Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-10-18 / 43. szám

hogy ezeket egy tehervonat felrob­bantására fogják felhasználni egy hidon. Beismerte, hogy a jütebDrgi merénylet (aug. 8., Németország) idején Berlinben, a biatorbágyi me­rénylet idején pedig Budapesten tar­tózkodott, de ő a pokolgépet nem csinálta. Azt állítja, hogy a biator­bágyi halálvonaíon utazott, az utolsó vagonban. A nyomozás adatai sze fint kommunisták pénzelték Matus kát, aki kihalgatása alatt az őrültet tettette. Állítólagos bűntársa Berg­mann Sándor bécsi fiatalember lenne. A rendőrség tovább nyomoz az iz galmas bünügyben. Külföldön. Az osztrák szövetségi elnökválasz­tás eredménye: Miklast, a volt el­nököt újra elnökké választották. A spanyol képviselőház megsza­vazta az alkotmánytervezet azon cikkelyét, amely a jezsuita rendet száműzte az orsíág területéről. Za­Október 10 én, szombaton délután 3 órakor rendes városi közgyűlés volt, amely az 1932. évi költség­előirányzatot tárgyalta meg. Dr. Tenzlinger József polgármester kisebb elnöki bejelentései során kö­zölte a képviselőtestülettel, hogy a Tókert gyalogjáróit mielőtt az őszi esőzés beállana, salakkal óhajtja né­mileg járhatóvá tenni. A salakot a Perutz-gyártól szerezné be a város, amely 1000 pengőbe kerülne. Kérte a közgyűlést, hogy szavazza meg erre a célra ezt az összeget, ha nincs is napirendre tűzve, mert elintézése fontos városi érdek. A közgyűlés megszavazta. Ezután került a sor a napirend tárgyalására. A javaslatokat dr. Su­lyok Dezső v. képviselőnek kellett volna ismertetnie, de mivel a pénzügyi bizottság előadói tisztéről 24 órával előbb lemondott, Schlosszer Ernő főszámvevő végezte ezt el. A város 1932. évi háztartási szük­séglete 1,124.459 P 52 f, amelyre 880.374 P 51 f fedezet van, 244 085 P 01 f mint költségvetési hiány mu­tatkozik, amelynek fedezésére 75'4 ®/» községi pótadó kivetése volna szükséges. A takarékossági bizottság javaslatára a képviselőtestület a do­logi kiadásoknál 32948 P 20 f tör­lést rendelt el, a 10—12 és 25 % os tisztviselői fizeiésredukció mellett 1932. év I. felében 19.093 P 22 f megtakarítás mutatkozik, így az egész megtakarítás 52.041 P 42 f, ami a hiányt 192043 P 59 f-re csökkenti. A fedezeti résznél a bizottság ja­vaslata szerint 8610 P 38 f bevétel­többlet jelentkezik, amivel a hiány 183.433 P 21 f re csökken. Ezen összeg fedezetére 324,704 P adóalap után 56*5°/® póiadó kive­tése szükséges. Az 1931. évi kölfségveléssel szem­ben elért megtakarítás 48 258 P 10 f, mora miniszterelnök nem értett egyet a képviselőházzal és ezért beadta lemondását. Az új kormányeinök Azana v. hadügyminiszter lett. Megalakult az új német kormány Brüning vezetésével. Az új kormány két miniszter kivételével a régi em­berekből áll. Curtius dr. helyett Brü­ning vetfe át a külügyi tárcát is. A japán-kinai konfliktus a Nép­szövetség elé került, de eredmény­telen maradt a Népszövetség közben­járása. Amerika és Franciaország fel­emelték a bankkamatlábat. Amerika másfél százelékról két és fél, Fran­ciaország pedig kettőről két és fél százalékra emelte a kamatlábat. 