kacéran vet ma habcsipkét a tó. Ezer bilincselt rabnak hull a lánca, S rejtelmes útra kél a vágyhajó. * Tegnap még lepkét kergetett a réten. Pillangó gyanánt ma már ő repül Szivárványmezben. Sóvár férfikéznek Bandita kedve nyomába feszül . .. Tegnap még halkan suttogott az álom. Ma már a párna könnyeket takar. Miért? Az asszony harcmezőre lépett, Tüzet fogott a száraz szívkazal. Tegnap még apja s anyja volt a minden. Ma már szerelmes martalócra vár, Hogy a szárnyait valaki levágja. Szegény vergődő, naptollú madár. Kicsi hugocskám ne menj most a rétre, Garázda méhhad, zümmög, nyargalász, Szedik a dézsmát, friss sziromra várnak, Lázas a csókjuk és halál a láz. Álomnyiláskor imádkozzál szépen, S ha hull a könnyed : hulljon, kincset ér. Aranyló porát lemossa a vérnek. Így légy kibomló: asszony, de fehér. Magyar sors nyomában. Dobrudzsától Pápáig. „... Azt, ami itt történt, emberi nyelv ki nem beszélheti... Ilyet csak bomlott agy talál ki." (Székely M.: Zátony.) A monda szerint, amikor a székelyeket nagy veszély fenyegeti, Csaba királyfi seregével segítségükre siet a Hadak útján (A csillagos Tejúton), melynek sok ezer csillaga az 6 lovaik patkószegétől szikrázik. Azt hiszem, ez a rövid kis írás is ilyen szikra. Szikra, amely egy veszendőnek indult székely lélek megmentesére lobbant fel az emberek előtt. Hogy lássanak és ne felejtsenek. Hogy az ő sorsában ismerjenek sajátmagukéra, mindannyiunkéra. Mondjuk, Bihari György a neve. A hegyvidéki emberek zárkózottsága jellemzi. Röviden, szaggatottan beszél. És csak akkor, ha kérdezik. Néha> néha neki lendül, de azután váratlanul megáll, mintha úgy gondolná, hogy máris sokat árult el magáról, bánatáról. Keze kérges, véraláfutásos; ruhája rongyos; szeme révetegen tekint egyik sarokról a másikra. Mintha a megkinzott, küzdelmeiben magárahagyott Transsylvaniát szimbolizálná ... * * * Családom székely eredetű. Bihar megye egyik falujában laktam szüleimmel, a trianoni határtól alig pár kilométerre, s a kovácsmesterséget tanultam ki. 1929 márciusában Nagyváradon az oláhok besoroztak kato- , nának, s a dobrudzsai Silistrába vittek, ahol a 36-ik gyalogezredhez nyertem beosztást. Katonáskodásom első hetében jó dolgom* volt, de már a második héten minden megváltozott. Az aitiszíek és tisztek ütöttek, vertek bennünket, s különösen mi magyarok szenvedtünk sokat kezük alatt. Nyolcan voltunk erdélyiek egy században, s egyikünk sem tudott eleinte egy szót sem románul. Természetesen nem értettük a románul kiadott parancsokat, amin kezdetben neveti tek, de később valósággal belénk pofozták és rugdalták nyelvük ismeretét. Ebbeli igyekezetükben kapitányunk járt elöl ,jó" példával. Számtalanszor megtette, hogy a gyakorlótéren, pihenő alatt, minket magyarokat félre állított és 50—100-szor megfektetett bennünket, vagy 6 km-t teljes felszereléssel futtatott asszerint, hogy mennyi pihenési időt szánt a többieknek. S ha azután a fáradtság jelei mutatkoztak rajtunk, lovagló* ostorával arcukba vágott. Nem voltunk gyenge legények, de az éjjel-nappal tartó hajsza teljesen