Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-09-27 / 40. szám

wiiiiiii i—mminyMWW— mm IIIIIIIIIMIIIIIIIU niiiiiiimiiiiiiin iiiiiin^iiiiiiwiiiii i •iiimiiiiiiiiiiiiMiiMMM^^^IfMfdii^i^iiiiliiii I^^IJMMMMMMWW^IMBB^^ Politikai hetilap. — I üeg|J@lerci§E mzmáem vas tá^nap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mill­méteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­detések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: IFI. SÁGHI TAMÁS, Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fö-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szentilonai-utca 12. Telefon : 121. A Fax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171, A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Bizalmi válság. Budapesten az elmúlt kedden az a hír terjedt el, hogy a kormány megállapította az aranypengő értékét. A pesti kistőkést pánikszerű ideges ség íogta el erre a hírre, mert az érvényben levő arany pengő-rendelet értelmében a bankok kötelesek eset leges diszázaió eiienére is teljes sranyértékben visszafizetni a betéte­ket. Mindenki a bankokba és a postára sietett, hogy pénzkészletétől minél előbb megszabadulhasson; valóságos közelharcot vívtak egy­mással az emberek a pénzfelvevő tisztviselők ablakai eiőtt, úgy, hogy karhatalomnak bellett közbelépnie a rend fenntartása érdekében. Alig né hány héttel ezelőtt még azért rohan­ták meg az emberek a bankokat, hogy kivegyék onnan betétjeiket, ma kétségbeesett törekvéssel azon dol­goznak, hogy minden fillérüket oda helyezhessék. A tömegen bizonyosfokú hisztéria veit erőt sz elmúlt események hatása alatt, mert különben elképzelni sem lehetne, hogy a multheü és a mult­hetihez hasonló kósza hirek ilyen nagy mértékben megíudják fosztani józan Ítélőképességétől. Napfogyatkozás idején a művelet len emberek lelkén és az állatok nagy iészén pánikszerű félelem vesz erőt, amely ösztönszerűleg külön­féle „biztonsági" intézkedések meg­tételére kényszeríti őket. Az embe­reknek és az állatoknak ez az ösz­tönös viselkedése jut eszünkbe, ami­kor a mai társadalmi napfogyatko­zásra gondolunk. A gazdasági válság alapjaiban rázta meg a vén, korhadt Európa épületét, azonban sokkal súlyosabb annál a válságnál a társadalmi vál­ság, amely a kapitalista világrend haldoklásával fögg össze és amely­nek fő jellemző vonása a bizalmat­lanság. A régi társadalmi rend már ago­nizál, az új viszont még nem ala­kulhatott ki; éppen ezért hiányzik még belőle az összhang, a harmónia. Az ember a maga problémáival, fel­adataival és küzdelmeivel teljesen magárahagyottan, szinte azt mond­hatnók, hogy céltalanul bolyong a számára e teljesen idegen világban. Csoda e tehát, ha a legelső alka­lommal, mikor elsötétül az ég, ideges remegés fogja el és a társadalom iránti bizalmatlansága a multhetihez hasonló „megmagyarázhatatlan" tet­tekre készteti ? Az államhatalomnak tehát nemcsak a gazdasági válság okait kell kutatnia és gyógyítania, hanem ügyes kézzel kell átsegítenie a társadalmat is ezen a most folyamatban lévő átalakulá­son, amely egy szociálisabb és ember­ségetebb, tehát a kereszténységhez közelebb áiló világ születéséhez vezet. Tartsanak statáriális bíráskodást a korrupció felett, amely legnagyobb ellensége a kereszténységnek, s meg­látják, rövidesen visszatér az embe­rek szívébe a bizalom, amely iker­testvére a kereszténység által hirde­tett szeretetnek 1 A hét eseményei. idehaza. XI. Pius pápa a csanádi egyház­megye székhelyéül Szegedet jelölte ki. Hegedűs Gyula, a hírneves színész váratlanul elhunyt. A külföldi követeléseket újabb kor­mányrendelet értelmében 1931. szepf. 30-ig a Nemzeti Banknál be kell je­lenteni. Bejelentési kötelezettség alá tartoznak: a külföldi fizetési eszkö­zök, a külföldi váltópénz kivételével; Ötezer pengő értéket meghaladó meny­nyiségü külföídi kibccsájíású érték pgpirok, kivéve, ha 1931. julius 15-ike előtt szereztettek és effektív külföídi pénznemre szóló követelések (devi­zák). Belföldi adós elleni követelés, ha valutára szól ig, nem esik beje lentés alá. A 33-as bizottság újabb adónemet kreált: szülsségadő cimén az 1932, évi jövödelemadót kell fizetni. Kenéz Béla kereskedelemügyi mi­niszter húszezer munkást akar fog­lalkoztatni a téli útépítéseknél, ami­hez a minisztertanács hozzájárult. A békési, csanádi, csongrádi, to­rontáli és jászsági gazdák ezertagú küldöttsége Ivády földmívelésügyi minisztertől moratorium elrendelését kérte. A kormány széleskörű statáriumot hirdetett. Szept. 20 tői tilos minden politikai gyűlés és felvonulás. A rög­tönbiiáskodást a közrend és a köz­biztonság elleni bűntettekre is kiter­jesztették. A Népszövetség szakértői hír sze­rint október elején érkeznek Magyar­országra. A rétsági kerület szept. 