1 A Vatikán hivatalos lapja, az Os­servatore Romano a békeszerződések revízióját kívánja. Öt hónap alatt ötszázmillió schil­linggel csökkent az Osztrák Nemzeti Bank arany- és devizakészlete. ami az 1931. évi költségvetésnek 4*3 °/o át teszi ki. A közgyűlés az általános részt egyhanguag elfogadta, amit a rész­letes vita követett. A részletes vita során csupán a tanügyi és vallásügyi segélyeknél voltak nézeteltérések, a költségvetés többi tételét úgy fogadták el, ahogy azt a polgármester javasolta. Amint ismeretes, az 1931. aug. 24-iki rendkívüli városi közgyűlés a takarékossági bizottság javaslatára majdnem 50 % al csökkentette az iskoláknak és egyházaknak 1931-ben juttatott segély összegét. A költség­vetés tárgyalása során azután a pénzügyi bizottság és állandó vá lasztmány tagjai kőzött az a nézet alakult ki, hogy ennél a tételnél csu­pán 25 % os csökkentés lenne mél­tányos és dr. Sulyok DÍZSŐ előadó, valamint dr. Hoffner Sándor vélemé­nyével ellentétben úgy is határozott, hogy ezt a csökkentést javasolja a közgyűlésnek. Dr. Sulyok Dezső ezért bejelentette a pénzügyi bizottság előadóságáról való lemondását. Dr. Sulyok ugyanis azzal érvelt a 25 °/o-os többlet megszavazása ellen, ami kb. 9300 pengőt tesz ki, hogy a közgyűlés ebben a kérdésben már határozott aug. 24-én, tehát ebben a kérdésben újabb határozatot nem hoz­hat, mert a tárgyalási ügyrend 144. §-a szerint közgyűlési határozatot 3 hónapon belül nem lehet érvénye­sen megváltoztatni. A jogszerű el­járás az, hogy az aug. 24-i közgyűlés által megállapított összeget minden további nélkül beállítják a költség vetés megfelelő rovatába. Ezzel szem­ben dr. Fehér Dezső és társai azt vitatták, hogy igenis joga van újabb döntésre a közgyűlésnek, mert a rendes közgyűlés szuverén módon állapíthatja meg az egyes költség­vetési tételek összegét. A közgyűlésen dr. Fehér Dezső, Németh József apátplébános, dr. Kőrös Endre, dr. Pongrácz József a 25 százalékos redukció, dr. Sulyok Dezső, dr. Hoffner Sándor, Bőhm Samu és Fischer A. pedig az 50 százalékos redukció mellett foglaltak állást. A 25 százalékos redukció híveinek az érvelése összefoglalva a követ­kező : A város nem kegyet gyakorol, amikor az iskolafenntartó egyházak költségeihez hozzájárul, hanem kö­telességet. Pápa városának aránytala­nul kevés tanügyi kiadása van, jó­létiét polgárainak nagy része az itt lévő nagy iskolák után keresi meg kenyerét, tehát a garasoskodás nem indokolt. Nem indokolt már csak azért sem, mert a törvény értelmé­ben elsősorban a községi testületek tartoznak az iskolák fenntartásáról gondoskodni és ha az amugyis rossz gazdasági viszonyok között vergődő hitközségek nem tudnák tovább vi­selni a terheket, a városnak kellene fenntartásuk költségeiről gondoskodn i, ami az eddigihez képest igen nagy megterhelését jelentené a város pénz­tárának. De ha a képviselőtestület ennek ellenére sem szavazná meg a 25 % differenciát, akkor ezt a hiányzó összeget hitközségi adó formájában az egyházaknak kellene kivetni a város polgáraira, tehát ezek helyze­tén az elutasító szavazással egy jot­tányit sem segítenének, mart meg­terhelésük ugyanakkora marad, csu­pán más közület pénztárába fizetik be az adót. Az egyházak kilátásain viszont rontanának, mert a hitközsé­gek bizonyos vallási érdekek miatt az adóvégrehajtásokat nem kezelhetik