20-án képvi­selőjévé választotta Keresztes-Fischer belügyminisztert. A magyar válogatott futballcsapat 3:0 (3:0) arányban legyőzte a cse­heket Budapesten. A biatorbágyi merénylet nyomo­zásénak a szálai külföldre vezetnek. A nyomozás nagy eréllyel folyik. Külföldön. A Népszövetség 250 millió schil­linges hiteit engedélyezett Ausztriá­nak, de ebből egy fiilért sem for díthat Ausztria saját céijaira, mert a kölcsönt teljes egészében régebbi tartozások kiegyenlítésére kell for dííania. Hoover elnök hajlandó két évvel meghosszabbítani a moratoriumot. Németországban állami felügyelet alá helyezték a bankokat és az ösz­szes részvénytársaságokat. Anglia a fontsterling védelmére felfüggesztette az aranyfizetést és fel­emelte a bankkamailábat; az angol tőzsdéket bezárták és korlátozásokat léptettek életbe a valutaforgalomban. Az angol események nagy hatással vannak a világgazdasági helyzet ala­kulására. Az angol aranyvaluta fel­függesztését a nemzetközi piacok erős át hullámzása követte. Japán és Kina között fegyveres konfliktus tört ki; a Népszövetség békés megegyezésre hívta fel a feleket. C$ak em lépé} - azután nincs tovább• A pápai Ipartestület szeptember 2&-iki rendkívüli közgyűlése. S B A pápai Ipartestület szeptember 20-án saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek az volt a césja, hogy az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetet megvitassák. A nemzeti Hiszekegy elmondása után Schneider Géza ipartestületi elnök nyitotta meg a népes gyűlést, majd dr. Hennann László városi fő­jegyző szíves szavak kíséretében át adta Ferenczy László 35 éve egy helyben dolgozó téglagyári munkás­nak a kereskedelemügyi miniszter elismerő okiratát és 100 pengő juta lomdiját. Ferenczy munkaadója", Wití­marm Ignác, egy ezüst órát ajándé­kozott ugyancsak ez alkclomrnal a kitüntetett munkásnak. E kis ünnepség után Schneider Géza szólalt ismét fel. Ismertette a hallgatósággal a szeptember 6—7-iki 1 soproni iparosfeongresszus határo* zaísií, majd határozati javaslatot ter­jesztett elő. Javasolta Schneider, hogy a pápai Ipartestület lép|en ki köz­ponti szervéből, az IPOSz bői, mert az nem szolgálja kellő eréllyel az iparosság érdekeit a kormánynál s az utolsó 10 év alatt semmi pozitív eredmény elérésével sem dicseked hetik. Munkásságával szemben az ország iparossága túlnyomórészt bi­zalmatlan, amit legfényesebben bizo­nyít azon körülmény, hogy a csonka­országi 3700 ipartestület közül csak 100 testület tagja az országos szövetségnek. Egyben azt is java­solja Schneider, hogy a még benn­lávő testületeket is szólítsák fel, hogy pápai mintára lépjenek ki az IPOSz­ból. A közgyűlés a javaslatot el­fogadta. Erdélyi Sándor ipartestüleli pénz­táros terjesztette ezután elő egy hatá­rozati javaslatot. Erdélyi azt java­solta, hogy kidolgozott memorandu­mát egy bizottság vigye fel Buda­pestre, amelyben a következő kíván­ságok teljesítését kérjék Kenéz minisz­tertől : Adjon a kormány egyévi morató­riumot az iparosság minden terhére; hozzák be az egyfázisú forgalmi­adót; szüntessék be az OTI végre­hajtásokat és árveréseket, a hátralék után fennálló kamatot teljes egészé­ben engedjék el, a tőketartozás meg­fizetésére pedig adjanak egyévi rész­letfizetési kedvezményt; a hitelkér­dás megoldása céljából konvertáljak a 20000 pengőn aluli bankadóssá­gokat és 15—20 esztendős amorti­zációval tegye lehetővé a kormány a kisiparosság munkaképességét, szüntessék be haladéktalanul a köz­üzemeket ; rendszí bályozzák meg a karteleket; közmegrendelésben első­sorban a kisiparosokat részesítsék; szüntessék rneg az álláshalmozáso­kat; a külföldön elhelyezett bank­betéteket szigorú törvénnyel kény­szerítsék vissza az országba. Amennyiben pedig a kormány nem orvosolná sürgősen a kisiparosok sérelmeit, először az alkalmazottakat lesznek kénytelenek elbocsátani, msjd pedig az iparigazolványtól megválni, hisz olyan tűrhetetlen már az ipa^ rosok helyzete, hogy csak egy lép's és nincs tovább ... A közgyű !és ezt a javaslatot is elfogadta, azzal, hegy hozza ezt országos vonatkozásban a többi ipan­jj testület tudomására és szólítsa azo.« ;! kst csatlakozásra. Böhm Samu a kiskereskedők csat ­lakozását jelentette be; egyben cso­dálkozását és sajnálkozását fejezte ki azért, hogy a Győri Kereskedelmi * és Iparkamara érthetetlen okból nem képviseltette magát a nagyfontosságú gyűlésen. Dr. Hermann László, mint ipar­hatósági biztos a hivatalos város jóindulatú támogatásáról biztosította a kisiparosokat és kiskereskedőket A gyűlésen még Kántor Leó győri iparos mondott beszédet, amelyben ő is a mai aggasztó gazdasági hely ­zettel foglalkozott. Schneider elnök zárószavaival ért véget a mindvégig izgatott atmosz­férában lefolyt gyűlés. Hir szerint már igen sok vidéki ipartestület csatlakozott a pápai ipa­rosok mozgalmához. A memorandu­mot a jövő héten szándékoznak át­adni Kenéz kereskedelemügyi minisz­ternek. X: hálószoba, teljesen űj, legolcsóbb árban, azonnal eladó. Bővebbet: Korvin-u. 7. sz. 420

Next

/
Thumbnails
Contents