olyan rigorózusan, mint maga a város. A vitás 9300 P kiadási több­let fedezetéül dr. Fehér Dazső azt ajánlotta, hogy 1932 jul. 1-től emelje fel a város a villanyáram használati díját hektowaltonként fél fillérrel. Az ellenzék szónokai a jogi érve­lésen kivüi azt hangoztatták, hogy a villanyáram felemelésének nem lesz meg a kívánt célja, a több bevétel, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy minden árdrágítást aránytalanul ki­sebb fogyasztás követ. Szavazás előtt dr. Uzonyi Kálmán jogügyi tanácsos egy képviselőtestü­leti tag kérésére úgy informálta a közgyűlést, hogy nincs joga ebben a kérdésben a három hó eltelte előtt újabb határozatot hozni. A közgyűlés azonban dr. Fehér Dezső jogi érvelését fogadta el és szótöbbséggel megszavazta a pénz­ügyi bizottság és az állandó választ­mány javaslatát, amely a 25 százalé­kos redukció mellett tört pálcát. A költségvetés többi tételét vita nélkül fogadta el a közgyűlés, amely fél 7 órakor ért véget, * A közgyűlésen jónak látta egyik városatya a kultuszsegélyekröl szóló vitába belevonni egy bizalmas, baráti beszélgetését és ebből vont le követ­keztetéseket a bencés reálgimnázium Diákasztalának segélyezése ellen. Utána jártunk ennek a dolognak, s Kézimunkát, Harisnyát, Játékot, Menyasszonyi- és Babakelengyét, gagy bármi mást üzletemben, ha legalább 10 pengő értékben vásárol, augusztus hó 15 tői ingyen biztosítom életet az flnber Biztosító Intézetnél 1 évig lOD pengőre. Ifi. Stern Lipót Pipa, Kossuth-utca 13. » I •BamDHMBmmHHBHnaHG. megállapítottuk, hogy a nyilatkozat a tényekkel ellenkezik. Az eddigi segélyekből egy fillért sem fordítot­tak az orgona — egyébként 18. sz. műkincs ! — restaurálására, hanem kizárólag diákjóléti célokra, a menza javára. Hogy tehát egy baráti biza­lommal tett nyilatkozatot hogyan le hetett így elferdíteni, előttünk telje­sen érthetetlen, bár természetes, hogy a mult jobb évek folyamán a ben­cés igazgatók az orgona restaurá­lásának gondolatával is foglalkoztak. Szomorú látvány és egyre reménytelenebb távlatokat nyit a keresztény polgárság fele­dékenysége, nemtörődömsége és kö­zönyössége. Az országveszítő, gyalá­zatos forradalom után, melynek fel­idézésében legnagyobb szerepe a nem keresztény újságoknak volt, azt hitte volna az ember, hogy ezek az újságok végleg leszerepeltek, hogy keresztény ember többé nem veszi kezébe őket. S mit látunk nap nap után az u'cán ? Ezek az újságok ordító rikkancsaikkal az egész várost elárasztják reggel, délben és este. S a keresztény magyar polgárság ? Tisztelet a kevés kivételnek, de a nagy többség megint ott tart, ahol a forradalom előtt. Mohón vásárolja, pénzével hizlalja azt a sajtót, mely céltudatos munkájával először a magyarság lelkét roppantotta össze, hogy azután sírba lökje ez ezeréves Magyarországot. Szomorú látvány ez, mikor van nekünk keresztény sajtónk is, nívósabb, megbízhatóbb, mint amaz. Az a keresztény felián golás hozta létre, mely a patkány­forradalom után egy jobb, egészsé­gesebb Magyarországot akart terem­teni. A Nemzeti Újság, Uj Nemze­dék és Magyarság európai viszony­latban is az első helyen állnak, míg Rendes városi közgyűlés. Az 1932. évi költségvetés vitája.

Next

/
Thumbnails
Contents